Fábián Gergely

2022. február 15. 10:00 | Fábián Gergely, Herbert Evelyn, Palicz Alexandr, Borkó Tamás

Trendforduló a hitelezésben?

A koronavírus-járvány előtt jellemző kedvező makrogazdasági helyzet és alacsony kamatkörnyezet, valamint a járvány nyomán meghozott gazdaságélénkítő intézkedések hatására a hitelezésben tapasztalható ciklikus kockázatok szintje egyelőre alacsony, de fokozatosan emelkedik több európai országban, így Magyarországon is. A hazai ingatlanárak emelkedése és a hitelállomány bővülése európai összehasonlításban is kiemelkedő volt az elmúlt években. Habár jelenleg jelentős pénzügyi stabilitási kockázatok nem láthatók, a trendek fennmaradása esetén más országokhoz hasonlóan hazánkban is már középtávon az anticiklikus tőkepuffer aktiválása lehet szükséges.

2020. szeptember 16. 10:30 | Drabancz Áron, Fábián Gergely

Új idők, régi-új eszközök – Európában felrobbant a garanciaprogramok mérete

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kezelésére az Európai Unió tagállamai nagyösszegű állami válságkezelési programokat hirdettek, ahol az állami garanciaprogramoknak kiemelkedő szerepe van. Ez azért fontos, mert Magyarországon békeidőben magas volt a garanciavállalások aránya nemzetközi összehasonlításban, azonban most a viharban - amikor valóban szükség van állami garanciára - sok ország sebességváltása miatt hátra szorultunk a mezőnyben. Érdemes átgondolni, hogy Magyarország is sebességet váltson, nehogy a kilábalásban is hátrányba kerüljünk.

2019. március 13. 11:08 | Banai Ádám, Danila Pankov, Fábián Gergely, Nagy Tamás

Hogyan alakította át a CSOK a hazai lakás- és hitelpiacot?

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2016-os kibővítése még az erős piaci növekedés alatt is jelentős hatást tudott gyakorolni a hazai ingatlanpiacra. Az új lakások kedvezményes áfakulcsának bevezetése elhozta az újlakás kínálat fellendülését, míg a CSOK szabályainak hatására az ingatlanok iránti érdeklődés megnövekedése mellett eltolódott a lakáskínálat a nagyobb ingatlanok felé. A CSOK kedvezményes hitelkonstrukcióknak az új lakáshitelezésben 16 százalékos az arányuk, érdemben javítva ezzel a családosok egy részének a finanszírozási költségeit. Mindemellett mivel a CSOK keretében kapható támogatás maximális értéke rögzített, azaz nem követi le a lakásárak elmozdulását, ezért megfontolandó a támogatás értékének indexálása.

2019. március 06. 11:00 | Banai Ádám, Fábián Gergely, Nagy Tamás

Mennyiség vs. minőség - Mit támogat a CSOK?

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény 2016 októberétől 2018 decemberéig a három- vagy többgyermekesek számára jelentett nagyösszegű támogatást és kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget. Ezzel összhangban a támogatottak száma és a támogatás értéke szerint is a nagycsaládok kaptak lényegi segítséget. Ugyanakkor a program a gyermekvállalás ösztönzésében csak részlegesen töltötte be célját, és a jelenlegi sokgyermekesek életkörülményeinek javításában játszott nagyobb szerepet. A decemberi módosításokkal és az új demográfiai csomaggal kiegészülve azonban a további gyermekek vállalása is elérhetővé válhat.

2018. június 13. 10:09 | Fábián Gergely, Pulai György

MNB: így hatott a reálgazdaságra a Növekedési Hitelprogram

A Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében létrejött 2800 Mrd forintnyi hitelből 1700 Mrd forint szolgálta beruházások finanszírozását, ami már önmagában jelentős reálgazdasági hatást jelent. Írásunkban körbejárjuk, hogy milyen csatornákon keresztül és milyen mértékben járult hozzá a hazai gazdasági növekedéshez a jegybank hitelösztönző eszköze. Azt feltételezve, hogy az NHP elindítása nélkül a hitelezés csak később állt volna növekvő pályára, a program a 2013-2017 közötti időszakban összesen mintegy 2-2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Ha azonban egy olyan alternatív pályát feltételezünk, amelyben a hitelezés tartósan csökkő pályán maradt volna, a programnak köszönhető növekedési hatás akár 6 százalékpontot is elérhetett az 5 éves időszak során.

2018. május 03. 10:40 | Banai Ádám, Fábián Gergely, Nagy Tamás

Finanszírozási és növekedési konvergencia - Az eladósodás margójára

A válságot követő konszolidációs időszak lezárultával új konvergencia periódus indult el. Tekintve az uniós összehasonlításban harmadakkora, de régiós összevetésben is elmaradó banki - úgy vállalati, mint lakossági - GDP-arányos hitelállományt, a bankrendszer előtti fejlődési tér a dinamikus felzárkózás lehetőségét mutatja. Ahhoz, hogy a reálgazdaság tartós és nagymértékű bővülése mellett a hitelezési konvergencia is megvalósuljon, kétszámjegyű vállalati és lakossági hiteldinamika kívánatos. Ennek fenntarthatóságát a vállalati szegmensben a KKV, a beruházási célú és termelékenységet javító hitelezés, a lakosság esetében a szélesebb körében megvalósuló, egészséges szerkezetű hitelezés és a jövedelmek tartós emelkedésének együttes teljesülése biztosíthatja.

2018. március 06. 06:30 | Fábián Gergely

Kik is vannak a BAR-listán? Az MNB elárulja az igazságot

Az utóbbi időben több cikk is megjelent a késedelmes lakossági hitelek témájában. Az MNB most további részleteket árul el. A 2014-ben mintegy 1,9 milliós darabszámon tetőző késedelmes lakossági hitelszerződések száma mára 16 százalékkal 1,6 millióra csökkent, ami 900 ezer adóshoz köthető. A tartozások 80 százaléka egymillió forintnál alacsonyabb összegű, míg 50 százalékuk a 200 ezer forintot se haladja meg. A magas összegű jelzáloghitelek esetében stabilitási szempontból kedvező fejleményt jelent, hogy a követelések egyre nagyobb aránya a követeléskezelők mérlegében van, akik az adósok együttműködése esetén megoldások szélesebb tárházát tudják kínálni. A szociálisan rászoruló adósok helyzetén mindeközben a Nemzeti Eszközkezelő működése is enyhít.

2018. február 01. 05:45 | Banai Ádám, Dancsik Bálint, Fábián Gergely, Nagy Tamás

Európa legdrágább bankrendszere a magyar? - Tényekkel vág vissza az MNB

A Portfolio oldalán folytatódik a magyar bankrendszer hatékonyságáról szóló vita: ezúttal az MNB reagált négy banki szerzőnek a Gazdaság és Pénzügy hasábjain megjelent tanulmányára. A jegybank szakértői szerint ugyanis pontatlanok a tanulmány egyes megállapításai, ezeket korrigálva helytállóbb következtetésekre juthatunk a hazai bankrendszer Európában elfoglalt helyével kapcsolatban. Az MNB szakértőinek cikkét most változtatás nélkül közöljük.

2017. március 29. 10:10 | Fábián Gergely, Szombati Anikó, Vastag László

Drágák vagy nagyon drágák a lakáshitelek Magyarországon?

Magyarországon nemzetközi összehasonlításban magasak a lakáscélú hitelek kamatfelárai, ennek következtében pedig a hitelkamatok is. Az alábbi cikkben két jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet: egyrészt a rögzített kamatozású hiteleknek indokolatlanul magas a kamatfelára, másrészt, hogy jelentős különbségek vannak az egyes bankok ajánlatai között is. Mindebből arra következtetünk, hogy van tér a felárak csökkenésére. Jelentős hangsúlyt kell fektetni a termékek összehasonlíthatóságára, hiszen ennek hiányában az ügyfelek a bankok ajánlatai közül az olcsóbb helyett továbbra is a drágább, akár 150 - 200 bázisponttal magasabb kamatozású hitelterméket fogják választani.

2016. február 26. 11:30 | Fábián Gergely, Fejős Bence, Szebeny Miklós

Tisztulnak a bankok, végre beindul a hitelezés?

2016. február 10-én az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága jóváhagyta a MARK Zrt. kereskedelmi ingatlan-portfóliók vásárlására kidolgozott piaci árazási módszertanát. A döntés egy több mint egy éve húzódó szakértői tárgyalássorozatra tett pontot, melynek következtében a jegybank makroprudenciális feladatának hatékony ellátása érdekében létrehozott MARK Zrt. végre igazoltan piaci áron kezdheti meg a vásárlásokat. A cél, hogy egy sikeres precedens szülessen azzal, hogy a MARK Zrt. jelentős lökést ad a banki mérlegek tisztulásának, segítve ezzel a bankrendszernek a fenntartató növekedéshez való hozzájárulását.

2015. július 29. 05:40 | Fábián Gergely

Hát ezért vannak bajban a megmaradt devizahitelesek

A svájci frank januári hirtelen erősödése és a mostani görög események is rávilágítottak a továbbra is velünk élő számottevő árfolyamkockázatra. A megmaradt, túlnyomórészt gépjármű-finanszírozási hitelből álló devizahitel ügyletek közel negyedmillió szerződést érintenek. Közülük sokan ugyan a speciális konstrukciók miatt még elkerülték az árfolyamváltozás negatív hatásait, de nem szabadultak meg tőle végleg. Sőt a közeljövőben cunamiként szembesülhetnek az erős svájci frank következményeivel a megugró törlesztőrészletek következtében.

2015. június 01. 16:00 | Fábián Gergely

Bedőlt lakossági hitelek: elmagyarázza az MNB az igazságot

A nem teljesítő háztartási hitelek között a 182 ezer jelzáloghitel szerződés jelent rendszerkockázatot a kitettség magas volumene miatt mind rendszerszinten, mind pedig az ügyfelek szintjén. Bár valóban további 1,9 millió nem teljesítő jelzáloghitelen kívüli fogyasztói szerződés található a pénzügyi közvetítők mérlegében, ezek többnyire kisösszegű, évek óta beragadt tartozások. E követelések egy jelentős része tartósan beragadt, követeléskezelőknél található tartozás, melyek már 2009-ben nem teljesítő státuszban voltak.