A még 2017-ben elfogadott Lex CEU rendelkezései szerint az Európai Gazdasági Térségen kívüli felsőoktatási intézmények csak akkor működhettek Magyarországon, ha a magyar kormány és az adott ország kormánya között külön megállapodás született. Ez a szabályozás jelentősen érintette a Közép-európai Egyetem (CEU) működését, amely 2019-ben Bécsbe helyezte át angol nyelvű oktatási tevékenységét. Budapesten az egyetem csupán könyvtári és kutatási funkcióit tartotta meg.
Az Európai Unió Bírósága viszont már 2020-ban kimondta, hogy a törvény nem felel meg az uniós jog követelményeinek, ezzel jogilag alátámasztva a CEU érveit.
A magyar kormány azonban évekig nem tett lépéseket az ítélet végrehajtására. A 24.hu által most kiszúrt törvényjavaslatban a Lex CEU eltörlését ugyan javasolják, de az indoklás nem tér ki arra, hogy ez uniós nyomásra történt-e. A lap megkeresésére a kormány és a Kulturális és Innovációs Minisztérium nem reagált.
Idén júniusban az Európai Unió Bírósága egy másik ügyben, a menekültügyi kérelmek kezelésével kapcsolatban, 200 millió eurós egyszeri és napi 1 millió eurós bírságot rótt ki Magyarországra, mert a kormány nem teljesítette a korábbi ítéletben foglaltakat. Bár a "Lex CEU"-val kapcsolatos ítélet végrehajtásának késlekedése miatt is bírságot kaphatott volna Magyarország, eddig ilyen szankcióról nem született döntés, azonban újabb bírságot hozhatott volna, amelyet
az Európai Bizottság – az uniós joggyakorlat szerint – levonhatna a Magyarországnak járó kohéziós, vagy agrártámogatásokból is.
A Lex CEU eltörlése fontos lépés lehet a magyar kormány és az Európai Unió kapcsolatában. Amennyiben a törvényjavaslatot elfogadják, az hozzájárulhat a felsőoktatási szektor liberalizációjához és a jogharmonizációhoz. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a kormány sokáig nem hajtotta végre az uniós bíróság ítéletét, amelyet a joggyakorlat alapján akár szankció is követhetett volna.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
