A bankok erős, a biztosítók gyenge évet zártak 2023-ban a május 31-éig megjelent éves beszámolóik alapján, legalábbis jövedelmezőségi szempontból. A bankokat elsősorban a jegybanktól kapott kamatbevételek hizlalták, de ha korrigálunk az átmeneti tételekkel, így sem volt náluk kiugró a tavalyi megtérülés. A biztosítók eredményét a különadók és viharkárok tépázták meg, így még a nagyok közül is többen veszteséget jelentettek, miközben kellemes meglepetés is akad.
A bankszektor átlagát jelentősen meghaladó mértékben, 14,5%-kal gyarapodott az elmúlt egy évben az MBH Bank hitel- és 18%-kal a betétállománya, ezen belül kiemelkedett az első negyedév, amelyben először jelentek meg a Fundamenta mérlegtételei a teljes csoport számai között. A lakáskassza nélkül számított számviteli nyereség 49,1 milliárd, a korrigált adózott eredmény 79,3 milliárd forint lett, utóbbi 13%-kal elmarad a tavalyi első negyedévestől, miután a kamateredmény már csökkent.
A K&H Bank 21,4 milliárd forintos nettó nyereséget, a K&H Biztosító az extraprofitadó miatt negatív eredményt ért el 2024 első negyedévében. A pénzintézet minden területen jól teljesített az első három hónapban: a betétek, a befektetések és a hitelezés terén is, jelzáloghitelből például több mint négyszer annyit értékesítettek, mint egy évvel korábban.
Az infláció lecsengésével párhuzamosan felgyorsult a lakossági megtakarítások gyarapodása Magyarországon. A 10% felett ragadó megtakarítási rátának, a rekordszintű állami kamatkifizetéseknek, a kockázatvállalás erősödésének és a kedvező piaci hozamoknak köszönhetően 2006 óta nem látott ütemben, 17,6%-kal gyarapodtak a megtakarítások egy év alatt, ami ritkaságnak mondható, nagyjából 13,5%-os reálnövekedést jelent. Az egyre kevesebbet ígérő állampapírokkal szemben a befektetési alapok lettek az idei első negyedév abszolút sztárjai, és bár a tőzsdei részvények, életbiztosítások és nyugdíjpénztári megtakarítások nem vontak be sok új tőkét, a hozamteljesítményre náluk sem lehetett panasz.
Az egy évvel korábbi 882 millió eurónál alacsonyabb, 506 millió eurós nyereséget ért el az első negyedévben a KBC, a nemzetközi piacok 146 millió eurós nyereségéből 50 milliót hozott a magyar tevékenység. Rendkívüli osztalékot fizet a belga pénzügyi csoport: 280 millió eurónyi többlettőkéjéből részvényenként 0,7 eurós osztalék kifizetéséről döntött, amire május 29-én kerülhet sor.
Idén új szintre emelkedett a befektetési alapok és állampapírok csatája a lakosságnál: az első negyedévet egyértelműen az előbbiek nyerték, a befektetési alapok állománya több mint 900 milliárddal ugrott meg, miközben az állampapíroké csupán 170 milliárddal. Nem olyan rossz azonban az állampapírok helyzete, ahogy az elsőre tűnik, mutatjuk, miért.
2022 júniusa óta nem vettünk fel annyi lakáshitelt, mint idén márciusban, a személyi kölcsönök felvétele pedig új történelmi csúcsra emelkedett. Az NGM kezdeményezésére év elején bevezetett kamatfelár nélküli vállalati hitelek viszont nem váltak be, a céges hitelpiac egyelőre nem indult be. A Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján elemezzük a kilátásokat, érdemes regisztrálni a szakmai eseményre!
A megtakarítással rendelkező magyar lakosság 48%-a alkalmanként tesz félre, a rendszeresen megtakarítók pedig általában havonta és körülbelül 80 ezer forinttal tudják növelni megtakarításukat – derült ki az MBH Csoport reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság befektetési, megtakarítási szokásait vizsgálta. A befektetett tőke biztonsága továbbra is vezető szempont a válaszadók között, noha az utóbbi évek inflációs környezetében ezzel együtt felértékelődött a hozam fontossága is. A befektetések kezelésében a személyes és az online ügyintézés egyaránt népszerű, tanácsok esetében pedig elsősorban a banki szakértőkre hallgatnak a megtakarítók. A megtakarítással rendelkezők aktívan érdeklődnek a pénzügyek iránt, havonta akár többször is tájékozódnak, informálódnak a befektetési lehetőségekről.
Tíz éve vezeti Simák Pál a CIB Bankot, amely a megtisztulás éveiben a hetedik helyre csúszott vissza a kereskedelmi bankok méret szerinti listáján, az utóbbi években viszont már a piaci átlag feletti növekedés a célja, ami tavaly sikerült is neki. A Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján is megszólaló elnök-vezérigazgatót a fiskális kiigazítás és az újbóli kamatkörnyezet-emelkedés kockázatairól is kérdeztük, de beszélgettünk a hitel- és betétpiaci kilátásokról, a bank megkülönböztető stratégiájáról és innovációiról is.
65 milliárd forinttal csökkent egy hónap alatt a magyarok kezében lévő állampapír-állomány februárban, úgy tűnik, hogy a több százmilliárdnyi PMÁP-kamat jó része máshol keresett magának helyett. A pénz egy része a befektetési alapokhoz folyhatott be, miután azok állománya 280 milliárddal növekedett, de landolt egy "kevés" a bankszámlákon is: a betétek állománya több mint 400 milliárddal ugrott meg.
A kamatsapkára és az MNB diszkontkötvényére sem hosszabbította meg a kormány az eddigi korlátozást, vagyis a befektetési alapok ismét a jegybanki alapkamat szintjén fektethetik be likvid eszközeik egy részét.
A bankszektor átlagánál is kiugróbb eredménnyel zárta 2023-at az MBH Bank: a tavaly május 1-jei fúzióval létrejött hitelintézet 345 milliárd forintos korrigált adózás előtti teljes átfogó eredményt könyvelt el. Az elért 33%-os tőkearányos nyereség jócskán felülmúlja a piac átlagát, pedig rendkívül konzervatívan céltartalékoltak. A bankcsoport több sikeres akvizíciót is végrehajtott, a mérlegfőösszege 500 milliárd forinttal emelkedett, és ebben a Fundamenta felvásárlása még nincs is benne, utóbbi egyébként 16,1%-ról 20,6%-ra fogja növelni lakossági hitelpiaci részesedésüket. A részleteket a tőzsde honlapján megjelent gyorsjelentés mellett egy csütörtöki sajtótájékoztatón ismertette a menedzsment.
2024. április 1-jétől kivezeti a kormány a betéti kamatsapkát – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az intézkedés a vállalati, pénzügyi intézményi és 20 millió forint feletti lakossági bankbetétekre vonatkozott eddig. Április 1-jével szűnik meg a kkv-hitelek kamatstopja is, így már csak a lakossági jelzáloghiteleknél marad fenn (jelen állás szerint június 30-áig) kötelező korlátozás a kamatokon.
Elérkeztünk oda, amikor már egyáltalán nem triviális, hogy az állampapír a legmagasabb kamatot biztosító termék a piacon, vannak ugyanis olyan bankbetétek és banki kötvények, amelyeknek kamata veri az állampapírokét. Csakhogy a banki termékeknél van két nagy bökkenő: a kamatadó és a szocho, ezeket is figyelembe véve még mindig az állampapírok a nyerők, utóbbiak idő előtti visszaváltása esetén is. Összegyűjtöttük, hogy egymillió forint befektetése esetén milyen banki kamatokat kaphatunk a pénzünkre, és ez mire elég az állampapírokkal szemben.
Rengeteg külföldi, illetve devizaalapú megtakarítást képeztek a magyar háztartások az orosz-ukrán háború kirobbanásának és az energiaválságnak az évében, 2022-ben. Az akkori rekord megszületésében a drasztikus forintgyengülés miatti spekulációnak is jelentős szerepe volt. Most megnéztük, folytatódott-e tavaly is a jelenség.
Meghaladta a 12 700 milliárdot a magyar lakosság állampapírokban lévő megtakarítása januárban, mégis, három éve volt utoljára olyan alacsony a lakosság államadósság-finanszírozásban betöltött részesedése, mint most. Mindeközben a külföldi szereplők állampapíraránya 3 éves csúcson van.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
Joe Biden visszalépését követően.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
