Az elmúlt időszakban két amerikai banknál is jelentős, a működésre kockázatot jelentő problémák ütötték fel a fejüket. A Silvergate Capital, a kriptoipar legismertebb szereplőinek banki partnere, tőkésítési problémákkal küzd, az SVB Financial pedig betétkivonási hullámmal. A két bank problémái a teljes bankszektorra kihatnak, a bankrészvények árfolyama jelentősen esett tegnap.
Látra szóló egyenlegre fizet érdemi kamatot egy magyar bank, az évi 8 százalékos kamatért még lekötni sem kell a pénzt. A Gránit Bank által bejelentett – jegybanki alapkamat mínusz 5 százalékot fizető – konstrukció kirívónak számít a folyószámlapénzek után elérhető kamatok piacán, ezeket ugyanis a magyar bankszektor még ma is elhanyagolható mértékű eredménnyel díjazza.
A rég nem látott mértékű infláció miatt nem meglepő, hogy egyre többen olyan helyen szeretnék tárolni a pénzüket, ahol legalább néhány százalékos kamatot kaphatnak. Erre a legegyszerűbb és legkönnyebben elérhető forma a bankbetét, ezekről gyűjtöttük össze ebben a cikkben a legfontosabb információkat.
Utoljára 2016 elején, a mostani CSOK bevezetésekor vett fel kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság az idén januári 41 milliárd forintnál, ami éves összehasonlításban 62%-os zuhanást jelent. A fogyasztási és a vállalati hitelek is gyengén muzsikáltak az év első hónapjában, utóbbi adatait csak a Vodafone-felvásárlás kozmetikázta ki. Az MNB ma közzétett januári statisztikáiban azonban a lakossági betétek alakulása a legszomorúbb: az itt tapasztalt nettó 334 milliárd forintos pénzkivonásra korábban még soha nem volt példa, és minden bizonnyal a csúcson lévő infláció váltotta ki.
Eszeveszett tempóban rombolja a háztartások megtakarítási képességét és meglévő megtakarításainak értékét az infláció, miközben a befektetési jegy lett az új állampapír. Egy mondatban így lehetne összefoglalni a 2022-es év eseményeit a hazai megtakarítási piacon, amelynek éves statisztikáit hétfő reggel tette közzé az MNB. A témával a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is foglalkozunk, érdemes eljönni.
A mostani emelkedő kamatkörnyezetben sokat profitálnak az európai bankok, de ebből nagyon keveset látnak viszont a banki ügyfelek a bankbetétek kamataiban – írja a Bloomberg.
Tavaly a kormány több oldalon is beavatkozott az MNB monetáris transzmissziójába: egyfelől a hitelek kamatstopjával, másfelől a bankbetétekre adható kamatok maximálásával. Utóbbi lépés nemcsak a vagyonos magyaroknak, hanem a kisebb vagyonú lakossági befektetőknek is fájhatott, hiszen a befektetési alapok hozamszerzési lehetőségét is erősen lekorlátozta. Idén februártól viszont az MNB egy új kiskaput nyitott a magyar alapkezelők számára a 18%-os kamatszint eléréséhez a Diszkontkötvény tulajdonosi körének kibővítésével. Mindez pedig a forint erősödését is támogatja.
Ha tavaly év elején kérdezték volna, valószínűleg senki nem tippelt volna arra, hogy 2022-ben a legnagyobb pénzek nem állampapírokba, hanem befektetési alapokba mennek a magyar háztartásoknál. Az MNB friss statisztikái szerint annak ellenére ez a valóság, hogy a lakosságnál lévő DKJ-állomány közel ezermilliárddal bővült. Ez pedig jól mutatja, milyen átrendeződések voltak a háztartások megtakarítási szerkezetében.
A lefordulás éve volt 2022 a magyar hitelpiacon és a betéteknél is: megkezdődött a lakossági hitelkihelyezések és a betétállományok egyöntetű visszaesése. A vállalati hitelpiacot még megtartották az állami programok és az olcsóbb devizahitelek, de itt is törékeny a helyzet. Az MNB friss adatai szerint a leglátványosabb visszaesés a lakáshiteleké: decemberre egy év alatt 61%-kal, a 2016-osnak megfelelő szintre estek vissza a hitelfelvételek. A tavalyi második félév jelenségei dominálhatnak idén is, így gyászosnak ígérkezik a 2023-as év a bankoknál, különösen a lakossági oldalon. Május 4-én lesz a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciája, már most érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Sokáig nem nyújtottak a bankbetétek érdemi kamatot, ezért évekre kikerültek a megtakarítás eszköztárából, a mostani emelkedő kamatkörnyezetben ez ugyanakkor változásnak indult. Bár a jegybanki kamatemelést csak lassan követik mind a lakossági betéti-, mind pedig a hitelkamatok, már elindult az elmozdulás az érdemi ajánlatok irányába. A bankbetét ráadásul nem csupán egyszerű, hanem akár az állampapírokkal is versenyezhet, különösen, ha a futamidő előtt mégis kellene az ügyfélnek a pénze.
Több mint 23 ezren vannak Magyarországon azok, akik valamilyen okból nem vették át a bankjuk, takarékszövetkezetük bedőlése miatt nekik járó kártalanítási összeget az Országos Betétbiztosítási Alaptól (OBA). Egy nem olyan régi jogszabályi változás alapján 5 év múltán ők már hiába is jelentkeznek a pénzükért. Érdemes tudni, kinek mikor jár le az a bizonyos 5 év, és akinek lehet ilyen pénze az OBA-nál, miként jelentkezhet érte.
Tisztázta a kormány a Magyar Közlönyben frissen megjelent rendeletével, hogy a pénzügyi intézményi befektetők betéteire és a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétekre vonatkozó kamatstop a már fennálló látra szóló betéti szerződésekre is vonatkozik.
Miközben a hitelkamatok nőnek, a betéti kamatok lent ragadtak az USA-ban is, és ez valószínűleg egy ideig így is marad.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében a december 6-i EU-s pénzügyminiszteri ülésről volt szó, ahol a hétfőn nyilvánossá vált napirendi pontok alapján elképzelhető, hogy pozitív döntés születik a magyar EU-s pénzek kérdésében, cserébe viszont a magyar kormánynak olyan ügyeket is támogatnia kell, amiket eddig határozottan ellenzett. A témával kapcsolatban Weinhardt Attilát, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnapi bejelentésével foglalkoztunk, ami szerint bizonyos befektetői körök esetében felső határt szabnának a bankbetétek kamatainak, ezzel viszont keresztbe tehetnek egy népszerű, állampapírnak is. Arról, hogy melyik ez az állampapír, és milyen hatást gyakorolna az új szabályozás, Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük.
A hitelek kamatstopja után újabb ponton nyúl bele durván a kormány a piaci kamatokba és a monetáris transzmisszióba: az intézményi befektetők és a 20 milliónál nagyobb bankbetéttel rendelkező lakossági ügyfelek bankbetétjeinek kamatát fogja korlátozni a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozamának megfelelő (jelenleg 11-12% közötti) szinten. A lépésnek az intézmények és a privátbanki ügyfelek mellett a kisbefektetők sem örülhetnek, hiszen a talán leginkább érintett befektetési alapokban csaknem 5400 milliárdnyi megtakarítást fialtat a lakosság. Minden bizonnyal a kincstárjegyek keresletét szeretné megtámogatni a kormány, vállalva az MNB monetáris transzmissziójának újabb megsértését is.
Március 31-éig nem fizethetnek magasabb kamatot a bankok a 3 hónapos diszkont kincstárjegy (jelenleg 11,92%-os) hozamánál más pénzügyi intézmények és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek számára - jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
22%-kal kevesebb lakástranzakció, 38%-kal kevesebb új lakáshitel, 16%-kal kevesebb személyi kölcsön, 32%-kal kevesebb babaváró hitel: íme az eddigi legcsúnyább idei hónap, szeptember mérlege a lakossági hitelezésben az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB friss adatai szerint az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. A vállalatok is szenvednek a magas hitelkamatoktól, de náluk erősebb támaszt adnak a hitelpiacnak és a likvid tartalékoknak a támogatott és a devizahitelek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének szerdai adása. A mai műsor első részében A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy miközben a legtöbb hazai bank a betétek kamatát évi 1% alatt tartja, megjelentek itthon a 10% feletti betéti kamatok is. Arról, hogy milyen tényezők alakítják a betéti kamatokat, és hogy mi várható ezen a piacon a jövőben, Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a háború legfrissebb híreivel foglalkozunk, egyebek mellett azzal, hogy miközben egyre több hír érkezik az ukrán előrenyomulás sikereiről, Vlagyimir Putin, orosz elnök aláírta azokat a törvényeket, amik négy ukrán megye Oroszországhoz csatolásáról szólnak. A lépés okairól és következményeiről kérdeztük Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét.
Miközben a nagybankok többsége továbbra is elhanyagolható, 1% alatti kamatot fizet a lekötött betétekre a lakossági megtakarítók számára, a MagNet Bank után a Gránit Bank is kétszámjegyű betéti kamattal állt elő.
Úgy tűnik, tavaly végre felébredtek az európai háztartások és egyre többen jelennek meg a befektetési alapok piacán az Efama európai alapkezelői piacot bemutató jelentése szerint. Azonban a lakosság még mindig túlzott mértékű bankbetétet tart, ennek alternatív költsége az utóbbi 5 évben meghaladta az ezermilliárd eurót. A tanulmány szerint az infláció emelkedésével párhuzamosan az európai háztartások vásárlóereje csökken, ezért is lenne fontos minél nagyobb mértékben bevonzani a lakosságot a tőkepiacokra.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
