Tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ országainak a Világgazdasági Fórum által összeállított versenyképességi rangsorában. Ugyanakkor az igazság az, hogy hazánk versenyképessége csak enyhén növekedett, ellenben több közép-európai országban is jelentős előrelépés volt az elmúlt években, így hazánk relatív pozíciója a régióban igazából nem javult - írja elemzésében a Kopint-Tárki.
A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.
Holnap ismét dönt a Magyar Nemzeti Bank, de a kamatvágási ciklus lezárultával már csak az újabb üzenetek lehetnek érdekesek a piac számára - a hosszan alacsony kamatok ígéretét a többség egyelőre szkeptikusan kezeli. Az Egyesült Államokban újabb GDP-közlés várható, míg az eurózónában egy rémisztően alacsony inflációs számmal kell majd szembesülniük a befektetőknek pénteken.
Szijjártó Péter kezdeményezte a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság összehívását csütörtökön a bizottság orosz társelnökénél - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 3,1 százalékra emeli az idei GDP-prognózisát - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-vel hétfőn. A tárca áprilisban még 2,3%-os idei évi átlagos növekedéssel számolt, így jelentős felfelé módosításról van szó, igaz ez nem váratlan a friss fejlemények tükrében.
A szerdai ünnepnap miatt magyar szempontból "kettétört" hét kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a külföldi makronaptárunkat elnézve és a sokféle adat közül most talán a legnagyobb figyelem a csütörtöki előzetes augusztusi eurózónás feldolgozóipari és szolgáltató szektorbeli menedzser indexekre irányulhat. Ezekből ugyanis megtudhatjuk majd, hogy milyen keményen hatnak az augusztustól életbe lépett oroszok elleni, illetve ő általuk hozott különböző gazdasági szankciók.
"Magyarország illiberalizmusa nem hagyható szó nélkül" címmel közölt szerkesztőségi cikket a The Washington Post című amerikai napilap a hétvégén, amelyben Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének üzenetével és következményeivel foglalkozik, illetve sürgeti az Európai Unió fellépését.
Munkacsoportot hoz létre a kormány a nonprofit közszolgáltatási rendszer előkészítésére - derült ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányhatározatból.
Az Európai Unió leggyorsabb második negyedéves GDP-növekedése a magyar volt, ami a működőképes magyar modellt bizonyítja és a lakossági fogyasztás miatt van még tartalék a gazdaságban - többek között ezt mondta az MR1-Kossuth Rádiónak adott ma reggeli interjúban Orbán Viktor. A kormányfő szavai szerint arra kell törekedni, hogy 5 millióra bővüljön az adófizető munkavállalók köre, így jutunk majd el a munkaalapú gazdaságszerkezethez. Leszögezte: válsághelyzetben a magyar államnak nem a nyugati liberális demokrácia mentén kell gondolkodnia, hanem igenis kötelessége, hogy akár sok százezernyi munkahelyet teremtsen a dolgozni akaró magyaroknak. A tusnádfürdői beszédével kiváltott jelentős hazai és nemzetközi visszhangot természetesnek nevezte, igaz elismerte, hogy a környezetében is sokan lebeszélnék az ilyen gondolatébresztő beszédekről, közben viszont újra kifejtette nézeteit a liberális demokráciáról. A műsorban a sikerek mellett a nehézségekről is beszélt, így például arról, hogy az Oroszországgal szemben hozott EU-szankciókkal a közösség lábon lőtte magát, így ez a politika nem áll a magyar nemzet érdekében, még ha jogos is az orosz lépések tükrében. Azt is elismerte, hogy jogosan vetik Magyarország szemére, hogy NATO-tagként nem tartja be a katonai kiadásokra vállalt kötelezettségét.
A vártnál gyengébb nyugat-európai GDP-adatok növelik az esélyét a tartósan rendkívül laza, illetve esetleg tovább lazuló európai központi banki monetáris politikának (valamint a kiterjedt eszközvásárlásoknak), így ennek hatására ma történelmi mélypontra esett a francia 10 éves államkötvény hozam és vele párhuzamosan nagyon közel járunk ahhoz, hogy ezt a német hozam esetében is elmondhassuk. Ebben a környezetben, illetve a remek magyar GDP-adat fényében a magyar kötvényhozamok is intenzíven süllyedtek ma.
A vártnál intenzívebben, 3,9%-kal nőtt az idei első negyedévben a magyar gazdaság a KSH ma reggel közzétett első becslése alapján, ami 8 éve a leggyorsabb éves ütemnek számít és egyúttal az Eurostat adatai szerint az egész EU-ban is a legdinamikusabb növekedést a magyar gazdaság produkálta az említett időszak alatt. Negyedéves alapon 0,8%-os volt a bővülés üteme és feltehetően az ipar, illetve az építőipar húzta leginkább a gazdaságot.
A második negyedévi, 8 éves csúcsot jelentő GDP-növekedési ütem kapcsán a szokásosnál kicsit hosszabb közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyben a tárca többek között rögzíti: "A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat." A kilátások kapcsán az NGM szakértői azt hangsúlyozzák, hogy "A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3%-os értéket", "ami jóval magasabb, mint a legutóbbi Konvergencia Programban prognosztizált 2,3%-os mérték." Az idei első félév átlagában 3,7%-os volt a GDP-növekedés, így ennek tükrében kell értelmezni a 3% feletti növekedéssel kapcsolatos NGM-jelzést. Az alábbiakban az NGM közleményét közöljük.
Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.
Negatív tartományba, 0,2 százalékos mínuszba került a lengyel fogyasztói árindex az idei év júliusában. Éves összehasonlításban 32 év után először van defláció az északi szláv országban. A negatív inflációs hullám nem unikális a közép- és kelet-európai régióban: Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is hasonló folyamatok figyelhetőek meg.
Még nyereséget is hozhat az államnak a magyarországi bankok céges hitelportfóliójának a kitisztítása, a profitja alapvetően attól függ, hogy milyen olcsón tudja megvásárolni a tartozásokat, és később mennyit tud behajtani ezekből - írja szombati cikkében a Magyar Nemzet.
Két és féléves mélypontjára zuhant a forint az euróval szemben tegnap, és azóta sem tudott magához térni. A hirtelen kialakuló forintnyomás mögött kötvényeladások állhattak, de sajnos sok más szempont is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ennyire sérülékeny legyen a hazai fizetőeszközünk.
Bár a Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, míg 2030-ra 3 százalékra tervezi növelni, de a Deloitte friss Vállalati K+F Jelentése szerint a cégek többsége sem rövidtávon (1-2 év), sem hosszútávon (3-5 év) nem vár szignifikáns változást K+F ráfordításai tekintetében. Emiatt különösen fontos, hogy az előttünk álló időszakban mind uniós és hazai pályázati lehetőségek, illetve adókedvezményes ösztönzők tekintetében hogyan alakulnak a vállalati K+F tevékenységet ösztönző szabályok. Ezek kedvező alakulása nélkül ugyanis erősen kérdéses, hogy az említett programban lefektetett célok elérhetők-e.
Hétmilliárd forint az októberi önkormányzati és nemzetiségi választás tervezett költségvetési előirányzata - közölte az MTI érdeklődésére a Nemzeti Választási Iroda (NVI).
2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar érettségizettek száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, az eredmények 704 fő válaszain alapulnak.
A KSH által közölt mindkét idősor szerint lassult az utóbbi hónapokban a magyarországi kiskereskedelmi forgalom éves növekedési üteme, de persze még ez sem számít rossz teljesítménynek. Az azonos módszertan alapján készült idősor azt mutatja, hogy májusban csak 2,4%-os volt a forgalombővülés éves alapon az áprilisi 4,0%-os és a márciusi 6,1%-os ugrás után. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-től, illetve az online pénztárgéprendszer alapján kapott adatok idősora szerint májusban 4,9%-os bővülést jelez az áprilisi 6,3%-os, illetve márciusi 8,5%-os szárnyalás után.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
Joe Biden visszalépését követően.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
