2022 első félévében a hazai befektetési piac 0,6 milliárd eurós forgalmat ért el, ami 7 százalékkal maradt el az előző éves adattól, a forgalom jelentős részét (47 százalékát) néhány nagy összegű tranzakció adta. Míg azonban 5-10 évvel ezelőtt a befektetők nagy része külföldi volt, addig az idei tranzakciók 74 százaléka hazai befektetőkhöz kötődött - derül ki az MNB legfrissebb Kereskedelmiingatlan-piaci jelentéséből. Az elemzés alapján megnéztük, mi jellemzi most a hazai befektetési piacot, és hogyan aránylanak a magyar számok a régiós országok teljesítményéhez.
Az MNB átfogó vizsgálata befejezéséig, de legföljebb négy hónapra felügyeleti biztost rendelt ki a mezőgazdasági biztosításokat kínáló Magyar Gazdák Kölcsönös Biztosító Egyesületéhez. A biztos feladata a biztosító működtetése, valamint pénzügyi helyzetének felmérése. Ez az intézkedés is jelzi, hogy a jegybank jelenleg kiemelten tekinti át az aszálykárokkal kapcsolatos biztosítói kárrendezési gyakorlatokat.
Lassan két hete emelte váratlanul 18 százalékra az irányadó kamatot a jegybank, akkor részben a forint ellen felerősödő spekulációs nyomásra hivatkoztak. A legfrissebb adatok szerint főleg szeptember végén vettek fel sokan pozíciókat a magyar deviza ellen, a roham lecsillapodott mire az MNB közbelépett. Ugyanakkor a short pozíciók felvétele érezhetően szerepet játszott a forint szinte megállíthatatlan gyengülésében. Azóta már kijelenthető, hogy a lépések stabilizálták a forint árfolyamát, vagyis az már biztos, hogy átmeneti megnyugvást hoztak a piacra.
Engedélyezte az MNB az OTT-One-nak, hogy a korábban kiszabott 110 millió forintos bírságot és a 9,5 millió forintos késedelmi pótlékot részletfizetéssel teljesítse – derül ki a cég közleményéből.
Az energiaárak utóbbi hetekben látott esése miatt gyorsabban javulhat a magyar folyó fizetési mérleg egyenlege is - emelte ki keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke azt is elárulta, milyen tényezőket vesznek figyelembe az ország kockázati megítélésének értékelésekor.
"A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása van összhangban az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérésével" - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának indoklásában, amelyet azt követően adtak ki, hogy a jegybank 13%-on hagyta az alapkamatot. Az MNB szerint az elmúlt hónap során alkalmazott, bankközi likviditást szűkítő eszközök hatékonyan erősítik a monetáris transzmissziót. Emellett a gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. "Az MNB folyamatosan értékeli a gazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket, és az október közepén bevezetett eszközeit addig alkalmazza, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja" - írja az MNB annak kapcsán, hogy az irányadó kamatot viszont, amelyet naponta határoznak meg, két hete 18%-ra emelték. A jegybank kiemeli, hogy a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. Ez azt jelezheti, hogy még hosszabb ideig tarthatják fent az alapkamatnál magasabb irányadó kamatot. Fontos üzenet a devizatartalék szempontjából, hogy az energiaárak csökkenése miatt a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás is elegendő az energiaszámla devizaigényének biztosítására.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon keddi ülésén a Monetáris Tanács. Így az alapkamat marad 13 százalékon, hamarosan érkezik a közlemény és Virág Barnabás háttérbeszélgetése a részletekkel.
A Magyar Nemzeti Bank a hagyományos kommunikációs rendnek megfelelően jelezte, hogy Virág Barnabás jegybank-alelnök online háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről ma 15 órakor. A jegybank ma 14 órakor közli az alapkamatról szóló döntését, az egy órával később kezdődő eseményen a szokásoknak megfelelően ennek hátterét ismertetik.
Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 25 millió forint bírságot szabott ki a Duna Takarék Bank Zrt.-re egyebek közt a csalásmegelőzési rendszer, a projekthitelezési gyakorlat, a monitoring és behajtási tevékenység kapcsán feltárt – részben régebb óta fennálló, ismétlődő – problémák miatt. Hiányosságok merültek fel emellett az értékvesztés-képzésnél és az IT-területen is. A feltárt hibák ugyanakkor nem érintik a bank megbízható működését - derül ki az MNB közleményéből.
Az MNB témavizsgálatának megállapítása szerint a biztosítók döntően megfelelően alkalmazzák a tavaly életbe lépett új kárrendezési szabályokat, így csak kisebb hiányosságok merültek fel. Vizsgálata nyomán a jegybank összesen 11 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki hat biztosítóra a károsultak felé történő tájékoztatások elmulasztása, illetve a nem-életbiztosítási termékek esetén készítendő kárrendezési tájékoztató tartalmára vonatkozó pontatlanságok miatt - derül ki az MNB közleményéből.
Holnap összeül a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, hogy döntsön az alapkamatról. Arról a kamatról, ami a jegybank 5 százalékpontos vészkamatemelése után sem változott, ezért a konkrét döntésnek nem lesz jelentősége, ám talán néhány monetáris politikai kérdésben így is tisztábban láthatunk az ülés után.
A következő napokban elsősorban a jegybanki kamatdöntésekre, a friss harmadik negyedéves GDP-adatokra és az októberi beszerzési menedzserindexekre figyelünk. Itthon is a Monetáris Tanács keddi ülése lesz a hét legfontosabb eseménye, elsősorban a forint árfolyamára lehet hatással a lépés, illetve a kommunikáció.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist különkiadása, melyben Surányi Györggyel készített interjúnk hallható. Surányit azért kerestük meg, mert ő volt az utolsó olyan jegybankelnök, aki a jelenlegihez hasonló kamatszintek mellett igazgatta a központi bankot. Ráadásul, második jegybankelnöki időszakában, 1995 és 2001 között 28%-ról 11%-ra csökkent az alapkamat mértéke, így a jelenlegi helyzet értékelésén túl, arról is kérdeztük a pénzügy szakembert, hogy mi lehet a kiút abból a helyzetből, amiben most vagyunk.
A forint október első felében látott gyengüléséről egyre többször jutott eszembe Mario Draghi több mint tíz éve elmondott, azóta legendássá vált beszéde. Sokak szerint az fordította meg az európai adósságválság menetét, valami hasonlóra volt szükség itthon is, hogy megfékezzük a deviza kontrollálatlan gyengülését. Úgy tűnik, hogy ezt a jegybank is felmérte, a következő hónapok kérdése már csak az lesz, mennyire hiszi el a piac, hogy minden eszköz rendelkezésre áll a forint megvédéséhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy az év végéig megoldódhatnak a forint legnagyobb problémái, utána viszont újra felvetődhet a kérdés, fenntarthatók-e a jegybanki intézkedések.
ESG és ingatlanfinanszírozás témában rendezett szakmai webináriumot ingatlanbefektetők és fejlesztők számára az RICS kelet-közép-európai tagozata és a Széchenyi István Egyetem. A rendezvényen többek között az MNB, a Deloitte és az ENSZ szakértői is képviseltették magukat, akik az ingatlanbefektetések kapcsán az aktuális zöldítési kihívásokra és trendekre hívták fel a figyelmet.
Az MNB kész addig fenntartani a múlt héten bejelentett új eszközeit, amíg nem javul számottevően a kockázati megítélésünk – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Virág Barnabás. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy a következő hónapok lassuló emelkedése után a jövő év első felében már megjelenhetnek a most még kezdődő pozitív jelek az inflációban, csökkenhet a drágulás üteme.
Szeptemberben történelmi csúcs közelébe emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) deviza és aranytartalékainak összege. A jegybank a Népszava kérdésére úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy az MNB devizatartaléka megfelel a tartalékmegfelelést mérő legfontosabb mutatóknak. Közben a piaci elemzők azt számolgatják, hogy a jegybank múlt heti bejelentései mennyivel fogják csökkenteni a tartalékok szintjét a következő hónapokban.
Az MNB keddi egynapos betéti gyorstenderén 1549,220 milliárd forint betétet ajánlottak fel a bankok 18,0 százalékos kamatra, és a jegybank a teljes összeget befogadta - közölte a jegybank a honlapján. Ez eddig az egynapos betéti gyorstenderek rövid történetében a legnagyobb lekötött összeg.
Nem fog sokáig tartani a forint mostani ereje, az év végéig újra 435-ig gyengülhet a forint az euróval szemben – véli friss elemzésében a Societé Generale (SocGen) régiós elemzője. Marek Drimal szerint a jegybank pénteki bejelentései átmenetileg segíthetnek a forintnak, azonban hamarosan újra a fundamentumok kerülhetnek előtérbe, szerinte az uniós helyreállítási alap forrásairól például nem sikerül megállapodni az év végéig, így ismét nyomás alá kerülhet a forint.
Bár a pénzteremtésben sikerült visszatérni az egyensúlyhoz a kereskedelmi bankok szabályozásával, a digitális eszközök a monetáris szuverenitást több apsektusból is fenyegetik. A digitális jegybankpénz a pénz evolúciójának a következő állomása, mely az MNB szerint nem veszélyezteti a kétszintű bankrendszer működését – mondta a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciáján Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
