Az Egyesült Államok és G7-partnerei tárgyalásokat folytatnak, hogy a befagyasztott orosz eszközök nyereségéből sürgős pénzügyi támogatást nyújtsanak Ukrajnának. Évente több milliárd dollár érkezhet Kijevbe.
Egészen a közelmúltig a baloldali közgazdászok a költségvetési prudenciára vonatkozó minden javaslatot azonnal „megszorításként” utasítottak el. De mivel a magasabb kamatok gyorsan az új normává váltak, az a nézet, hogy bármilyen gazdasági problémát meg lehet oldani nagyobb mértékű állami hitelfelvétellel, tarthatatlanná vált.
A március elején árgus szemekkel figyelt kínai Országos Népi Kongresszus csalódást keltett a befektetőkben, mert a várva várt fiskális bejelentések elmaradtak. Az 5%-os GDP növekedési célkitűzést még akár pozitívan is lehetne értékelni, viszont az eléréséhez szükséges intézkedések részletezése nélkül ez is inkább csalódást keltett. A vezetés új fókusza viszont egyértelmű: a növekedés helyett a nemzetbiztonság került előtérbe, külön kiemelve a technológiai és gazdasági önellátás képességét, a tradicionális és high-tech feldolgozóipar további támogatását és természetesen a hadi/védelmi ipart.
A 2023 január elsejei 385,1 milliárd dollárhoz képest egy év alatt 68,2 milliárd dollárral (17,7 százalékkal) 316,8 milliárd dollárra esett Oroszország külső adóssága, ami 17 éve, 2007 január elseje óta a legalacsonyabb - közölte az orosz jegybank hétfőn.
Az alulfinanszírozottság, a széttagoltság, a relatív orvos- és a valós szakdolgozóhiány az elsődleges okai a magyar egészségügy legfőbb problémáinak, így például a nagymértékű eladósodásnak vagy egyes kórházi osztályok, részlegek kényszerű szüneteltetésének. Ez derül ki azokból a véleményekből, amiket a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, illetve a Magyar Orvosi Kamara főtitkára mondott a Portfolio megkeresésére a közelmúlt történései kapcsán. Ficzere Andrea és Svéd Tamás is jelezte: az érdekképviseletek nemcsak a finanszírozás megújítását, de a kórházi rendszer átalakítását is halaszthatatlannak ítélik.
A ghánai pénzügyminiszter cseréje miatt a befektetők óvatossá váltak, aggódva az adósságátütemezés késedelme és az eurókötvények árfolyamának esetleges változása miatt a választások előtti költségvetési bizonytalanságok között. Ha továbbra sem lesz képes az ország az adósságtörlesztésre, csődbe mehet. Azonban a befektetők bíznak egy átütemezési megállapodásban.
A bécsi székhelyű Signa holding vállalatnak összesen 8,613 milliárd euró követeléssel kell szembenéznie - közölte a bíróság által kinevezett ügyvezető, Christof Stapf. Ez az összeg 70%-kal haladja meg az eredeti számot, amit már tavaly jeleztek, amikor a cég fizetésképtelenséget jelentett.
Tavaly év végén a vártnál magasabb szinten alakult a GDP-arányos államadósság, hiszen csak jelképes csökkenést láthattunk 2022 végéhez képest. A 2024-es adósságcsökkenés viszont ennél is nagyobb kihívás lehet, hiszen a csökkenő infláció miatt a nominális növekedésünk érezhetően lassul majd, miközben a költségvetés helyzete finoman szólva is ingatag. Persze az év végén kisebb „trükközésekkel” még összejöhet a csökkenő adósságráta, de ehhez már kellene az is, hogy a forint ne gyengüljön sokat idén.
Jelentősen emelkedett a központi költségvetés kamatkiadása 2023-ban, de a legrosszabb forgatókönyvet talán sikerült elkerülni. Az év első felében látott meredek emelkedés tavasszal megtorpant, majd a korábbi éveknél magasabb szinten stagnált az adósságszolgálati kiadás – derül ki a hétfőn publikált végleges államháztartási beszámolóból. Azért a jó hír mellett egy fájdalmas új rekordot is feljegyezhetünk: az év végén először lépte át a költségvetés adóssága az 50 ezer milliárd forintot.
A kelet-közép-európai országok költségvetési hiányai 2024-ben is a legmagasabbak közé tartozhatnak az EMEA-régióban, ez pedig az egyik fontos kockázat a hitelminősítői besorolásuk szempontjából is – figyelmeztetnek friss elemzésükben a Standard & Poor’s (S&P) szakemberei. A hitelminősítő Magyarországon a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficitet vár idén, ennél csak a lengyel és a román költségvetés helyzete rosszabb.
A 2022-es 73,9 százalékról a kormány várakozásai szerint 73,4 százalékra csökkenhetett a GDP-arányos magyar államadósság tavaly – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtökön megjelent befektetői prezentációjából. Vagyis a kifejezetten erős nominális növekedés mellett is csak minimális adósságcsökkenés valósulhatott meg, de az igazi kihívás majd a 2024-es év lehet ebből a szempontból.
130 milliárd forintra nőtt a kórházak lejárt tartozása, november végén még soha nem volt ennyi. A kormány által elhatározott 90 milliárd forintos konszolidáció elindult, de az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint januárban már 50 milliárd forint kellene a kórházaknak – írja az Economx.
A kormány döntött arról, hogy rendezi az állami kórházak adósságának nagy részét, azonban eltérő arányban kapnak segítséget a kórházak, van, aki így sem tudja majd kifizetni piaci beszállítóit – derül ki a Népszava cikkéből.
Az idei 0,6 százalékos visszaesés után 2024-től megint lendületet vehet a magyar gazdaság, mely 2,5 százalék körüli növekedési pályára állhat be – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent friss előrejelzésében. A nemzetközi szervezet másokhoz hasonlóan úgy véli, hogy nem tartható a kormány költségvetési hiánycélja, ezért a csökkenő adósságráta is veszélybe kerül a következő években.
Megugrott a tankerületi központok lejárt tartozása, október végén már 1,6 milliárd forintra rúgott, és a 60 központból 38 került fel az államkincstár listájára – írja a Népszava.
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amelynek értelmében a kormány 90 milliárd forintot rendez a kórházak jelenleg mintegy 110 milliárd forintra becsült lejárt tartozásállományából. Az egészségügyi szolgáltatók a legalább 60 napon túl lejárt adósságuknak megfelelő működési támogatásra jogosultak.
Megfordult a csökkenő trend a vállalati csődök terén, a 2021 óta tartó lejtmenet után az idei év első felében ismét megugrottak a csődeljárások az Egyesült Államokban, és a nagyvállalatok sem bizonyultak érinthetetlennek. A kilátások pedig nem túl fényesek, azok a cégek, amelyek még az alacsony kamatkörnyezetben jelentősen eladósodtak, a kamatok emelkedésével növekvő kockázatokkal szembesülnek.
Egy fokozattal felminősítette Portugáliát a Fitch, így mostantól A mínusz az ország besorolása – jelentette be péntek este a Fitch Ratings hitelminősítő. A cég elsősorban a csökkenő adósságpályával indokolta a kedvező döntést.