Kedden is 18 százalékos kamat mellett hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Tegnap már több mint 1200 milliárd forintot helyeztek el a jegybank új eszközében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében (02:10-től) arról volt szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris eszköztár pénteki átalakításával, a gazdaság lényegi működése szempontjából hogyan üresítette ki az alapkamatot. A témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio Makro rovatának vezető elemzője volt a Checklist vendége. Az adás második témája (25:00-tól) a szintén pénteken kibővített kamatstop rendelet volt, most már ugyanis azoknak sem kell az elszálló kamatok miatt izgulni, akik 3 és 5 éves kamatperiódusú hiteleket vettek fel korábban, november 1-től ugyanis ők is bekerülnek az intézkedés hatálya alá. A mai epizód végén (34:26-tól) pedig szó volt még az Egyenlítsük a béreket! címmel, október 20-án, az Egyenlítő Alapítvány által megrendezett konferenciáról. A téma aktualitása, hogy Magyarországon a nők átlagosan óránként 17,2%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál – ez több mint kéthavi bérkülönbséget jelent éves szinten –, így a Magyar Egyenlő Bérezés Napja október végére esik.
Hétfőn is 18 százalékos kamat mellett hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Közben azt is bejelentették, hogy újabb döntésig egyelőre szünetel az egyhetes betéti eszköz meghirdetése.
Az idei első félévben, elsősorban a tavaszi parlamenti választások előtt a kormány mintegy 1600 milliárd forintnyi transzfert juttatott a háztartások számára, vagyis az érintettek jövedelme ennyivel nőtt. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei a közelmúltban becsléseket végeztek arra vonatkozóan, hogy mi lett ezeknek a pénzeknek a sorsa.
Számszerűen soha, a százalékos változást tekintve pedig 2009 április 2. óta nem szárnyalt ekkorát egy nap alatt a forint, mint pénteken az euróval szemben – derült ki a Portfolio vizsgálatából. Ehhez drasztikus kamatemelési bejelentések kellettek a Magyar Nemzeti Banktól, amelyek részben a forint gyengülésére játszó spekulatív pozíciók felszámolását célozták és részben éppen ez váltotta ki az ugrásszerű erősödést. Egyelőre a piaci szereplők is találgatják, hogy a jegybank friss lépései képesek lesznek-e tartósan stabilizálni, illetve erősíteni a forintot, mindenesetre ahogy egyikük fogalmazott: a pénteki még itthon is „szemöldököt felhúzó lépés” volt, ami fájdalmasan megdrágította a forint gyengülésére játszó pozíciók felvételét és fenntartását.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében természetesen a Magyar Nemzeti Bank péntek reggel publikált intézkedéseivel foglalkoztunk. Itt az egyik érdekes pont, hogy Matolcsy György jegybank elnök szeptember 27-én bejelentette a kamatemelési ciklus végét, és bár szigorúan nézve az alapkamat változatlanul 13% maradt, az effektív kamatrátát mégis 18 százalékra emelték ma fel. Mindezt ráadásul Virág Barnabás MNB-alelnök Washingtonból, az IMF közgyűléséről jelentette be, egy helyi idő szerint hajnali négykor publikált videóüzenetben. A témával kapcsolatban a Checklist vendége volt Beke Károly, a Portfolio makroelemzője, akit arról is kérdeztünk, hogy milyen hatást gyakorolhatnak a jegybank mai intézkedései a forint árfolyamára. Az adás második részében azt vizsgáltuk meg, hogy az elmúlt időszak turbulens makrogazdasági folyamatai hogyan befolyásolják a tőkepiacok teljesítményét.
A hitelpiac kiszáradását, a beruházások visszaesését, vállalatok ezreinek a csődjét és a munkanélküliség növekedését hozza el az MNB mai váratlan döntése – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke azután, hogy a jegybank a legutóbbi kamatemelés után azt mondta, hogy nem emeli tovább a kamatot, mégis drasztikusan megemelte azt.
Azonnal reagált a bankközi piac Virág Barnabás MNB-alelnök mai bejelentéseire. A hitelek árazásában meghatározó 3, 6 és 12 havi BUBOR egyaránt 16%-ra ugrott pénteken délelőtt a csütörtöki 14% fölötti szintről, ami 1999 óta nem látott csúcsot jelent. A friss fejlemény gyakorlatilag utat nyit a 20% körüli forintkamatok megjelenése és ennek következtében a piaci kamatozású forinthitelek piacának drasztikus visszaesése előtt.
Az MNB mai nagy hatású bejelentései után Virág Barnabás telefonos konferenciabeszélgetésen is ismertette a monetáris politikai döntések hátterét.
Az MNB kamatciklusának megállítása, a száguldó infláció, a javarészt az energiaárak miatt megugró külkereskedelmi hiány és az EU-s pénzek körüli politikai bizonytalanság együttesen történelmi mélypontra küldik a forintot az euróval szemben.
Az év eleje óta csak az argentin peso és a török líra gyengült többet a dollárral szemben, mint a forint. Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha egyéves, illetve három hónapos időtávot nézhetünk. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar deviza 2022-ben a világ egyik legrosszabb teljesítményét nyújtja, és az utóbbi napok mozgása után lehet, hogy nincs még itt a vége az esésnek.
A várakozásoknak megfelelően változatlan, 13 százalékos kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB. Vagyis a forint gyengülése ellenére sem emeli tovább a kamatot a jegybank, ahogy azt két hete már jelezte.
A Magyar Nemzeti Bank megtartotta második változó kamatozású, hosszú futamidejű betéti tenderét, amelyen 506 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat, amivel így összesen már csaknem 2600 milliárd forintnyi likviditást köt le az új eszközben. A hosszú betéti tenderrel az MNB folytatta a likviditás érdemi lekötését, és ezzel a monetáris szigorítást.
Sok elemző úgy tekint a devizatartalékra, mint valami minden körülmények között megőrzendő, és minimálisan egy előre meghatározott szinten tartandó értékre, egy elrettentő erőre, egy olyan bizalomerősítő eszközre, amit soha nem használunk fel – írja friss bolgbejegyzésében Zsiday Viktor. A befektetési szakember ezután felteszi a kérdést: De vajon mi értelme van puskát tartanunk, ha soha nem használhatjuk? Szerinte ütemezetten használhatná most is az MNB a devizatartalékát a forint erősítésére, azt is kifejtette, hogyan.
Az alap inflációs mutató emelkedésével párhuzamosan az MNB alapmutatói is kivétel nélkül feljebb kerültek. Közben a lakossági inflációs várakozások is tovább emelkedtek, ami nehezíti a jegybank dolgát.
Hétfőn megint jókora gyengüléssel kezdte a hetet a forint az euróval szemben, már a nap első felében új történelmi mélypontra esett a magyar deviza. Egyelőre nem is látszik, mi fordíthatna rövidtávon a tendencián, minden a forint további gyengülése irányába mutat. Innen pedig már nem kell olyan merész fantázia például a 440-es euróárfolyamhoz.
Érdekes részletre bukkantunk a jegybank szeptember végén megjelentetett inflációs jelentésében, a költségvetési folyamatokat elemző résznél. Ebben ugyanis az MNB közgazdászai bemutatják a KATA-módosítás lehetséges következményeit.
Bár lassult az amerikai gazdaság munkahely-teremtési képessége, de még mindig érdemi bővülés van és így a Fed még mindig messze lehet attól, hogy leálljon a kamatemelésekkel, így emiatt az átfogó pénteki amerikai munkaerőpiaci adatokra ugrással reagált a dollár, a részvénypiacokon pedig eladói hullám indult. Ez pedig ismét nem tett jót a feltörekvő piaci devizák között a forintnak, így azt megütötték, és péntek estére sem tudott ebből érdemben talpra állni, így mind az euróval, mind a dollárral szemben a minap megjárt történelmi mélypontja közvetlen közelébe jutott. Közben a magyar határidős kamatpiacon és így az állampapírok másodpiacán is folytatódott a kamat-, illetve hozamemelkedési hullám, a piac egyre magasabb kamat-, illetve hozamkörnyezetet áraz Magyarországon az inflációs pálya emelkedésével párhuzamosan, noha közben az európai tőzsdei gázárak lényegében lefeleződtek másfél hónap alatt, és a héten az is kiderült, hogy az orosz-magyar gázszerződésre sikerült gázár plafont húzni a most következő télre.
Az alapkamattal megegyező 13 százalékos kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel a jegybank beváltotta azt a múlt heti ígéretét, hogy lezárult a kamatemelési ciklus. Persze a meglepetés az lett volna, ha nem így tesznek, a forint utóbbi napokban látott gyengülése miatt sokan arra számítanak, hogy nehéz lesz tartania magát ahhoz a jegybanknak, hogy nem emeli tovább az irányadó rátát.
Megtartotta ma az első 2 hónapos betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank, amelyre a jegybankot is meglepő mértékű ajánlat ömlött be, és ezek közül összesen 2093 milliárd forintnyit fogadott el. Hatalmas összegben szívott ki tehát likviditást a bankrendszerből a jegybank, igaz ennek meg is volt az ára. Az elfogadott ajánlatok súlyozott átlagos felára ugyanis a 13%-os egyhetes betéti ráta fölött 1,14 százalék volt.
Evakuálni kellett a hatóságoknak.
Gyors gazdasági növekedés kell, különben nem lehet kitermelni – ismerte el a kormányfő.
Folyamatosan növelik a termelést.
Mindehhez ígéretet kaptak 510 ezer milliárd forint összekalapozására.
Páros interjú az NKFI Hivatal elnökével és a frissen kinevezett tudományos társelnökével.
Egyre erősebb a bérverseny a régióban is.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
