Franciaország költségvetési gondjai régóta gyűlnek, a hiány mára elérte a GDP 6%-át, ami kétszerese az EU által engedélyezett mértéknek, ami miatt az Európai Tanács és Bizottság megindította azt a túlzottdeficit-eljárást, amely Magyarországot is nehezíti.
Barnier reformjavaslatai — többek között az energiaadó emelése és bizonyos szociális juttatások késleltetése — rendkívül népszerűtlenek, és Le Pen egyértelművé tette:
ha a költségvetés marad, ahogy van, pártja támogatja a baloldal és szélsőbaloldal által szorgalmazott bizalmatlansági indítványt.
A helyzet emlékeztet a tíz évvel ezelőtti görög adósságválságra, amely majdnem magával rántotta az euróövezetet. Akkor Görögország problémái dominóhatást idéztek elő Portugáliában, Írországban és Spanyolországban is, miközben Franciaország és Olaszország is nyomás alá került.
Most Franciaország van a válság középpontjában, miközben Németország, az egykori stabilizáló erő, saját politikai és gazdasági nehézségekkel küzd.
Barnier számára a döntő pillanat karácsony előtt érkezhet el, amikor egy alkotmányos kiskapu segítségével próbálhatja elfogadtatni a költségvetést a parlament megkerülésével. Ez a lépés azonban bizalmatlansági szavazás elé állíthatja őt, amely akár a miniszterelnöki székébe is kerülhet. A másik megoldás, hogy ahogy már tavaly is tette,
Emmanuel Macron elnök fogadtat el egy rendeleti költségvetést, ami szintén piaci bizonytalansághoz vezetne.
Az Európai Központi Bank a múlt héten részben épp Franciaország miatt fújt vészriadót: az alacsony gazdasági növekedés és a politikai bizonytalanság miatt az euróövezet újabb adósságválság szélére sodródhat.
Címlapkép: Euróbankjegyek és -érmék a pénztárgépben. A fotó forrása: Adrien Fillon/NurPhoto via Getty Images
