A kínai vállalatok folyamatosan növelik részesedésüket az elektromos autók akkumulátorainak piacán az Egyesült Államokban és Európában, főként a versenyképes árképzésnek köszönhetően - írja a Bloomberg. Egy friss elemzés szerint az idei első félévben a mindössze két cég, a CATL és a BYD fedte le az EV-akkumulátorpiac közel felét.
Megjelent az úgynevezett "lex akkugyár" kormányrendeletre vonatkozó részletes kormányzati magyarázó utasítás a Hivatalos Értesítőben. A kormány azt közölte, hogy a kivételezés lehetőségét kizárólag a Dunaferr megmentése céljából vezették be a környezetszennyezési szabályokat megsértő vállalatok esetében, azonban a most megjelent szöveg alapján mégis több szereplőre vonatkozhat majd a lazább keretrendszer.
Az utóbbi hónapokban a magyar akkumulátorgyártás tervezett és már működő üzemei körül kialakult helyzetre reagálva állásfoglalást adott ki az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága, amelyben azt írják, az akkumulátorgyártás összetett hatásait nem lehet csak egy meghatározott nézőpont alapján értékelni. Az üzemek működésének környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait teljes komplexitásukban, a fenntartható fejlődés elveinek figyelembevételével kell vizsgálni, de így is jelentős kihívásokat és kockázatokat látnak a gazdasági előnyök mellett.
Papp László (Fidesz-KDNP) hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, elfogadhatatlan, hogy olyan szabályozás legyen érvényben, amely lehetővé teszi a kormányhivatalok számára, hogy a környezetszennyező cégekkel szemben ne bírságot szabjanak ki, ne a bezárás szankciója fenyegesse a szabályok megszegőit, hanem szerződést kössenek velük, amelyben a szennyező vállalja, hogy egy bizonyos határidőn belül megszünteti a jogsértést.
Áder János, korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) kuratóriumi elnöke szombaton Debrecenben beszélt az épülő CATL-gyár vízigényvel kapcsolatos egyik lehetséges megoldásról.
A megengedettnél nagyobb zajszennyezést mértek az iváncsai akkumulátorgyárnál, a hatóság mégsem állíttatja le a létesítményt – számol be a hírről a HVG.
Az Európai Unió kemény fellépést ígér Kínával szemben, de a Portfolio-nak nyilatkozó uniós szakértők szerint Brüsszelben mindenképpen el akarnak kerülni egy elhúzódó kereskedelmi konfliktust. Várhatóan súlyos intézkedéseket hoznak az e-autók importját érintő szubvenciós eljárás végén, de inkább megállapodásra törekszenek Pekinggel. Akhil Ramesh, a Pacific Forum szakértője szerint az EU vizsgálata legalább egy évtizedet késett, és így is súlyos kockázatai vannak az európai iparra nézvést.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban egy témánk volt, azt a kérdést jártuk körbe, hogy milyen következményekkel járhat Magyarország számára, ha az EU tényleg megindít egy több szektorra kiterjedő vizsgálatsorozatot tisztességtelennek vélt kínai állami támogatási gyakorlatok miatt. A témáról Szabó Dánielt, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Az Európai Bizottság vizsgálatok sorozatát indíthatja meg az egyes iparágakban a tisztességtelennek vélt kínai állami támogatási gyakorlatok miatt. Az e-autók után célkeresztbe kerülnek az ázsiai ország vasúti gyártói, valamint az egészségipari szereplők is. Magyarország az egyre növekvő kínai kitettsége miatt mindenképp sérülhet a konfliktusban, akár Peking, akár Brüsszel kezdi el a valódi keménykedést.
Mivel az Európai Unióban egyre erősebb lépéseket tesznek az olcsó kínai elektromos járművek (EV-k) dömpingje ellen, több kínai autógyártó is bejelentette, hogy gyártókapacitást hoz Európába. Az unió bírálatokat azzal próbálják eloszlatni, hogy munkahelyeket teremtenek Európában és fejlesztik az EU-s autóipart. Az Great Wall Motor új autógyára pedig épp Magyarországon épülhet meg. Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos már jelezte is: az EU még keményebb lépéseket tehet.
A Nissan japán autógyártó hétfőn bejelentette, hogy minden új modellje, amelyet Európában piacra dob, teljesen elektromos lesz, és megerősítette azt a célját, hogy 2030-ra kizárólag elektromos járműveket értékesítsen a kontinensen – számol be a hírről a CNBC.
Reagált az Energiaügyi Minisztérium a csütörtökön megjelent veszélyhelyzeti kormányrendeletre, írja a Telex.
Az elektromos autók piacának vizsgálatával az EU megkezdte Kínával szemben a protekcionista fordulatát. Ez azonban olyan kihívásokkal is jár, mint az akkumulátoripar ellátási láncainak diverzifikálása és új beszállítók keresése. A magyar kormány is újratervezésre kényszerülhet ebben az új világban, épp azután, hogy csak most kezdte el kapcsolatait szorosabbra vonni Pekinggel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten jelentette be, hogy szubvenciós vizsgálatot indítanak a kínai e-autók unióba irányuló exportjával kapcsolatban. Most az uniós végrehajtó testület a Népszavának ismertette, hogy ez egyelőre a beszállítókra nem terjed majd ki, de egy másik eljárás még okozhat gondokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke minapi, az Európai Unió helyzetét bemutató beszédében fontos bejelentést tett. Az unió megfelelő szervei szubvencióellenes eljárást kezdenek a kínai elektromos autógyártók ellen, mivel azok az európai fél gyanúja szerint a kínai állam hatalmas pénzügyi támogatásainak köszönhetően képesek mesterségesen alacsony áron adni járműveiket az uniós piacon. A lépés azt mutatja, hogy Németország tovább távolodik Kínától, és végleg maga mögött hagyja az Angela Merkel korszakát jellemző, elsősorban a pénzügyi és üzleti érdekeket szem előtt tartó Kína-barát politikáját.
Új délkelet-európai központot és digitálisan hálózatba kapcsolt bemutatóüzemet nyitott a TRUMPF Hungary Kft., amely a hálózatba kapcsolt gyártáshoz szükséges lemezmegmunkáló munkagépeket, valamint az akkumulátor-technológiához és az autóipar számára készült lézerek értékesítését kívánja növelni a lépéssel. A cégcsoport tervei szerint az évtized közepére forgalmuk a régióban eléri a 100 millió eurót.
Egy az uniós vezetők számára készített dokumentum arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió 2030-ra nagymértékben függhet Kínától a lítium-ion akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, hasonlóan az ukrajnai konfliktus előtti, Oroszországtól való energiakitettséghez. Ahogy utóbbi esetében is Magyarország az egyik, az oroszoktól leginkább függő ország, úgy az akkumulátoripar felé mozduló gazdasági átrendeződéssel Kína felé is a magyar lehet az egyik legjelentősebb kitettség.
A Hongkongban jegyzett kínai elektromosjármű-gyártók részvényei csütörtökön estek, miután az Európai Bizottság bejelentette, hogy vizsgálatot indít a kínai elektromosjármű-támogatások ügyében. A vizsgálat, amely azzal vádolja Kínát, hogy a jelentős állami támogatások miatt mesterségesen alacsony árú elektromos autókkal árasztja el a globális piacokat, fokozta az EU és Kína közötti feszültséget, és elemzők lehetséges megtorló intézkedéseket várnak. Ez a fejlemény potenciálisan lelassíthatja a kínai akkumulátor-beszállítók kapacitásbővítését, és negatívan befolyásolhatja a kínai EV-gyártók megítélését a nemzetközi terjeszkedésük során.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy szubvencióellenes vizsgálatot indít a kínai elektromos járműgyártók ellen. A döntés Franciaország nyomására született, amely arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy fellépjen a kínai elektromos autók európai piacra való beáramlása ellen. A kínai állami támogatások vizsgálata a szektorban figyelmeztető lövést jelent Brüsszeltől. Ráadásul mindez Magyarországot is érzékenyen érintheti, amely az e-autók ellátására építve jelenti be sorra az akkumulátoripari beruházásokat. Ráadásul úgy tudni, hogy kínai autógyártókkal is tárgyalhat a magyar kormány, így a mostani uniós lépés már súlyos kockázatot jelent a hazai gazdaság számára is. A Portfolio-nak nyilatkozó források szerint eleve tervben van az itthoni beruházások vizsgálata, mert az EU-s belső piacot fenyegeti a kínaik által Magyarországon megszerezhető Made in EU jelzés.
A kelet-nyugati együttműködésből eddig is sokat profitált Magyarország, hiszen a három német prémium autógyártó márka mellett a világ tíz legnagyobb akkumulátor gyártója közül öt már hazánkban van, és így Magyarország jelenleg a negyedik legnagyobb akkumulátor gyártó hatalom a világon, de hamarosan a második helyre fog feljönni – erősítette meg a nyáron már pezdegetett kilátást a kínai Egy övezet, egy út konferencián ma Hongkongban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Mindez éppen azokban az órákbanhangzott el, amikor Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Strasbourgban bejelentette, hogy Brüsszel szubvenciós vizsgálatot indít a kínai elektromos autógyártók uniós tevékenységével kapcsolatban, ami kiterjedhet akár a magyarországi akkumulátor gyárak szaporodására is.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
