Elnapolták vasárnap a hat évvel előtti iráni atomalku felélesztését szolgáló bécsi hathatalmi tárgyalásokat, a küldöttségek konzultációkra visszatérnek hazájukba; a tárgyalások résztvevői szerint a megbeszéléseken előrehaladást értek el, de a fennmaradt nézeteltéréseket nem könnyű áthidalni.
Kína elismerte a délkelet-kínai Tajsan atomerőmű kisebb meghibásodását, ám határozottan cáfolta, hogy a hiba bármilyen radioaktív gáz kiszivárgását eredményezte volna.
A két milliárdos üzletember érdekeltségi körébe tartozó cégek az amerikai Wyomingban hoznának létre egy fejlett atomerőművet, amely az új típusú Natrium technológiára épülne. A projekt célja, hogy csökkentse a károsanyag-kibocsátást az államban, amely Amerika legnagyobb széntermelője.
Két kínai helyszínen négy új blokk építését kezdte meg a Roszatom, a blokkok mindegyike a Paks II. Atomerőműben is megvalósuló, VVER-1200 típusú, nyomott vizes reaktorral szerelt, 3+ generációs blokk lesz.
Erős figyelmeztetést adott ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amely úgy gondolja, hogy a 2050-es klímacélok teljesítéséhez radikális változtatásokra lenne szükség, és egyre kisebb az esély arra, hogy sikerrel járjunk.
Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve arra jutottak, hogy a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére – írja az Átlátszó.hu cikkében.
Kedden nyújtotta be a kormány a parlamentnek azt a módosítócsomagot, amely alapján az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) 2022-től kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól. A törvénymódosítás hátteréről Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
Egy módosítócsomag, amit kedd éjjel nyújtott be a kormány a parlamentnek jelentősen átalakítaná a paksi bővítés felügyeletét. Ennek lényege, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2022-től kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól – írja a 444.hu cikkében.
A hidrogén felhasználása a 2030-as évekre rendkívül szerteágazóvá válhat az energetikában, az iparban (hő- és alapanyag), a közlekedésben vagy a lakossági-kereskedelmi hűtés-fűtésben egyaránt, így az atomenergia segítségével termelt hidrogén növelheti a jövőbeni hazai ellátásbiztonságot, csökkentheti az import igényt, és hozzájárulhat a karbonsemleges hidrogén hazai előállításához. De vajon mely feltételek mellett célszerű Magyarországon a 2030-as évek második felében a paksi atomerőmű által termelt villamos árammal vízbontással hidrogént előállítani?
Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter adta át ma az első hazai hidrogéntöltőt, ami szimbolikus jelentősége mellett azt is mutatja, hogy Magyarországon is belendülhet ez az egyre népszerűbbé váló alternatív energiahordozó. A tavaly megalakult Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform ezzel kapcsolatban készítette el a Fehér Könyvet, amely egy összefoglaló szakmai dokumentum, és többek között felméri a hazai állapotokat, bemutatja a hidrogéntechnológia lehetőségeit, valamint fontos inputja lesz a Nemzeti Hidrogénstratégiának, amelyet jövő héten tárgyalhat meg és fogadhat el a kormány. A Platform irányítóbizottságának elnöke, Lepsényi István pedig további fontos részleteket is elárult lapunknak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lenne hasznosítható hazánkban a hidrogén.
A korábbi 2026-os dátum helyett csak 2031-ben kell megkezdeni a Paks II. finanszírozására szolgáló orosz hitel törlesztését, a futamidő viszont nem tolódik ki arányosan, vagyis az összességében rövidebb lesz – írja a Népszava a RIA Novosztyi orosz hírügynökség cikkére hivatkozva.
A szerdai közlönyben jelent meg Orbán Viktor határozata, melyben megállapítja az OAH főigazgatójának megbízatásának megszűnését.
Az utóbbi években egyre több hírt olvashattunk annak kapcsán, hogy Irán vagy Észak-Korea jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy atomfegyvereket fejlesszen ki. Óhatatlanul felmerül ilyenkor a kérdés, hogy miért vág bele egy ország egy ilyen kísérletbe. Ennél azonban érdekesebb, hogy miként lehet elérni azt, hogy egy állam megsemmisítse a saját maga által kifejlesztett atomfegyvereit. Erre eddig egyszer volt példa a történelemben, de tanulságos lehet a jelen kihívásainak megoldásához is.
Irán 60 százalékos urándúsításba kezd - közölte kedden Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes egy nappal azt követően, hogy Teherán Izraelt vádolta meg a natanzi nukleáris létesítménye ellen elkövetett szabotázzsal. Az IRNA állami hírügynökség szerint Aragcsi, aki az iráni tárgyalóküldöttség vezetője is a 2015-ös atomalku megmentését célzó bécsi tárgyalásokon, a lépésről tájékoztatni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ). Aragcsi röviddel a bécsi tárgyalások következő fordulójának kezdete előtt jelentette be kormánya döntését.
Már korábban is felmerült annak a lehetősége, hogy Japán a Fukusima Daiicsi atomerőmű baleset után felgyülemlett hatalmas mennyiségű radioaktív vizet megfelelő kezelés után beleöntené a Csendes-óceánba. A hatóságok azt állítják, hogy a szennyezett vizet a lehető legnagyobb mértékben megtisztítják a lépés előtt és nem jelent egészségügyi kockázatot, de többen is arra figyelmeztetnek, többek között a Greenpeace, hogy az még így is káros lehet az emberi génekre és az óceán élővilágára.
Üzemzavar volt vasárnap Iránban az ország középső részén, Natanz városánál működő atomipari létesítménynél - jelentette az iráni állami tévé.
Az Egyesült Államok esetleges visszatéréséről tanácskoztak a 2015-ös atomalkut aláíró Kína, Oroszország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői Iránnal egy virtuális konferencia keretében pénteken. A felek megegyeztek, hogy kedden Bécsben folytatják a megbeszéléseket - mondta el egy iráni külügyi szóvivő. Az értesülést európai források is megerősítették.
Az Európai Unió hét tagállama, köztük Lengyelország és Magyarország az atomenergia figyelembevételét szorgalmazza az uniós klímapolitikában - ismertette a lengyel sajtó pénteken a varsói kormánynak az Európai Bizottság vezetőinek címzett levelét.
2021. március 22-től kereskedelmi üzemben termel a Leningrádi Atomerőmű új blokkja, miután a próbaüzemet záró 15 napos komplex ellenőrzés mindent rendben talált. A Leningrádi Atomerőmű VVER-1200-as blokkjai a Paks II. Atomerőmű mellett a Hanhikivi I. és a Belorusz Atomerőmű referenciáiként szolgálnak.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de mostanában a digitális műalkotások iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag apró szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, ez pedig nem más, mint az uránbányászat. Az atomerőművek még mindig a világ energiaellátásának a 10 százalékát adják, egyáltalán nem rosszak a növekedési kilátások, és a karbonsemlegesség elérésében is fontos szerepük lehet. Ehhez képest az urán világpiaci ára már egy évtizede olyan alacsony, hogy a termelők még a lapátot sem nagyon hajlandóak a földbe tenni. Üzemanyag nélkül azonban nem igazán fognak működni az erőművek, így sokan arra számítanak, hogy az árfolyam is meglódulhat hamarosan, ezzel pedig a termelők és az élelmes befektetők is jól járhatnak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
