A Magyar Nemzeti Bank Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutatót tett közzé a honlapján, amellyel az a célja, hogy a Növekedési Kötvényprogram (NKP) lezárását követően útmutatóként szolgáljon a további, piaci alapú zöld kötvény kibocsátások lebonyolításához, melyek a továbbiakban is a fenntartható tőkepiaci források bevonásának elsődleges eszközei lehetnek.
A vártnál nagyobb mértékben emelte a kamatot a Magyar Nemzeti Bank. A közleményükben további várható szigorításról írtak. Az elemzők a magas inflációval indokolják a lépést, és az irányadó kamat akár 5%-ig is nőhet.
Az infláció decemberben megközelíthette tetőpontját, ugyanakkor a korábban várthoz képest kitolódhat a ráta csökkenésének megindulása – áll a Magyar Nemzeti Bank kamatemelést indokló közleményében, ami egyben jelzi, a decemberi előrejelzéshez képest újragondolta a várható inflációs pályát.
A tartós inflációs hatások erősödése a monetáris kondíciók folyamatos szigorítását indokolja – mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az alapkamat nagyobb emelésével néhány hónapon belül összeérhet az irányadó rátával.
Hamarosan kezdődik Virág Barnabás sajtó háttérbeszélgetése, melyen a monetáris politika aktualitásairól beszélhet a jegybank alelnöke. A Monetáris Tanács a vártnál erőteljesebben, 50 bázisponttal emelte az alapkamatot.
Az előzetes várakozásoknál jelentősebben, 50 bázisponttal 2,9%-ra emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács keddi ülésén. Az irányadó egyhetes kamat csütörtökön hasonló ütemben emelkedhet.
Délután három órától háttérbeszélgetést tart Virág Barnabás a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derül ki az MNB által küldött meghívóból.
Az MNB átfogó vizsgálata nyomán 37 millió forint bírságot szabott ki a Generali Biztosító Zrt.-re, egyebek közt a kgfb és unit-linked biztosítások állománykezelése, a kárrendezés, IT-biztonság, javadalmazási politika, egyes termékek díjkalkulációja, illetve a panaszkezelés és ügyfél-tájékoztatás terén feltárt hiányosságok miatt. A jogsértésekből fakadó kockázatok alapvetően nem veszélyeztetik a társaság hosszútávú, megbízható működését - közölte a felügyelet.
Januártól ügyfélkapus azonosítással egyszerűen, "vírusbiztosan" adhatják be az ügyfelek kérelmeiket a Magyar Nemzeti Bankon (MNB) belül működő Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT). Tavaly 3 ezer fogyasztó fordult a testülethez, megugrott a banki és a méltányossági ügyek aránya - nyilatkozta Kardos-Nagy Tünde a PBT szóvivője az MTI-nek.
Az MNB összesen 111 millió forint bírságot szabott ki az OTT-ONE Nyrt.-re a tiltott piaci manipulációra, a bennfentes információ haladéktalan nyilvános közzétételére, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A kibocsátó részvényeivel való kereskedést a jegybank már korábban felfüggesztette, a tőzsdei kereskedés visszaállításához a kibocsátónak meg kell szüntetnie a jelenleg fennálló információhiányos állapotot.
Érezhetően enyhült a nyomás a jegybankon az év elején, ennek jele az is, hogy a tavaly ősszel még sorozatosan emelkedő irányadó kamat 2022-ben egyelőre nem változott. Az egész mögött pedig elsősorban a forint erősödése áll. Ez persze nem jelenti, hogy itt hirtelen véget is értek a kamatemelések, hiszen hiába nem fenyeget az újabb történelmi forintmélypont, a jegybankot mégis csak az infláció érdekli, itt pedig a kép meglehetősen csúnya, és még romlott is az utóbbi hetekben. Csak könnyen lehet, hogy most már nem hetente, hanem havonta szigorít majd az MNB.
A Pallas Athéné Alapítvány - MNB Alapítvány - 2021 negyedik negyedévét is eredményesen zárta. Az Optima Befektetési Zrt. mint az alapítványi vagyon kezelője, 325 millió forinttal gyarapította az alapítványi összvagyont, így az a negyedik negyedév végén összesen 280,6 milliárd forintot tett ki.
Az év végén 220 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt vissza aukción kívül az ÁKK a jegybanktól – derül ki egy friss statisztikából és az adósságkezelő közléséből. Ezzel úgy tűnhet, hogy az állampapír-vásárlások decemberi leállítása után az MNB újabb lépést tett, hiszen elkezdte leépíteni a korábban megvásárolt mennyiséget. Jóval valószínűbb azonban, hogy valójában nem a monetáris szigor erősödéséről van szó, sokkal inkább arról, hogy a csökkenő államadósság elvárás biztos teljesüléséhez volt szükség az adósságbeállító tranzakcióra.
Továbbra sem emeli az irányadó kamatot az MNB, a jegybank 4%-os ráta mellett hirdette meg egyhetes betéti eszközét csütörtökön. Elsősorban a forint utóbbi hetekben látott erősödése miatt állt le a kamatemelési ciklus, de a jövő héten az alapkamat ismét emelkedhet.
A Revolut Bank továbbra sem nyújtott be leánybanki engedélyezési kérelmet Magyarországon, noha az MNB – a több százezer magyarországi ügyfél, esetleges betétes biztonsága és a hazai pénzügyi piac stabilitása érdekében – folyamatosan szorgalmazza azt. E helyzetben a magyar jegybank nem felügyelheti a Revolut Bank üzleti megbízhatóságát, a hazai ügyfelek pedig esetleges betétbiztosítási, fogyasztói vagy elszámolási jogvitájukat nem itthon, hanem Litvániában kell, hogy intézzék - írja az MNB közleményében.
Az MNB a befektetők érdekeinek védelmében idén január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét. Az intézkedés a jegybank piacfelügyeleti vizsgálatának lezártáig maradhat érvényben, illetve – jogsértés megállapítása esetén – akár további két évig rendelhető el. Az MNB az elmúlt közel másfél évben internetes keresőprogramon figyelmeztető hirdetések sokaságát tette közzé az illegális pénzügyi szolgáltatók ajánlatai mellett - közölte a jegybank.
Viszonylag csendes hét elé nézünk, hiszen egyelőre nem lesz érdemi kamatdöntés, csak Japánban, illetve makroadatokból is szűkös a felhozatal. Az viszont érdekes lehet, hogy a pénteken megjelent vártnál magasabb magyar inflációs adat hogyan áll az Eurostat rangsorában, erre például választ kaphatunk.
Decemberben ismét jelentősen csökkent a jegybanknál elhelyezett kormányzati betétek állománya, mely így 1700 milliárd forinton zárta az évet – derül ki az MNB friss statisztikájából. Az év utolsó hónapjaiban látott pénzszórás eredményeként másfél éve nem volt ilyen kevés a kormányzat likvid tartaléka.
Képes-e egy jegybank hosszan tartó pozitív hatást gyakorolni a reálgazdaságra laza monetáris politikával? Ha igen, kell-e tartanunk a hatás megfordulásától, vagyis attól, hogy hosszú távú reálgazdasági áldozattal fog járni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021. júniusában megkezdett kamatemelési ciklusa? A makrogazdasági elmélet hagyományos válasza mindkét kérdésre határozott nem: csak rövid távon képes hatást gyakorolni a monetáris politika a reálgazdaságra, hosszú távon nem. A közelmúlt kutatásai azonban egyre meggyőzőbb érvekkel álltak elő a hagyományos állásponttal szemben. Ezek arra utalnak, hogy mégis lehetnek hosszú távú hatásai a monetáris politikának a reálgazdasági teljesítmény, a munkanélküliség vagy éppen a reálbérek alakulására, és ezek kihatnak mindannyiunk életszínvonalára hosszú távon.
A magyar gazdaságba számos csatornán keresztül gyűrűznek be az elszálló gáz-, áram- és üzemanyagárak. Ezek közül ötöt már eltömített a kormány az infláció leszorítása, illetve a működés-fogyasztás megvédése érdekében, de sok olyan csatorna maradt még, amelyeken keresztül hat a drágulás, illetve rontja a finanszírozási és beruházási teljesítőképességet.
Szokatlan probléma ütötte fel a fejét.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Eddig nem érte szárazföldi támadás a Dnyeper menti területet.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
