Kiszivárgott: már a Roszatomot célozza az USA
Az ügyre rálátó, névtelenül nyilatkozó források szerint az Egyesült Államok kormánya az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat elleni szankciók bevezetését fontolgatja.
Az ügyre rálátó, névtelenül nyilatkozó források szerint az Egyesült Államok kormánya az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat elleni szankciók bevezetését fontolgatja.
Aggodalmát fejezte ki vasárnap Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója amiatt, hogy ukrajnai források szerint az orosz erők korlátozták az ország délkeleti részén fekvő Zaporizzsjai területen található atomerőműben dolgozók kommunikációját a külvilággal.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma ma reggel friss hírszerzési adatokat közölt az ukrajnai háborúról. A brit hírszerzés megerősítette, hogy "a sugárzási szintek a normális határokon belül maradtak" az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőmű elleni támadást követően.
A szlovák kormány és az ország meghatározó áramtermelői megegyeztek arról, hogy enyhítik a háztartások magas energiaárak miatt megugrott költségeit. A Szlovák Villamos Művek 2024-ig a jelenlegi, 61,21 eurós megawattóránkénti (MWh) szabályozott áron fogja ellátni a szlovákiai háztartásokat villamos energiával, írja az Új szó.
Teljes átírás helyett csak kisebb változtatások, finomhangolások várhatók abban a feltételrendszerben, ami szerint a gáz és a nukleáris energia beruházások fenntarthatónak minősülhetnek az Európai Unióban az energia átmenet során – jelezte a szerdán bemutatandó nagy jelentőségű uniós taxonómia rendelet várható tartalmát a Politicónak a pénzügyekért felelős uniós biztos.
Az Európa-szerte magasabb fogyasztás, a német szélhiány miatt is megugró fosszilis termelés és a termelési tényezőárak drágulása együttesen decemberben hihetetlenül magas villamosenergia árakat okozott a kontinensen és ezzel együtt is negyedszerre dőlt meg a hónap során a magyar áramfogyasztási rekord – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ma közzétett decemberi árampiaci jelentéséből. Az anyag rámutat arra is, hogy éves karbantartások és üzemzavarok miatt a paksi atomerőmű karácsony előttig szokatlanul kevés áramot termelt, ezért az év/év alapon 5,3%-os decemberi magyar fogyasztásnövekedés miatt az itthoni áramfelhasználás 32%-át az importnak kellett fedeznie.
A dubaji Expo 2020 világkiállítás keretén belül tartott atomenergetikai tematikus héten bemutatták a Roszatom kis moduláris reaktortechnológiáját (SMR) majd az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója, illetve a Kirgiz Köztársaság Energiaügyi és Ipari Minisztériumának vezetője együttműködési megállapodást írt alá egy kis moduláris reaktor kirgizisztáni megépítéséről - adta hírül a Roszatom.
Magyarországon a megtermelt villamosenergia fele ma Pakshoz kötődik és Paks II megépülésével, illetve a folyamatban lévő napenergia-beruházásokkal együtt „majd elmondhatjuk magunkról, hogy hazánk teljes mértékben önellátóvá vált a villamosenergia területén” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, aki Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszterrel együtt látogatást tett a paksi létesítményben.
Az EU működésképtelenné válik, ha a közösség beszünteti a földgáz- és atomerőművi projektek finanszírozását – véli Aszódi Attila atomenergetikai szakember, aki az Infostartnak nyilatkozott. Az Európai Bizottság a jövőben attól tenné függővé ezen üzemek támogatását, hogy azokat a fenntartható befektetések közé sorolták-e.
A Liga készen áll az atomenergiáról szóló népszavazáshoz aláírásgyűjtésbe kezdeni, mert „energia vészhelyzet van Európában” és végre az Európai Bizottság is hajlik afelé, hogy fenntarthatónak minősítse ezt az energiaforrást – kezdte egy erős bejelentéssel az újévet Matteo Salvini, a Liga kormánypárt vezetője.
Holnap, azaz január 12-én járt volna le annak a határideje, hogy a tagállami szakértők panelje véleményezhesse a szilveszter éjjel kiküldött európai bizottsági javaslatot a fenntartható energiahordozókkal kapcsolatban, de ezt január 21-re elhalasztották.
Üdvözölte az egyes földgáz-projektek zöld befektetéssé nyilvánítására vonatkozó uniós tervet a német kormány, azt azonban továbbra is ellenzi, hogy nukleáris projektekkel tegyék meg ugyanezt.
Németország pénteken megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.
Szilveszter délután 3 órakor újabb 3 atomreaktort állítanak le Németországban az energiaátmenet jegyében és így már csak 3 reaktor marad az országban, amelyeket a tervek szerint 1 év múlva, azaz 2022 végén fognak leállítani.
Az elmúlt hetekben a magyarországi villamosenergia-rendszerben regisztrált terhelési csúcsok ismét ráirányították a figyelmet az elmúlt években a rendszerben végbement drasztikus átalakulásra.
Az európai energiaárak ismét emelkedést mutatnak, ebben a hideg időjárás mellett egyedi problémák, alacsony szélenergia-termelés és kieső atomenergia termelés mellett a földgáz árának elszállása is szerepet játszik - írja a Bloomberg.
A december 7-én hivatalosan is aláírt német koalíciós szerződés alapján igencsak ambíciózus klímavédelmi célokat tűztek ki maguk elé a piros-sárga-zöld kormánykoalíció tagjai. Ez részben a klímavédelmi törvénynek köszönhető, amely 2030-ig 65%-os széndioxid-kibocsátáscsökkenésre, 2045-ig (5 évvel az uniós célpont előtt) a klímasemlegesség elérésére kötelezi a német kormányt, részben pedig annak, hogy a zöldek első alkalommal kapnak helyet a szövetségi kormányban. Kétséges viszont, hogy a koalíció minden vállalása teljesíthető és sikerül elérniük, hogy a 2030-ra 680-750 TWh-ra növekvő bruttó energiaigény 80%-át megújuló erőforrásokból fedezzék.
Miközben az atomerőművek és lehetséges szerepük a klímacélok elérésében továbbra is meglehetősen vitatott, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a nukleáris energia is bekerül a fenntartható gazdasági tevékenységek Európai Unió által kijelölt körébe. A témában a napokban Budapesten adott elő William D. Magwood IV., az OECD Nukleáris Energia Ügynökség főigazgatója, aki pozíciójából adódóan értelemszerűen pronukleáris álláspontot képvisel.
Ahhoz, hogy az Európai Unió gyorsan fel tudja futtatni a félvezető gyártást a saját területén, az állami támogatási szabályokat kell átírni és ehhez az uniós alapszerződés egyik ritkán használatos cikkéhez fognak nyúlni eszközként – jelezte az EU-Monitornak és több más uniós lapnak adott nyilatkozatában Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa (címlapképünkön). A francia származású biztos azt sem rejtette véka alá, hogy a 2030-as klímacél elérése érdekében mindenképpen támogatja azt, hogy a nukleáris energia is megkapja a zöld címkét az EU-ban, azaz fenntartható energiatermelési megoldásnak minősüljön abban a taxonómia-rendeletben, amely a napokban kerül véglegesítésre az Európai Bizottság asztalára. A paksi bővítés szempontjából is fontos brüsszeli jelzésnek voltak már előjelei az elmúlt hetekben.
A legnagyobb orosz hitelnyújtó Sberbank összesen 800 millió dollár kölcsönt folyósít az ugyancsak orosz Roszatom egyik leányvállalatának egy törökországi atomerőmű építéséhez.
Izgalmas lehetőséget mutatunk.
Ezúttal nem úszta meg a harcjármű.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz Duma házelnöke szerint minden joga meglenne Oroszországnak ehhez.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
