A Portfolio konszenzusában szereplő 2,1%-kal szemben 2,6%-kal nőtt a második negyedévben a magyar gazdaság a KSH által közzétett előzetes, nyers adatok szerint. A Portfolio által irányadónak tekintett, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat ugyanakkor csak 1,7%-os éves alapú növekedést mutatott. Negyedéves alapon 1,1%-kal bővült a GDP-nk az április-júniusi időszakban.
Nem csak Magyarországon, de a világ minden országában jelentős árkülönbségek vannak az egyes ingatlanok között annak tekintetében, hogy azok az ország melyik részén helyezkednek el. A lakások négyzetméteráraiban ez Magyarországon megyénként nézve 4-5-szörös, míg településenként akár 15-20-szoros árkülönbséget is jelenthet. Van azonban az ingatlanpiacnak egy olyan szegmense, ahol még ennél is nagyobbak a területek közti eltérések, ez pedig az építési telkek piaca. Ennek kapcsán megnéztük, hogy országosan hol a legolcsóbb építési telekhez jutni, valamint hogy hogyan alakulnak az árak az egyes területeken a kis falvaktól kezdve a budapesti belvárosig.
A Deloitte ötödik alkalommal publikálta Ingatlan Index tanulmányát, mely idén 19 országra vonatkozóan elemzi a lakáspiac 2015-ös évét. Eredményeik alapján Magyarországon továbbra is kevesebbet kell fizetni egy új lakásért, mint Csehországban vagy Lengyelországban. A Deloitte kutatásában elemezte, hogy milyen ingatlant lehet vásárolni 60 millió forintból a régiónkban. Az eredmények szerint 200 ezer euró vagyis körülbelül 60 millió forint Csehországban 105 négyzetméteres, Lengyelországban 181 négyzetméteres, itthon pedig átlagosan 196 négyzetméteres alapterületű lakás vásárlásához elegendő. Ugyanakkor a jövedelmekhez képest meglehetősen drágák a hazai új lakások. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 nm-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.
Az UniCredit legfrissebb elemzése szerint legalább 2006 óta nem volt olyan heti tőkebeáramlás a feltörekvő piaci kötvényalapokba, mint a július 20-szal záruló hétben. Az elemzők szerint a 4,9 milliárd dollárt kitevő pénzbeáramlás a hozamvadászatnak és az alacsony hozamokra huzamosabb ideig berendezkedő piaci várakozásoknak köszönhető. A kötvényalapokba érkező pénzeknek Magyarország is nagy nyertese, és ez a trend várhatóan folytatódik majd, főként a 3-5 éves lejáratokon.
A július eleji 89,6%-ról mostanra 91,6%-ra ugrott a Magyarországnak 7 évre járó brüsszeli források kifizetési számlálója, ami azt jelenti, hogy szép csendben mintegy 158 milliárd forintnyi, 2007-2013-as uniós támogatás érkezett meg a Magyar Államkincstár számláira - figyelt fel a fejleményre a Portfolio. A jelek szerint a háttérben jól halad a vitás ügyek rendezése Magyarország és az Európai Bizottság között az előző uniós ciklus támogatási számlái terén, és az országnak járó összes keretből már "csak" 660 milliárd forintra várunk. Ennek döntő része valószínűleg továbbra is az aszfaltügyhöz köthető, igaz nagy részét egy brüsszeli szabály miatt egyelőre nem is lehet kifizetni.
Az Európai Unió tagállamainak többségében - köztük Magyarországon is - 2008 és 2014 között nőtt a mélyszegénység és társadalmi kirekesztettség veszélyével fenyegetett társadalmi csoportba tartozók száma, ami tökéletesen szembe megy az "Európa 2020" program stratégiai céljaival. Nem mindenhol ilyen rossz azért a helyzet: az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az oktatás terén meghatározott kritériumok tekintetében érdemi előrelépés történt a 2020-as célok felé, míg a foglalkoztatottsági és kutatás-fejlesztési mutatókban továbbra is van hova javulni.
Az OECD legfrissebb, 2015-re vonatkozó adatai szerint a tagországok nyugdíjalapjainak befektetési állománya 24,8 ezer milliárd dollárt tett ki, ami kicsivel elmarad a 2014-ben mért értéktől. Befektetési értékben hazánk nem szerepel a legelőkelőbb helyeken, a listát messze az USA vezeti, de ha az elért nettó hozamokról van szó, akkor csak kevés ország volt, amely jobb teljesítményt ért volna el Magyarországnál. A leendő magyar nyugdíjasok tehát igazán nem panaszkodhatnak, nem úgy az amerikaiak, a törökök vagy a lengyelek, ahol negatív hozamokkal zárták az évet a nyugdíjbefektetések.
Lengyelország és Románia akár 5-5 milliárd eurót, Csehország pedig közel 3 milliárdot is bukhat a 2007-2013-as uniós ciklus keretéből, mivel az EU-pénzek kifizetése terén elég rosszul álltak tavaly év végén - derül ki a meglepően negatív kép a KPMG régiós elemzéséből. Az anyag egyúttal megerősíti azt, amit már mi is számos alkalommal írtunk: Magyarország nagy valószínűséggel elkerüli az előző uniós ciklusra a forrásvesztést, mivel bőséges plusz pályázati számlaállományt képzett a brüsszeli vitás ügyek elrendezésére. Ennek mértéke 11% volt az anyag szerint, amellyel megvertük a régió 10 másik országát. Nemcsak ebben vertük a régiós mezőnyt, hanem a kifizetett uniós források egy főre vetített állományában is, hiszen az anyag szerint elméletileg minden magyar ember kb. 880 ezer forintnyi EU-támogatásnak örülhetett.
A június 23-án megszavazott Brexit az ingatlanpiacon is érezteti hatását. A kereskedelmi ingatlanpiac befektetéseinek volumenében London a világ vezető városa, ami még New Yorkot is megelőzi az egy év alatt kötött befektetések értékének tekintetében. Az EU-ból való kilépéssel azonban a brit főváros veszíthet pozíciójából, ami a környező országok városainak piacain csapódhat le. Ennek kapcsán megnéztük, hogy mely városokban milyen mértékű és irányú változásokat okozhat a Brexit a kereskedelmi ingatlanok piacán.
Májusban havi alapon ismét csökkent az ipari termelés Magyarországon, ráadásul 0,7%-kal, ami összefügghet a ma reggel közzétett, váratlanul nagy esést mutató német ipari termelés-visszaeséssel is.
A britek kilépése után egyes esélylatolgatások szerint Magyarország uniós tagsága is veszélybe kerülhet, a Commerzbank vezető közgazdásza azonban éppen velünk példálózik azzal kapcsolatban, miért nem fognak kilépni a közép-európai országok. A szakember szerint elsősorban az osztrákokra és a hollandokra lesz érdemes figyelni ebből a szempontból.
Érthető, hogy első reakcióként mindenki az eladás gombot nyomja a Brexit miatti sokk hatására, de érdemes második gondolatként már a vételi pontokat keresni a kelet-közép-európai régió kötvénypiacain - mutat rá péntek délután kiadott gyors helyzetértékelésében a SocGen stratégiai csapata. Egy ezzel párhuzamos anyagukban konkrét lengyel kötvényvásárlási ajánlást is kiadtak.
Gusztustalan közhellyel kezdünk: semmit és nagyon sokat. Látszólag nem kell, hogy súlyosan érintsen minket az, hogy a britek kiszavazták magukat az Európai Unióból, de ha végigvesszük a fő csatornákat, rá kell jönnünk, hogy közvetett hatásokon keresztül minket is elérhetnek a Brexit hullámai.
Lakásvásárlás előtt számos tényezőt figyelembe veszünk mielőtt meghoznánk a döntést arról, hogy hol vásároljuk meg leendő otthonunkat. A közlekedésen, a környék hangulatán és a lakás típusán túl fontos szempont a környék közbiztonsága is. Ennek kapcsán utánajártunk, hogy az egyes fővárosi kerületekben és a megyeszékhelyeken mennyi bűneset és ezen belül mennyi lakásbetörés történik, meghatározva ezzel a legbiztonságosabb és legveszélyesebb környékeket.
Kilenc év alatt 70%-kal nőtt a magyar lakosság pénzügyi vagyona, egyes vélemények szerint ennek oroszlánrészét a privátbanki ügyfelek vagyongyarapodása adja. Utánajártunk a dolognak, és bár valóban igaz, hogy
a tehetősek nagyobb ütemben gazdagodtak az átlagnál, a vagyongyarapodás nagyobbik része a szélesebb tömegeknél csapódott le.
Amennyiben egy 10 km-es taxiút tarifáját a városlakók átlagos havi nettó jövedelméhez viszonyítjuk, úgy az albán és a szerb fővárost követően Budapest a legdrágább egész Európában - olvasható ki a Numbeo statisztikáiból. Euróban kifejezve (abszolút ár tekintetében) toronymagasan London és Zürich a legdrágábbak, ám a magasabb jövedelemszint bőven kompenzál ezért.
Összeeső kormányzati és több negyedév óta hanyatló piaci beruházások: így jellemezhető a magyarországi beruházások aktuális helyzete. A kelet-közép-európai régióban Szlovákia után nálunk a legalacsonyabb az amortizáción felüli (nettó) beruházási ráta a piaci szereplők körében, ráadásul az Európai Bizottság előrejelzései szerint az elkövetkező két évben a szlovákok is megelőzhetnek minket. A magánszektor folyamataiban bekövetkező fordulat nélkül érdemi felzárkózás nem lesz, az összesített beruházási folyamatokat pedig továbbra is az EU-forrástól erősen függő kormányzati beruházások rángathatják majd a jövőben.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
