Közeledik a ritka sikertörténetek évtizede – fejtette ki véleményét Matolcsy György az MNB Facebook-oldalán. A jegybank elnöke többek között arra figyelmeztet, hogy tartós infláció jöhet a világban.
Új együttműködési megállapodást kötött a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank; a két szervezet közös munkájának célja a földgáz- és villamosenergia-piac jogszerű működésének biztosítása, az érintett piacon megkötött, lebonyolított és elszámolt ügyletek hatékony hatósági felügyelete, valamint az információáramlás és az egységes jogalkalmazás biztosítása.
Komoly meglepetést okozott Virág Barnabás azzal, hogy az infláció további emelkedésére figyelmeztetett, elmondása szerint a februári áremelkedés „meghaladhatja a 8%-ot, de akár a 8,5%-ot is megközelítheti”. Korábban senki nem számított erre, így az elemzők pályáját is átírhatja a bejelentés.
Keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa újabb 50 bázisponttal 3,4%-ra emelte az alapkamatot, illetve ezzel megegyező mértékben a kamatfolyosó két szélét. A döntést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök elsősorban a friss inflációs pályával kapcsolatban tett meglepő kijelentést.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően újabb 50 bázisponttal 3,4%-ra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A piaci várakozások szerint az irányadó kamat ennél kisebb mértékben (30 bázisponttal) emelkedik majd csütörtökön, így folytatódhat a két ráta lassú összeolvasztása.
Jelentős befektetői érdeklődés mellett, névértéken 10 százalékos túljegyzéssel bocsátott ki kötvényeket pénteken a MOBILBOX Kft. a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) égisze alatt. A társaság a tranzakció során 3,3 milliárd forintot vont be a konténer bérleti flotta részbeni cseréjének és bővítésének finanszírozására.
Egyebek közt a biztosítók által az ügyfeleknek nyújtható újabb kedvezményekkel és a biztosítási igényfelmérés egyszerűsítésével bővítette az MNB a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások feltételrendszerét. A fogyasztóbarát otthonbiztosítások már 320 milliárd forintnyi ügyfélvagyont védenek. Az ügyfeleknek érdemes eddigi lakásbiztosításukat az évforduló előtt legalább két hónappal áttekinteni, és – az MNB honlapján lévő ingyenes kalkulátor segítségével – friss kalkulációt végezni egyéni igényeik alapján.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, hogy döntsön az alapkamatról, szinte biztosra vehető a további szigorítás. Főleg úgy, hogy januárban mindenkit meglepett a 7,9%-ra emelkedő infláció, ami miatt akár az is benne lehet a pakliban, hogy gyorsítanak a kamatemeléseken. Ennél is fontosabb, hogy a magasabb inflációs pálya miatt tovább kell majd emelnie a jegybanknak az elemzők szerint, mostanra megjelent az első 6 százalék feletti várakozás a kamatot illetően.
Az előző évhez hasonlóan mintegy 4000 milliárd forintnyi friss megtakarítással gazdagodott a magyar lakosság 2021-ben, a gyarapodás értékének a négyötödét azonban sajnos lenyelte az infláció. 100 új forintból 40-et folyószámlán tart a lakosság, 24 forint állampapírba, 20 forint pedig befektetési alapokba került. Kedvező fejlemény a kockázatvállalás növekedése, és hogy a befektetési alapokba 2013, a nyugdíjpénztárak 2010, az életbiztosítások pedig 2007 óta nem áramlott akkora összegű friss lakossági megtakarítás, mint tavaly.
Rekorderedményeket hozott a 2021-es év a hazai befektetési vállalkozásoknál az MNB friss adatai szerint. A befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye csúcsot döntött a szektorban, különösen a kereskedelmi tevékenységnek köszönhetően, ezzel együtt pedig a hazai brókercégek adózott eredménye is soha nem látott szintre emelkedett tavaly.
Idén januártól a tavalyi átlagos havi fogyasztói bejelentések duplája érkezik be az MNB-hez az adathalászatról és ügyfelek megtévesztésén alapuló visszaélésekről. A csalók az ügyfelek adatait, pénzét legalább hét hitelintézet nevében próbálják megszerezni, már a kisebb bankok ügyfelei is célpontba kerültek. A visszaéléseket az ügyfelek és a bankok közösen tudják megelőzni. Ebben kiemelt szerepe van a fejlett és valós idejű banki visszaélésszűrésnek, az erős ügyfélhitelesítés helyes alkalmazásának, a fogyasztói tudatosság erősítésének és a jegybank szigorú IT-felügyelésének is - olvasható az MNB közleményében.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően ismét 4,3%-os kamatszint mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis a jegybank nem emelt tovább az irányadó kamaton. Erre várhatóan a jövő héten kerülhet sor, amikor a Monetáris Tanács döntése után a betéti ráta is emelkedhet.
Az MNB 64 millió forint bírságot szabott ki egy magánszemélyre a bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A jegybank megállapította, hogy a magánszemély bennfentes információ felhasználásával EST MEDIA részvényeket értékesített tőzsdén kívül. Márpedig bennfentes kereskedés nem csak vételi, de eladási ügylettel is megvalósulhat.
A koronavírus-járvány előtt jellemző kedvező makrogazdasági helyzet és alacsony kamatkörnyezet, valamint a járvány nyomán meghozott gazdaságélénkítő intézkedések hatására a hitelezésben tapasztalható ciklikus kockázatok szintje egyelőre alacsony, de fokozatosan emelkedik több európai országban, így Magyarországon is. A hazai ingatlanárak emelkedése és a hitelállomány bővülése európai összehasonlításban is kiemelkedő volt az elmúlt években. Habár jelenleg jelentős pénzügyi stabilitási kockázatok nem láthatók, a trendek fennmaradása esetén más országokhoz hasonlóan hazánkban is már középtávon az anticiklikus tőkepuffer aktiválása lehet szükséges.
Addig folytatjuk a kamat emelését, amíg nem látjuk azt, hogy az infláció elleni küzdelmet megnyerjük – mondta az Indexnek adott interjúban Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint a decemberi inflációs előrejelzéseket várhatóan felfelé kell majd módosítani, de konkrét számot nem említett.
Öt európai országot, köztük Magyarországot részesítette figyelmeztetésben pénteken a 2008-as pénzügyi válság után felállított Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB). Az intézmény a túlárazottság jeleit látja a magyar lakáspiacon, az árnövekedést emelkedettnek, a jelzáloghitelezés növekedését és a háztartások eladósodását pedig magasnak nevezi.
Ajánlást adott ki az MNB a magyarországi bankok és biztosítók Budapesti Értéktőzsdén való bevezetésének ösztönzésére. A jegybank áprilistól jó gyakorlatnak tekinti, ha tulajdonszerzési, állományátruházási ügyletek esetében az érintett intézmények két éven belül legalább egy törzsrészvénysorozatukat bevezetik a BÉT-re. Ez erősítené a pénzügyi intézmények átláthatóságát, ezáltal a betétesek, befektetők és fogyasztók védelmét is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – összhangban a 2019-ben kiadott Versenyképességi programjának 42. pontjával – a magyarországi hitelintézetek és biztosítók számára kiadott ajánlásban kezdeményezi, hogy a 2022. április 1-jét követően induló befolyásszerzési, illetve állományátruházási ügyletek esetében a tulajdonosi kör fontolja meg az érintett intézmények részvényeinek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT).
Fontos adatok jelennek meg a héten, például a negyedik negyedéves GDP első becslése, amiből végleges képet kaphatunk arról, pontosan mennyivel növekedett a gazdaság. Emellett az év végi államadósság-ráta is érkezik, ami szintén lényeges lehet. Külföldön elsősorban a Fed szerdán megjelenő jegyzőkönyvére figyelhetnek a befektetők.
Szinte naponta kell átírnunk a 2022-es inflációs pályát, hiszen az adatok folyamatosan kellemetlen meglepetést okoznak. A pénteken közölt januári 7,9%-os áremelkedés után az elemzők is vakarhatták a fejüket, ennek apropóján pedig rögtön meg is kérdeztük őket, mit gondolnak jelenleg. Az eredmény: néhány nap alatt több mint 0,5 százalékponttal emelkedett az év végi várakozások mediánja. Emiatt pedig egyre többen gondolják úgy, hogy a jegybanknak is a gázra kell lépnie és nem fogja tudni 5-5,5%-on lezárni a kamatemeléseket.
A járvány első hullámát rövid időn belül leküzdve a hazai lakás- és hitelpiac az elmúlt években jelentős élénkülésen ment keresztül. A 2020-as év megtorpanása után 2021-től a koronavírus újabb hullámai ellenére is jelentősen nőtt az aktivitás a lakáspiacon, miközben a lakáshitelek piaca hónapról hónapra rekordokat döntött. Az erős kereslet ugyanakkor évek óta korlátos újlakás-kínálattal találkozik, így a piacot jelentős drágulás jellemzi. A lakás- és hitelpiac együttes, túlzott mértékű élénkülése tankönyvi példákon pénzügyi stabilitási kockázatokat eredményezhet, így a két piac együttes, szoros monitoringja az MNB legfontosabb feladatai közé tartozik. Elemzésünk szerint egyelőre ugyan nem azonosíthatók olyan jelek, ami alapján a túlzott hitelpiaci kockázatvállalás térnyerése fűtené a lakáspiaci konjunktúrát, a fokozott figyelem és a középtávú kockázatok mérséklési lehetőségeinek vizsgálata ugyanakkor indokolt.