Magyarország

Új szabályokat vezet be Magyarország a bankbetétekre

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Nemzetgazdasági Minisztérium "az egységes európai betétvédelemről szóló jogszabályt". A jogharmonizáció a hitelintézeti, valamint a szanálási törvényt érinti az EU-s rendelkezéseknek megfelelően, és tartalmazza, hogy 2024-ig 20 munkanapról 7-re kell csökkenteni a betétesek kifizetését, ha hitelintézetük bedől.

Magyarország tényleg jobban teljesít?

A TÁRKI kutatása szerint jelentősen csökkent az optimisták aránya hazánkban ez év januárja és júliusa között. A választópolgárok megítélésének változása a szavazási hajlandóságukat is jelentősen befolyásolja: az optimisták nagyobb valószínűséggel mennének el voksolni, mint a pesszimisták. A pártpreferenciákat vizsgálva a kormányszó pártszövetség hívei között a legmagasabb az derűlátók aránya, míg az ellenzékiek vagy a pártsemlegesek sokkal borúsabbnak látják az ország helyzetét.

Elképesztő növekedés - A napelemek már a spájzban vannak?

Úgy tűnik, hogy jó pár év csúszással ugyan, de hazánkban is egyre inkább terjednek a háztartási méretű erőművek, annak ellenére, hogy érdemi állami támogatási programra ezen a területen eddig nem igazán lehetett építeni. A napelemek használata például iszonyatos gyorsasággal növekedett az elmúlt 2-3 évben, de még így is hatalmas tér van a megújuló energiák használatának további bővüléséhez.

Tarlós győzött - a Fidesz szinte mindent vitt

Rendben lezajlott a 2014-es önkormányzati választás és az adatok a jó idő tükrében gyenge szavazási kedvről árulkodtak. Összességében a papírforma látszik megvalósulni: 6 fővárosi kerület és két megyei jogú város jutott az ellenzéki erőknek. Az erős pozíciók többsége - így például a főpolgármesteri poszt és a fővárosi közgyűlési többség is - a jobboldalé.

Fontosabb részletek

  • Alacsony választási kedv mellett zajlott le a választás,
  • A 42%-os részvételi arány 1990 óta a második legalacsonyabb
  • Különösen a nagyvárosokban maradtak távol a szavazók
  • A Fideszé a főpolgármesteri cím
  • Három kivétellel az összes megyei jogú város a kormánypártoké
  • Az összes megyei közgyűlésben abszolút Fidesz többség alakult ki Borsod kivételével
  • A budapesti kerületekből legfeljebb 6 lehet baloldali/ellenzéki irányítású
  • Vidéken erős a Jobbik, Budapesten viszont gyenge
  • Az LMP gyengén szerepelt

Milliárdok üthetik a magyar vállalkozók markát

Egy hónappal a magyar-EU együttműködési megállapodás aláírása után újabb a kis-, és középvállalkozásokat, illetve a fiatalokat érintő gazdaságfejlesztési pályázatokat tettek közzé. A dokumentumok a www.palyazat.gov.hu címen érhetőek el a pályázni kívánok számára.

A válság óta nem történt ilyen a magyar cégvilágban

Idén az első három negyedévben 25 027 vállalkozást töröltek, és egyidejűleg 20 649 újat jegyeztek be a cégnyilvántartásba - közölte az összesített adatokat a listát összeállító gazdasági információ szolgáltató cég, a feketelista.hu az MTI-vel.

Hozzánk özönlik most a legtöbb EU-forrás

Érdekes ábrára bukkantunk a JP Morgan egyik friss régiós elemzésében, amely azt mutatja, hogy az egyes országok GDP-jéhez képest mostanában messze a legtöbb EU-forrás hazánkba érkezik. Egy másik érdekes ábra csak a lengyelek finanszírozási helyzetét mutatja, amely azt jelzi, hogy elképesztően stabil forrást jelent a térség legnagyobb országának az (egyenletesen lehívott) EU-támogatás.

30 éve semmit nem léptünk előre - Bezzeg a lengyelek és a szlovákok!

Közép-Európából csak Szlovákia és Lengyelország, az eurózóna perifériájáról pedig csak Írország volt képest felzárkózásra az elmúlt 25-30 évben - mutatta be Darvas Zsolt a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. A versenyképességet befolyásoló mutatók többsége alapján rosszul áll Magyarország szénája.

Egyre több pénz marad a családok zsebében

Tavaly összesen 1,1 millió magánszemély csökkentette adóját a gyermekek után igénybe vehető enyhítéssel, háromszázezer szülőnek pedig egyáltalán nem kellett adót fizetnie - írja a Magyar Nemzet.

A nap ábrája: kegyetlen, ami a magyar bankoknál folyik

Nagy kérdés, a devizahiteles csomag mennyire veti majd vissza a magyar bankok hitelezését, hiszen tőkéjük mintegy harmadát elviszi. A hitel/betét arány a csomag miatt közvetlenül is tovább eshet, amely egyébként a válság elején mért 150% feletti szintről 110% közelébe csökkent mára a magyar bankrendszerben. Mutatjuk, ezzel hol állunk a régió országaihoz képest.

Államcsőd felé sodródnak a szomszédban

Az orosz-ukrán válság mindkét érintett országot megviseli, de a "rövidebbet" egyértelműen Ukrajna húzza, amely lényegében államcsőd felé halad - mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Nicholas Spiro. A Spiro Sovereign Strategy alapítója, aki többek között rendszeresen megfordul a CNBC londoni stúdiójában is, úgy látja, hogy az európai növekedés megállása egy újabb pénzügyi válságnak ágyazhat meg, és az eddig meglepően jól teljesítő magyar gazdaság is meg fogja érezni a romló külső környezetet. A stratéga szerint a lengyel szint alá vágott magyar alapkamat és a külföldi hátterű bankok ellen vívott magyar háború óvatossá teszi a befektetőket Magyarországgal szemben és arra számít, hogy az MNB gyengébb forinttal kapcsolatos toleránsabb magatartása és a Fed felőli lépések miatt is tartósan gyenge maradhat a forint.

Brüsszel nem örül, hogy elzártuk a gázcsapot az ukránok elől

Az Európai Bizottság üzenete világos: az Európai Tanács döntése értelmében minden uniós tagállamnak elő kell segítenie, hogy az Ukrajnából érkező gázáramlást meg lehessen fordítani, vagyis meg kell teremteni a fordított irányú gázszállítások lehetőségét - közölte pénteken Helen Kearns, a brüsszeli testület egyik szóvivője.

Minket nem fenyeget a politikai kockázat

A Portfolio és az RICS által közösen szervezett CEE Property Forum 2014 konferencián a hazai ingatlanpiaci szereplőket talán legjobban foglalkoztató "Tényleg elérte a magyar piac a mélypontot?" című panelbeszélgetés legfontosabb üzenete, hogy a piac szereplői egyetértenek: 2015 jobb lesz, mint 2014. Szintén optimizmusra ad okot, hogy a panelisták szerint a Magyarország kapcsán gyakran hangoztatott politikai kockázatok csak a bankrendszert fenyegetik, az ingatlanpiac szereplőit nem.

Az építőipar kivételével javulnak a magyar üzleti várakozások

Szeptemberben kissé emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, s ezzel folytatódott az elmúlt hónapokban megfigyelhető, enyhe hullámzás melletti stagnálás. A GKI által végzett felmérés szerint a fogyasztói és az üzleti várakozások is javultak valamelyest, s összességében bizakodást tükröznek.

Amikor egy MNB-döntés már nem is olyan fontos

Itthon ismét dönt a Magyar Nemzeti Bank, de ennek a piaci súlya már igen kicsi lesz, hiszen az egybehangzó vélemények szerint nem vágják tovább a kamatokat. A kérdés innentől kezdve már csak az, hogy meddig maradhatunk a jelenlegi 2,1 százalékos szinten. A hetünk legfontosabb eseményei ezért a nemzetközi színtérre terelődnek, ahol az Egyesült Államok bruttó hazai termékének végleges számára és az eurózónás konjunktúra legújabb mutatóira lesz érdemes figyelnünk.

Most nem lépett az S&P hitelminősítő!

Nem hozott váratlan döntést a Standard and Poor's hitelminősítő, sem Magyarország adósbesorolásához, sem pedig az ehhez tartozó kilátáshoz nem nyúlt (annak ellenére, hogy a másik két hitelminősítőnél rosszabb osztályzatban van a magyar államadósság). A hitelminősítő megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában fennálló szuverén adósságának "BB/B" szintű adósosztályzatait pénteken a Standard & Poor's, az eddigi stabil kilátással. Az indoklásban kritikus véleményt fogalmaz meg a magyar gazdaság kilátásairól.

Minden kötélnek szakadnia kell, hogy kamatot emeljünk?

Balog Ádám MNB-alelnök tegnapi nyilatkozatából kiderült, hogy hiába lenne durva forintgyengülés, ők csak a legvégső esetben nyúlnának a kamatemeléshez. "Ha már minden más eszköz elbukott" - fogalmazott a jegybanki vezető a Wall Street Journal-nek. Ez számunkra azt jelenti, hogy a jegybank egy forintpiaci krízist először intervencióval próbálna kezelni, majd csak nagyon nagy baj esetén kamatemeléssel. Ha tényleg makacs ragaszkodásról van szó, akkor az igen veszélyes lehet, ugyanis erre kifejezetten rossz nemzetközi példákat találni a közelmúltban (Törökország!). Mi azt sem látjuk biztosítottnak, hogy országunk jó makrogazdasági teljesítménye miatt gyökeresen másként kezelnek majd a jövőben minket a feltörekvő piaci befektetők.

Ebből már idén sem lesz semmi!

Az Alkotmánybíróság már kétszer hatályon kívül helyezte, idén februárban pedig nemzetközi jogszabályokba ütközőnek minősítette határozatában a végkielégítéseket terhelő különadót. Az AB határozatán felbuzdulva a 2010 és 2013 között felmentett állami vezetők, közalkalmazottak, köztisztviselők, bírósági és ügyészségi dolgozók megkezdték a tőlük levont adó visszaigénylését, az eddigi adóhatósági eljárások során azonban nem jártak sikerrel: egy fillért sem kapta vissza az említett összegekből. A kormány az AB döntését követően ígéretet tett a joghézagos állapot rendezésére: nyáron kormányülés keretében tárgyalta az ügyet, majd pénteken törvényjavaslatot terjesztett be a magyar törvényhozás elé. Cikkünkben a különadó visszaigénylésének folyamatáról és az adónem életciklusáról olvashat bővebben.

Belép-e Magyarország a bankunióba?

Nincs kategorikus álláspontja Magyarországnak arról, hogy csatlakozzon-e a bankunióhoz, vagy sem - mondta Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MKT nyíregyházi Közgazdász-vándorgyűlésén.

Varga: jövőre forintosítunk, a bankadót felülvizsgáljuk

A fenntartható magyar gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az újraiparosítás, közben 3% alatti államháztartási hiány és az államháztartás kiadási oldalának a GDP 45%-ára csökkentése is fontos gazdaságpolitikai cél - többek között ezeket mondta a Magyar Közgazdasági Társaság 52. Vándorgyűlésének nyíregyházi nyitóelőadása keretében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a fenntarthatóan csökkenő adósságpályát is fő célnak nevezte és közben bejelentette, hogy a devizaalapú sérülékenység csökkentése érdekében sem idén, sem jövőre nem tervezünk kibocsátani devizaalapú államkötvényt. A devizahitelezés kapcsán Varga elárulta, hogy saját becsléseik szerint mintegy 3 milliárd eurónyi összeg járhat vissza a hiteladósodnak a bankok korábbi tisztességtelensége nyomán. A devizahitelek forintosítása jövőre jöhet, amely szavai szerint a "jelzálogalapú, lakáscélú" hitelekre vonatkozhat. A miniszter megjegyezte, hogy a pénzügyi szektort terhelő adókat (bankadó, tranzakciós illeték) újra fogják gondolni, hiszen szükség lehet apróbb módosításokra, már csak a hitelezés újraindítása érdekében is.

Fontosabb részletek

  • A fiskális fegyelmet fent kell tartani, azaz továbbra is 3% alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány
  • A költségvetés kiadási oldalát a GDP 45%-ára kell szorítani a mostani 50% felettről (időkorlát említése nélkül)
  • A fenntartható növekedést szolgálja az újraiparosítás, és a beruházási ráta 20% fölé emelésének célja
  • A külföldi működőtőkét fontos ösztönözni, ahogy az itt képződött külföldi profit minél nagyobb részének itt tartása is cél
  • Az államadósság további csökkentése lényeges, a devizaadósság csökkentése (a jövőre is elmaradó devizakötvény-kibocsátással) segíti, hogy felminősítsék Magyarországot a hitelminősítők
  • Cél, hogy a magyar bankrendszerben a hazai tulajdonú bankok aránya 50% felett legyen és az MKB-ban csak átmenetileg jelent meg az állam
  • A devizahiteles probléma rendezése az idén még megszülető elszámolási szabállyal történik majd meg
  • A devizahitelek forintosítása jövő tavasz körül indul és Varga jelzése szerint (nem teljesen egyértelműen) a "jelzálogalapú, lakáscélú" hitelekre vonatkozhat.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.