Nem lankadt a hazai bankok állampapír-kereslete augusztusban sem, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben a magyar lakosság által tartott befektetési alapok állománya már több mint 1600 milliárd forinttal nőtt idén úgy, hogy az idei eddigi leggyengébb keresleti adatokat produkálta a szektor.
Kétarcú folyamatok zajlanak a magyar hitelpiacon: a lakossági hitelezés dübörög (csak idén 5,8%-kal nőtt az állomány), a vállalati viszont nagyon gyengén muzsikál (mindössze 0,9%-kal bővült). Lakáshitelből dupla annyit vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalatok viszont halogatják a hitelfelvételt – mutatják az MNB szerdán közzétett adatai.
Sikeresen lezárult a Magyar Cetelem Bank, a BNP Paribas Personal Finance Csoport magyarországi leányvállalatának felvásárlása - közölte a Cofidis. A Cofidis SA még 2023. május 24-én írta alá a megállapodást a BNPP PF Group magyarországi leányvállalatának megvásárlásáról.
A háztartások globális pénzügyi eszközei erőteljes növekedést mutattak tavaly, a 7,6%-os bővüléssel a teljes bruttó pénzügyi vagyon 239 000 milliárd eurót tett ki -derül ki az Allianz friss, Globális Vagyonosodási Jelentéséből. Miközben világszinten folytatódott a friss megtakarítások visszaesése, Magyarországon éppen fordított trend következett be: az új megtakarítások 74 százalékkal, 16,5 milliárd euróra növekedtek. A nettó pénzeszközállományt nézve pedig Magyarország a 28. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.
Közzétette a pénzügyi szektor egyes szereplőinek tavalyi éves adatait bemutató Aranykönyvét a Magyar Nemzeti Bank. Az átfogó jegybanki statisztikából csemegézve ebben a cikkünkben elsőként a hitelintézetek 2023-es sorrendjét állítottuk fel néhány szempont szerint. A bankszektor jövőjével is kiemelten foglalkozunk a Portfolio keddi Future of Finance 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni!
Bár egyes érvelések szerint a magas megtakarítás a ludas abban, hogy a magyarok nem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem érte el tavaly, ami a harmadik legrosszabb adat egész Európában az Eurostat friss adatai szerint. Kiderül még pár érdekesség: például az, hogy a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, viszont túl sok pénz hever lekötetlenül, és cudarul állunk a hosszú távú öngondoskodásban.
A kamateredmény 8 milliárddal, a működési költség 11 milliárddal romlott az MBH Banknál a második negyedévben a Fundamenta időközben lezajlott felvásárlása mellett. A másik oldalon viszont a jutalékeredményen 4 milliárdot, a kockázati költségeken pedig 31 milliárdot javított az egy évvel korábbihoz képest, így összességében 8 milliárdos (korrigált) eredményjavulással 60 milliárdos adózott eredményt ért el három hónap alatt a bankcsoport. Egészen magas, 26%-os tőkearányos megtérüléssel zárta a csoport az első félévet, és jelezték: szintet lépne tőzsdei jelenlétében a pénzintézet.
Izgalmas jelenségre figyelt fel a Portfolio az utóbbi hónapokban: idén májusban a 2023 végi, majd a múlt héten a korábbi évek adatait is felfelé módosította az MNB a háztartások külföldi megtakarításainak összegére vonatkozóan. Így most mintegy ezermilliárd forinttal több pénzről tudunk (összesen 5173 milliárd forintról) az ismert külföldi megtakarításokban, mint az idei adatrevízió nélkül, és egyre tisztábban látjuk a külföldi allokáció időbeni alakulását is. A számok alapján nagy ütemben zajlik továbbra is a lakossági megtakarítások képzése külföldön, de nem olyan durva a helyzet, mint a csúcsévben, 2022-ben volt. Az október 1-jétől élő kiegészítő tranzakciós illeték ronthat a helyzeten, a kérdésről a vagyonkezelési szakma nagyágyúi mondják el a véleményüket a Portfolio közelgő Future of Finance 2024 konferenciáján három hét múlva, nem érdemes lemaradni!
A magyar gazdaság gyengélkedése ellenére egyértelmű növekedési pályára állt a bankszektor az idei első félévben: a lakossági és a vállalati hitelállomány egyaránt évi 6 százalékos, a betétállomány 10 százalék körüli növekedést mutatott. A köztes szinten megrekedő kamatlábak ellenére különösen kirobbanó formában van az új hitelezés a lakosság esetében: személyi kölcsönből még soha, lakáshitelből pedig csak 2022 első félévében vettünk fel többet az ideinél.
Miközben az új Magyar Állampapír Plusz egyik nagy előnyeként a likvid, bankbetét-helyettesítő tulajdonságát emeli ki az adósságkezelő, még mindig tűrhető betéti ajánlatokkal találkozhatunk a bankfiókokban. Vannak olyan bankbetétek, amelyeknek a kamata rövid távon versenyképes az újragondolt MÁP Pluszéval, két olyan hátrány ellenére is, mint a kamatadó és a szocho. Mostani cikkünkben azt járjuk körbe, hogy egymillió forint befektetése esetén milyen banki kamatokat kaphatunk a pénzünkre, és ez mire elég az új „szuperállampapírral” szemben.
Izgalmas jelenségre figyelt fel a Portfolio az utóbbi hetekben: az MNB statisztikáiban utólag 970 milliárd forinttal felfelé módosították a háztartások külföldi megtakarításainak összegét 2023 végére vonatkozóan. Megkérdeztük a jegybankot, mi áll a háttérben, és mint kiderült, olyan adatrevíziók zajlanak, amelyek alapjaiban írhatják át azt, amit a külföldi megtakarítások képzésének a mértékéről, annak időbeni változásairól tudni vélünk.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya áprilisig több mint 900 milliárddal nőtt, az állampapírok 300 milliárdos növekményét pedig egyelőre a bankbetétek is megelőzik. Van azonban a számoknak egy másik olvasata is, amelyben az állampapírok már korántsem szerepelnek olyan rosszul.
A bankok erős, a biztosítók gyenge évet zártak 2023-ban a május 31-éig megjelent éves beszámolóik alapján, legalábbis jövedelmezőségi szempontból. A bankokat elsősorban a jegybanktól kapott kamatbevételek hizlalták, de ha korrigálunk az átmeneti tételekkel, így sem volt náluk kiugró a tavalyi megtérülés. A biztosítók eredményét a különadók és viharkárok tépázták meg, így még a nagyok közül is többen veszteséget jelentettek, miközben kellemes meglepetés is akad.
A bankszektor átlagát jelentősen meghaladó mértékben, 14,5%-kal gyarapodott az elmúlt egy évben az MBH Bank hitel- és 18%-kal a betétállománya, ezen belül kiemelkedett az első negyedév, amelyben először jelentek meg a Fundamenta mérlegtételei a teljes csoport számai között. A lakáskassza nélkül számított számviteli nyereség 49,1 milliárd, a korrigált adózott eredmény 79,3 milliárd forint lett, utóbbi 13%-kal elmarad a tavalyi első negyedévestől, miután a kamateredmény már csökkent.
A K&H Bank 21,4 milliárd forintos nettó nyereséget, a K&H Biztosító az extraprofitadó miatt negatív eredményt ért el 2024 első negyedévében. A pénzintézet minden területen jól teljesített az első három hónapban: a betétek, a befektetések és a hitelezés terén is, jelzáloghitelből például több mint négyszer annyit értékesítettek, mint egy évvel korábban.
Az infláció lecsengésével párhuzamosan felgyorsult a lakossági megtakarítások gyarapodása Magyarországon. A 10% felett ragadó megtakarítási rátának, a rekordszintű állami kamatkifizetéseknek, a kockázatvállalás erősödésének és a kedvező piaci hozamoknak köszönhetően 2006 óta nem látott ütemben, 17,6%-kal gyarapodtak a megtakarítások egy év alatt, ami ritkaságnak mondható, nagyjából 13,5%-os reálnövekedést jelent. Az egyre kevesebbet ígérő állampapírokkal szemben a befektetési alapok lettek az idei első negyedév abszolút sztárjai, és bár a tőzsdei részvények, életbiztosítások és nyugdíjpénztári megtakarítások nem vontak be sok új tőkét, a hozamteljesítményre náluk sem lehetett panasz.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Szerintük minden egy emberen múlik.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mariupolban és Harkiv megyében látták őket.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
