A tavalyi 2 százalékról 2020-ban a GDP 8,3%-ára emelkedhet a magyar költségvetés hiánya – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Fiscal Monitor című kiadványában. A megugró deficit mellett persze az adósságunk is emelkedik hirtelen, éveket veszíthetünk az adósság elleni harcban. A jó hír, hogy ezek a negatív folyamatok jó eséllyel csak átmenetiek lesznek, fokozatosan tér majd vissza a fegyelmezett fiskális politika.
Két rangos díjat nyert Magyarország a Global Capital rangsorában az adósságkezelés szempontjából, ehhez gratulált a pénzügyminiszter Kurali Zoltánnak, az ÁKK vezérigazgatójának. Facebook-videójában Varga Mihály kiemelte, hogy folytatják az eddigi gazdaságpolitikát, a járvány után újra csökkenő pályára áll majd az adósság.
Az előzetesen közölt 71,9%-kal szemben „csak” 70,3% volt a bruttó magyar államadósság a GDP arányában a második negyedév végén. Vagyis az előzetesen vártnál lassabban emelkedik az adósságrátánk, de 2019 végéhez képest így is 4 százalékpont már az emelkedés.
Akár 80% környékére is visszaemelkedhet idén Magyarország GDP-arányos államadóssága – vélik legfrissebb elemzésükben a Scope Ratings elemzői. Ezzel a 2011 óta tartó adósságcsökkentést buknánk el egy pillanat alatt, és még 2024-ben is messze lenne a tavalyi mélypont. A jelentős emelkedés oka, hogy a hitelminősítő szerint akár a nemzeti össztermék 10 százalékát is megközelítheti a költségvetés idei hiánya.
A legfrissebb adatok szerint csaknem hat évtizede nem mért magasságba emelkedett a brit államadósság-ráta, mindenekelőtt a nagy-britanniai koronavírus-járvány gazdasági hatásai elleni költségvetési lépések hatalmas összegű hitelpiaci finanszírozása miatt.
„Az államcsőd elleni biztosítási összeg is folyamatosan csökken, ez egy mutatószám, amit minden reggel nézek, az is lefelé jön” – mondta péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. A miniszterelnök a CDS árra gondolhatott, ami a 2008-2009-es válságban sokkal nagyobb figyelmet kapott, mint most, és ebben a mutatóban valóban jól állunk.
Rekordalacsony szintre esett a brazil alapkamat és az adósság finanszírozási szükséglete, azonban ez csalóka lehet – írja a Reuters. A hírügynökségnek nyilatkozó piaci szakértők szerint ugyanis a latin-amerikai ország költségvetési pozíciója továbbra is törékeny, 2021-ben könnyen finanszírozási válsággal nézhetnek szembe.
Ismét módosítania kellett finanszírozási tervén az ÁKK-nak miután a koronavírus-járvány átírta a várható költségvetési pályát. Így ismét 1700 milliárd forintot kell pluszban előteremtenie az adósságkezelőnek, amit a vártnál erősebb lakossági értékesítés és a megnövelt forintkötvény-eladások fenntartása biztosíthat majd.
Már a második negyedévben jelentősen megugrott Magyarország GDP-arányos adóssága a gigantikusra hízott költségvetési hiány és a gazdaság visszaesése miatt. A járvány esetleges második hulláma miatt a második féléves tendenciák is bizonytalanok, de elővettük a szokásos modellünket, melyben bizonyos forgatókönyveket szoktunk felrajzolni. Nagyon pesszimista esetben akár hatéves csúcsra is emelkedhet az államadósság-rátánk, vagyis hosszú évek izzadságos munkáját nullázhatja le a koronavírus-járvány.
Az első negyedév végén tapasztalt 66,8 százalékról június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó konszolidált adóssága – derül ki az MNB hétfő reggel publikált előzetes pénzügyi számláiból. A mostaninál magasabb adósságot utoljára 2018 harmadik negyedévében láttunk, vagyis a válság máris két év izzadságos adósságcsökkentését tette semmissé. És ezzel még nincs vége, az év végére tovább emelkedhet a ráta.
Az elszálló költségvetési hiány és a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt biztosan jelentősen emelkedett a GDP-arányos adósságunk a második negyedévben, hétfő reggel az MNB előzetes adataiból az is kiderül, mennyivel. Miközben itthon csak háromnapos lesz a hét az ünnep miatt, külföldön épp a hét végén jönnek majd az újabb fontos konjunktúraadatok.
Argentína még próbálkozik megegyezni a hitelezőivel, de gyakorlatilag hónapok óta csődben van, a kérdés csak az, hogy ez az államcsőd rendezett vagy rendezetlen lesz-e. Az ország problémáihoz már legfeljebb a legvégén járult hozzá a koronavírus-járvány. A globális helyzet ugyanakkor egy sor másik latin-amerikai országot is veszélybe sodorhat, a szakértők szerint láthatunk még hasonló bedőléseket a gócpontnak számító régióban.
Az év első öt hónapjában közel hetven százalékkal több állampapírt bocsátottak ki a tagállamok, mint az elmúlt öt évben átlagosan – állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent elemzése. A járvány okozta költségvetési lyukak betömködése a korábban vártnál lényegesen magasabb államadósságot hoz majd világszerte. Magyarország számára rossz hír, hogy a nemzetközi szervezet a sérülékeny országok közé sorol minket, melyek erősen kitettek a befektetői hangulat változásának.
Majdnem 2200 milliárd forinttal emelkedett a központi költségvetés adóssága az első félévben, így átlépte a 30 ezer milliárd forintot – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) júniusi beszámolójából. A növekedésből több mint 900 milliárd forintot a devizaadósság tett ki az új kibocsátásoknak és a gyengébb forintnak köszönhetően. Utóbbi tényező önmagában közel 400 milliárd forintot adott az adósságunkhoz.
A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) új, az ágazattal kapcsolatos törvény megalkotását sürgeti, így a jelenlegi kusza és hiányos jogszabályi, valamint intézményi környezetet egy átlátható, egységes szabályozás váltaná fel. Bódizs Kornél, a szervezet elnöke a Portfolio-nak arról beszélt, a lépést nem lehet tovább halasztani: egy konkrét, átlátható törvényi háttér keretet adna a piaci szereplők működésének, akik pontos szabályok és egyértelmű felhatalmazások alapján végezhetnék tevékenységüket. Ez mind a pénzügyi vállalkozások, mind a fogyasztók számára átlátható viszonyokat jelentene.
Megfontolják a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-országcsoport tagjai, hogy későbbre halasszák a 2020 végéig esedékes adósságok fizetési határidejét, tekintettel arra, hogy a koronavírus-járvány okozta válság miatt a legszegényebb országoknak további segítségre lenne szükségük - derült ki a G20-országok pénzügyminisztereinek vasárnapi videokonferenciája után kiadott zárónyilatkozatból.
Egy friss tanulmány szerint várhatóan rekordösszeggel, mintegy 1000 milliárd dollárral növekszik 2020-ban a vállalatok adóssága, ahogy a koronavírus gazdasági hatásaival küzdenek - írja a Reuters.
Felelősen nem tudja magát elkötelezni az argentin kormány amellett a terv mellett, amit a hitelezők nyújtottak be az adósság átstrukturálására – jelentette be a kabinet. Ezzel úgy tűnik, hogy az utóbbi hetek közeledése után megint eltávolodhatnak az álláspontok a csődben lévő ország adósságával kapcsolatban.
Az első negyedévben még növekedni tudott a magyar gazdaság, de így is elkerülhetetlennek tűnik a recesszió 2020-ban – olvasható az Erste Bank friss elemzésében. A szakértők összességében idén a GDP 4,6%-os visszaesésére számítanak, a költségvetési hiány pedig magasabb lehet a kormány céljánál. Az elemzők szerint az MNB-nek sikerült stabilizálnia a forintot, a következő időszakban sem számítanak jelentős gyengülésre.
Nyolc százalékkal eshet vissza 2020-ban a magyar GDP, ha pedig lesz második hulláma a koronavírus-járványnak, akkor ennél is mélyebb lehet a recesszió – olvasható az OECD szerdán megjelent előrejelzésében. A szervezet közgazdászai szerint nem csak a gazdaság visszaesése lesz jóval nagyobb a kormány által vártnál, de ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány is hatalmas lehet. A prognózis nagyon meglepő, hiszen jóval mélyebb válságot jósol Magyarországnak, mint a többi előrejelző.
Megvan, mikor tarthatják a következő Bundestag-választást.
Optimista a kampány.
Egy-két nehezebb évet kell csak kibírni, aztán minden könnyebb lesz.
Szijjártó Péter jelentette ezt be.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
