Jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat a januári 7,9%-os infláció, az első elemzői reakciók alapján az eddig gondoltnál nagyobb kamatemelésre lehet szüksége az MNB-nek, hogy megfékezze a drágulást. Vagyis könnyen lehet, hogy a várt 5,5%-nál is magasabban tetőzik majd az irányadó kamat.
A várakozásoknak megfelelően ismét 4,3%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változtattak az irányadó kamaton. Alapesetben arra lehet számítani, hogy legközelebb majd csak február végén változik a kamat, de a holnapi inflációs statisztika után talán okosabbak leszünk.
Sokan már tavaly őszre várták az infláció tetőzését Magyarországon, azonban november után decemberben is 7,4%-os áremelkedést mért a statisztikai hivatal. Most pedig az elemzők szerint elképzelhető, hogy még innen is további emelkedés jött januárban az év eleji átárazások miatt, így talán ez lehet a csúcs. Főleg úgy, hogy februártól már az élelmiszerek árstopja is hatással lesz, ez elkezdheti lefelé szorítani az inflációt.
Az irányadó kamatot fokozatosan emeli a jegybank, az infáció pedig a tetőzése után az év folyamán a várakozások szerint csökkenésnek indul. Ez pedig azt jelentheti, hogy tovább emelkedik majd a két mutatóból számolt reálkamat, sőt, a tavaly látott évtizedes mélypont után az év második felében akár a pozitív tartományba is kerülhet. Hasonlóra pedig 2016 óta nem volt példa, ha bejön ez a forgatókönyv, akkor akár további jelentős forinterősödés is jöhet.
2023 közepéig a magyar hatóságok megszüntetik az MNB alapítványait - derül ki az Eurostat dokumentumából. Az Európai Unió statisztikai hivatalának látogatási jegyzőkönyvéből az is kiviláglik, hogy mindez nem is új terv: valójában már 2020 végére ígértük az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, ám ez a pandémiás helyzet miatt elmaradt.
Az MNB felügyeleti vizsgálata során 27,9 millió forint bírságot szabott ki a Sopron Bankra többek között vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, tőkemegfelelési, informatikai, adatszolgáltatási, illetve betétbiztosítási hiányosságok miatt és kötelezte a hitelintézetet a jogsértések megszüntetésére. A feltárt problémák nem hordoznak rendszerkockázatot és a felügyeleti intézkedések nem érintik a bank megbízható működését.
Az MNB a továbbiakban nem tartja szükségesnek a biztosítók osztalékfizetési korlátjának fenntartását. Az osztalékok mértékénél viszont figyelembe kell venni a jegybank volatilitási tőkepuffer fenntartására vonatkozó ajánlását, s a változó hozamkörnyezetnek a tőkére gyakorolt hatását is – közölte az MNB friss vezetői körlevelében. A korlátozások feloldása a részvény-visszavásárlási és a nagy összegű változó javadalmazási célú kifizetésekre is vonatkozik.
Változatlanul 4,3%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön az MNB. Az nem meglepetés, hogy az eddigi szinten maradt az irányadó kamat, hiszen a jegybank a múlt héten jelezte, hogy alapesetben havonta egyszer változtat majd az egyhetes kamaton.
Az MNB 500 ezer forintra bírságolta.
Egészen elképesztő szárnyalást mutatott az év elején a forint az euróval szemben, ritkán látunk majdnem 4 százalékos erősödést. Ezzel a tavaly év végén elmaradt javulását is bepótolta a magyar deviza, illetve a régióban is felülteljesítő volt. Sőt, ha tágabban nézzük, akkor az egész világon alig volt a forintnál jobban teljesítő deviza az év elején.
Valódi digitális fordulatról még nem beszélhetünk a személyi hitelezésben, de vannak a közeljövőbeli átállásra utaló biztató jelek – állapítják meg az InfoStarton megjelent szakmai anyagukban az MNB szakértői. A járvány mellett a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel megjelenése is lendületet adott a folyamatnak.
A héten is folytatódik a jegybanki kamatdöntések időszaka, Londonban és Frankfurtban ülnek össze a döntéshozók, hogy felvegyék a harcot az évtizedes csúcson lévő inflációval. Közben persze a befektetők fél szemmel az ukrajnai helyzetre figyelnek majd, hiszen a múlt héten már megtapasztalhattuk, milyen ijedséget tud okozni a piacokon a háborús veszély erősödése.
A csütörtöki jelentős forinterősödés után péntek reggel tovább menetelt a hazai fizetőeszköz az euróval szemben. Ez azonban nem tartott sokáig a hét utolsó kereskedési napján: délig már 1%-os leértékelődésben volt nap közben a forint.
Az MNB visszavonta a BAUER & BERGER FAKTORING Zrt. hitel- és pénzkölcsön nyújtására, illetve követelésvásárlásra vonatkozó engedélyét és elrendelte a pénzügyi vállalkozás végelszámolását. Az intézkedés oka, hogy a pénzügyi vállalkozás – az MNB többszöri felhívása ellenére – a felügyelő bizottsági elnöke vonatkozásában huzamos ideje nem rendelkezik a tisztség betöltéséhez elengedhetetlen előzetes felügyeleti engedéllyel, valamint immár több mint két éve folyamatosan késve, illetve nem kellő tartalommal tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségeinek - közölt az MNB.
Eddig nagyrészt találgathattunk csak, hol lesz a vége az MNB jelenlegi kamatemelési ciklusának, a napokban azonban újabb részleteket árult el a jegybank. Ezek függvényében pedig már megbecsülhető, hogy alapesetben mire lehet számítani a következő hónapokban: 5 százalék feletti irányadó kamatra, és ez csak a konzervatív forgatókönyv.
Az összes benyújtott ajánlatot elfogadta az MNB a csütörtöki egyhetes betéti tenderen, így effektívvé vált a ma reggeli 30 bázispontos kamatemelés – derül ki a jegybank ma délutáni eredményhirdetésből. Több mint 9700 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be ma.
Rég láttunk olyat a forinttól, mint most az év elején: nagy lendülettel kezdte 2022-t a magyar deviza. Főleg úgy, hogy tavaly decemberben hiába jöttek jó hírek, azokra nem tudott érdemben erősödni. A váratlan megtáltosodás okát megvilágítja az MNB most megjelent friss ábrakészlete, a jelek szerint komoly fordulat állt be a pozícionáltságban.
Az MNB 4,3%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét csütörtökön, ez 30 bázispontos kamatemelést jelent a múlt héthez képest. Az alapkamat keddi 50 bázispontos emelése után tehát máris csökken a különbség a két ráta között.
A feltörekvő régió makrogazdasági mutatói a koronavírus válság kezdete óta ismét a befektetők fókuszába kerültek. A korábbi nemzetközi válságepizódok elemzése fontos támpontot adhat a leglényegesebb sérülékenységi faktorok és az azok kezeléséhez szükséges gazdaságpolitikai lépések azonosításához.
Az MNB megszüntette a PSFN Kft. felügyeleti biztosként való kirendelését a Dimenzió egyesülethez, miután sikeresen lezárult az egyesület biztosítási szerződésállományának átruházása a CIG Pannónia Életbiztosítónak, illetve a Pannónia Nyugdíjpénztárnak. Az érintett több ezer ügyfelet az átvevő intézményeknek írásban kellett tájékoztatniuk a legfontosabb tudnivalóikról - derül ki az MNB közleményéből.
Három ok, ami megakasztja a magyar építőipar termelékenységének növekedését.
Már 500 millió eurós befektetésnél jár.
Csökkenti termelési kapacitását a Thyssenkrupp.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
