A jegybanki kamatemelési ciklussal párhuzamosan nem emelkednek a bankbetétek kamatai hasonló mértékben, ám akad olyan pénzintézet Magyarországon, amely rég nem látott kamatszintekkel próbálja meg lekötésre csábítani a lakossági forrásokat. A MagNet Bank változó kamatozású terméke a jegybanki alapkamattal megegyező kamatot fizet az első három hónap után.
A jegybanki kamatemelések alig harmada jelent meg a lakossági banki betéteknél, ami megengedhetetlen folyamat, és szükség esetén gazdaságpolitikai lépésekre is sor kerülhet miatta néhány hónap múlva - nyilatkozta az Indexnek Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Úgy tudjuk, a kormány egyelőre nem tartja indokoltnak egy piaci betéti kamatminimum szabályozói bevezetését, és nem is látunk erős érveket mellette, de a jegybank üzenete már eljutott a bankokhoz, és Damoklész kardjaként lebeg felettük.
Az előző évhez hasonlóan mintegy 4000 milliárd forintnyi friss megtakarítással gazdagodott a magyar lakosság 2021-ben, a gyarapodás értékének a négyötödét azonban sajnos lenyelte az infláció. 100 új forintból 40-et folyószámlán tart a lakosság, 24 forint állampapírba, 20 forint pedig befektetési alapokba került. Kedvező fejlemény a kockázatvállalás növekedése, és hogy a befektetési alapokba 2013, a nyugdíjpénztárak 2010, az életbiztosítások pedig 2007 óta nem áramlott akkora összegű friss lakossági megtakarítás, mint tavaly.
Egyöntetű módon kétszámjegyű mértékben gyarapodott a magyar bankok lakossági és vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben, legyűrve a koronavírus-járvány szinte összes negatív hatását. Az MNB ma közzétett éves statisztikái szerint csaknem másfélszer annyi lakáshitelt vettünk fel, mint 2019-ben, a lakáshitelezés volt tehát a bővülés legerősebb motorja, de a vállalatoknál is fennmaradt a lendület év végéig. 2022 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most már egyértelműen érvényesülő magasabb kamatkörnyezet mekkora lassulást vagy visszaesést hoz a hitelpiacon.
Megugrott a koronavírus-járvány első évében az olasz családok nettó vagyona – számol be a hírről a Bloomberg.
Megindult a verseny a török bankok között a lírában denominált betétekért, a pénzintézetek már több mint 20%-os kamatot kínálnak a betétekre, miközben jelentősen emelték a hitelkamatokat - számol be a hírről a Reuters.
Fontos szintet lépett a magyarok kezében lévő részvényvagyon októberben: a friss számok szerint a háztartások részvényállománya most először haladta meg az ezermilliárd forintot. Mindeközben a befektetési alapok háza táján is tartogatott érdekességeket az október.
Lassulás jön a hitelezésben és a banki nyereség javulásában is Simák Pál szerint, miközben a lakáshitelek után a személyi kölcsönöket és a bankbetéteket sem fogja elkerülni a kamatemelés. Az új négyéves stratégiai időszakára készülő CIB Bank elnök-vezérigazgatója az infláció és a negyedik járványhullám kockázatai mellett a bank organikus növekedési terveiről, székház-optimalizációs projektjéről és a nem beoltott alkalmazottak heti kétszeri teszteléséről is beszélt a Portfolio-nak. A bankszektor további konszolidációjának akadályát az eladók hiányában látja a bankvezér.
6,5%-kal gyarapodott eddig idén a magyar háztartások pénzügyi vagyona, de reálértékét tekintve ennek a növekedésnek a négyötödét sajnos elvitte az infláció. Nagy újdonság, hogy több friss megtakarítás áramlott befektetési jegybe, mint készpénzbe, de a dobogó első két fokán változatlanul a folyószámlabetét és az állampapír áll. A kockázatvállalás egyértelműen megnőtt, és miközben a legnagyobb hozamot a részvényeken és a befektetési alapokon értük el, az életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak is szépen hoztak.
2012 és 2020 között vizsgálta az Állami Számvevőszék a lakossági megtakarítások alakulását, ezen belül is az államadósság-finanszírozásban betöltött szerepét a háztartásoknak. Az elemzés szerint nem sikerült a pénzügyi és megtakarítási piacnak eleget tennie annak érdekében, hogy érdemben csökkentse a lakosság nagy készpénzfelhalmozását. A jelentős készpénzállomány szembetűnő okaként hozzák fel, hogy a múltban sem volt és most sincs a piacon olyan, 3 évnél rövidebb megtakarítási forma, ami értékálló pénzelhelyezést biztosítana.
Több ezren lehetnek Magyarországon azok, akik valamilyen okból nem vették át a bankjuk, takarékszövetkezetük bedőlése miatt nekik járó kártalanítási összeget az Országos Betétbiztosítási Alaptól. Egy nem olyan régi jogszabályi változás alapján 5 év múltán ők már hiába is jelentkeznek a pénzükért. Érdemes tudni, kinek mikor jár le az a bizonyos 5 év, és akinek lehet ilyen pénze az OBA-nál, miként jelentkezhet érte.
Mágikus szinthez, 200 ezermilliárd euróhoz ért a háztartások vagyona a világon, a koronavírus a megtakarítási ráta éles emelkedését hozta magával. A „kikényszerített megtakarításokról” szóló tavalyi évben azonban nem a részvények voltak a nagy nyertesei a visszafogott fogyasztásnak, pedig sokan ezt gondolhatják. A versenyt a bankbetétek nyerték, nem is kevéssel.
Több mint hat éve volt utoljára ilyen „magas”, 1,65%-os a jegybanki alapkamat Magyarországon. Már akkor sem a bankbetét volt a legkedvezőbb alacsony kockázatú befektetés, de azért egy átlagos lekötött betét 1% felett kamatozott. Most viszont a legtöbb banknál nyoma sincs annak, hogy értelmezhető kamatot akarnának fizetni a pénzünkre, miközben soha nem tartottunk még ennyit a bankszámlákon. Mi folyik itt?
Ügyféltájékoztatót jelentetett meg honlapján a magyar Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) „Milyen védelem vonatkozik a Revolut szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek pénzére?” címmel, amely frissített információkat tartalmaz a Revolut mai bejelentéséhez és az MNB ezt követő tájékoztatásához kapcsolódóan.
Kiváló eredménnyel zárták az idei első félévet a magyar hitelintézetek, hiszen még soha nem volt olyan magas (405 milliárd forint) a szektor első hathavi konszolidált nyeresége, mint idén. Paradox módon jót tett a kamatbevételeknek a törlesztési moratórium, megnőtt az ügyfelek aktivitása, száguld a lakáshitelezés, emelkedik a kamatkörnyezet, a kockázati költségek pedig visszaestek. Az igazság pillanata persze sok szempontból a várhatóan 2022 közepéig velünk élő törlesztési moratórium után jön el. A profit több mint felét most is az OTP szállította.
Folyószámlára és állampapírba áramlott a legtöbb friss megtakarítás, de a legnagyobbat a tőzsdei részvényeken és a befektetési alapokon nyertek a magyar háztartások 2021 első felében – mutatják az MNB ma közzétett adatai. Rossz hír azonban, hogy úgy megugrott az infláció, hogy megtakarításaink összesített reálértéke nem nőtt az év első 6 hónapjában.
Már több mint harmincmilliárd forintot tartanak nyereménybetétben a Takarékbank ügyfelei, háromszor annyit, mint a járványt megelőzően. A teljes betétállomány növekedését egy nagyságrenddel meghaladó bővülés a jelenlegi hozamkörnyezetnek, a kis befektetéssel is elérhető nagy összegű nyereményeknek, valamint a lakosság növekvő megtakarításainak köszönhető. Van ügyfél, aki 80 millió forintért vett nyereménybetétet - derül ki a bank közleményéből.
A friss adatok szerint májusban 8%-kal nőtt az olaszok bankbetétállománya, ezzel pedig új rekordot döntött a kategória – írja a Reuters.
535 milliárd forinttal bővült a lakosság kezében lévő három legnépszerűbb befektetés, az állampapírok, a befektetési jegyek és a részvények állománya áprilisig, holott tavaly ugyanebben az időszakban közel 300 milliárdos visszaesést láthattunk. Továbbra is az állampapír a legnépszerűbb megtakarítás, közelít a 10 ezermilliárd forinthoz, de van egy kategória, amelynek állománya még az állampapírokénál is gyorsabban bővül: a bankbetéteké. De ez csalóka.
Éppen ma van két éve, hogy elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. Elképesztő rajtot nyomott a szuperállampapír, a teljes megtakarítási piacot állva hagyta, sőt, még a többi lakossági állampapír kenyerét is elvette. Mostanra azonban már elérte egyik fő célját, a megtakarítási piac gyakorlatilag telítődött a szuperállampapírral. De hogyan jutottunk el idáig és milyen jövő elé néz a kétség kívül legnépszerűbb magyar megtakarítási termék?
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
