"Az MNB határozottan cáfolja a sajtópletykákat és azonnali helyreigazítást kér" - címmel reagált a Magyar Nemzeti Bank arra az értesülésre, miszerint Matolcsy György jegybankelnök tegnap elhangzott kritikáit a személes sértettség vezette volna.
A jegybank azt szerette volna elérni a kormánypártoknál, hogy a parlamenti többség úgy módosítsa a jogszabályokat, hogy Matolcsy György élete végéig, de minimum 2031-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke maradhasson – írja értesülésekre hivatkozva a Világgazdaság.
Az uniós források felfüggesztése miatt továbbra is kérdéses Magyarország devizaszükségletének biztosítása, illetve az MNB devizatartalékának feltöltése. Ugyanakkor az elmúlt hetekben szép csendben több olyan hír is megjelent, melyek arra utalnak, hogy a kormány már készíti a védőhálót az EU-pénzek esetleges késlekedése vagy tartós elmaradása esetére. Ha ezekből a látszólag apró kockákból összerakjuk a kirakóst, akkor láthatjuk, hogy néhány hét alatt több milliárd eurónyi forrást vont be az adósságkezelő úgy, hogy nem verte különösebben nagydobra.
Az MNB felügyeleti vizsgálata nyomán 12 millió forint bírságot szabott ki az MKB Bankra, egyebek közt az ügyfeleknek nyújtott befektetési tanácsadás gyakorlatához, egyes értékpapírok nyilvántartásához, a bennfentes kereskedelem lehetőségét megakadályozó szűrőrendszerhez kötődő hiányosságok miatt. A feltárt problémák nem veszélyeztetik a hitelintézet megbízható működését - olvasható az MNB közleményében.
A magyar bankszektor 328 milliárd forintos, a biztosítási szektor 21 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el 2022 első három negyedévében – derült ki az MNB friss felügyeleti statisztikáiból. A bankok profitja ezzel 34%-kal, a biztosítóké 66%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A lakossági hitelpiac is zsugorodásnak indult.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első témája Matolcsy György szokatlanul kemény, a kormány gazdaságpolitikája ellen megfogalmazott kritikája volt. A jegybankelnök egyebek mellett elhibázott intézkedésekről, válságközeli állapotról és arról is beszélt a parlament gazdasági bizottságában, hogy azonnal ki kéne vezetni az árstopokat. A témával kapcsolatban Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében a hétfőn életbe lépő, az orosz tengeri kőolajexportot érintő ársapkáról, és annak potenciális hazai implikációiról beszéltünk Mohos Krsitóffal, a Portfolio Részvény rovatának elemzőjével.
Pénzügyi értelemben az idei év talán legcsendesebb időszakát zárta a harmadik negyedévben a magyar bankszektor. Az MNB friss adatai szerint a jegybanki kamatemelések és a hitelállomány bővülése a nettó kamatbevételek 66%-os (!) megugrását okozta, ennek hatását azonban kioltotta a működési és a kockázati költségek elszállása. Így végül a harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál 20%-kal kisebb, 120 milliárdos nem konszolidált belföldi nyereséget ért el a szektor, idén pedig 328 milliárd forintnál jár. A lakossági hitelezés már erős lassulást mutat, a hitelportfólió minősége azonban szinte kifogástalan továbbra is. A hitelpiaci aktivitás visszaesése mellett viszont éppen e téren várható jelentős romlás a következő negyedévekben.
Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van – mondta hétfőn a parlament gazdasági bizottsága előtt Matolcsy György az RTL tudósítása szerint. Tordai Bence, a bizottság ellenzéki képviselője szerint a jegybank elnöke elismerte, hogy Magyarország a világ öt legsérülékenyebb országa közé került.
A héten itthon elsősorban a novemberi inflációs adatra lesz érdemes figyelni, ami a forint árfolyamára is hatással lehet. Várhatóan további emelkedést látunk majd, az MNB már korábban közölte, hogy akár az újabb kellemetlen meglepetés is „benne van a pakliban”.
Egy évtized után először veszteséges lett a magyar biztosítási szektor a harmadik negyedévben. A történelmi csúcson lévő aszálykárok és a vágtató kárinfláció mellett a kormány új pótadója is sújtotta a biztosítókat. Az új adó nemcsak az eredményre, hanem ahogy vártuk, egyes termékek értékesítésére is rányomta a bélyegét, így például az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele 60%-kal esett vissza. Összességében a biztosítási piac díjbevétele mindössze 0,3%-os év/év alapú növekedést mutatott fel a harmadik negyedévben, az év eddigi részében pedig 10,2%-ost. A fokozódó környezeti kihívások mellett még a kormány is kezelésbe akarja venni a szektort.
Az irányadó kamat jelentős emelésével nagyon lemaradt a rövid állampapír-hozam mögötte, vagy ahogy az MNB szokta emlegetni, „nem tökéletes a monetáris transzmisszió”. De mi ennek az oka? Hogy lehet 18 százalékos irányadó kamat mellett 11 százalék a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama? Mit jelenthet a jövőben a kormány által bejelentett kamatstop a bankbetétekre?
2023-ban is a tervezett végleges mérték egynegyedével növekednek majd az átmeneti tőkepufferráta-előírások a jelentősként azonosított hét bankcsoportnál - közölte az MNB.
Csaknem 30%-kal nőtt a harmadik negyedévben a magyar biztosítási szektor díjbevétele a három évvel korábbihoz képest, de a pótadó és az aszálykárok miatt visszaesett a szektor jövedelmezősége. A statisztikák közzététele csak pénteken várható, de az MNB ügyvezető igazgatója már ismertette a fontosabb számokat a Magyar Biztosítók Szövetsége mai konferenciáján.
Fontos BUBOR-adatokat tett közzé ma az MNB: ezek határozzák meg a decemberi fordulónapos változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét. Pontosabban csak határoznak meg: a kormány által év elején bevezetett, majd novemberben kétszer is kiterjesztett kamatstop most már 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitelre és 1200 milliárd forintnyi kkv-hitelre terjed ki, és a jövő év közepéig biztosan velünk marad. Több lényeges újdonságot is megtudtunk a kamatstopról az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentéséből, például azt is, mekkora sokkot okozna most az intézkedés eltörlése. Számkavalkád következik.
Az MNB felügyeleti vizsgálata nyomán 48 millió forint bírságot szabott ki a K&H Bankra, egyebek közt annak az állampapírok sajátszámlás értékesítésénél folytatott gyakorlata, az ügyfelekkel folytatott személyes és telefonos kommunikáció rögzítése, illetve a panaszkezelés és adatszolgáltatás terén feltárt hiányosságok, jogsértések miatt. A feltárt problémák nem veszélyeztetik a hitelintézet megbízható működését, ám kijavításuk elengedhetetlen - írja az MNB közleményében.
Több mint egy hónapja annak, hogy az MNB közbelépett a forint megállíthatatlan zuhanását látva és 18 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az eddig eltelt néhány hét alapján sikeres volt a beavatkozás, hiszen a korábbi 430 feletti szintről visszakapaszkodott a magyar deviza. De mit jelent a shortosok elrettentése? Egyáltalán miért shortolják a forintot? És miért kellett 500 bázisponttal felemelni az irányadó kamatot? Ezzel végleg megmenekült a magyar deviza? Látható, hogy bőven vannak még nyitott kérdések, melyekre most megpróbálunk választ adni.
Stabil és erős a magyar bankrendszer, még egy jelentősebb gazdasási visszaesést is minimális tőkehiánnyal vészelne át – állapítja meg az MNB imént közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése. Egyelőre nem nő a nem teljesítő hitelek aránya a szektorban, és még az energiaválság miatt is csak korlátozott portfólióromlásra számít a jegybank, miközben a hitelkihelyezés jelentősen visszaeshet, ami a lakosságnál már elkezdődött. Az új kormányzati intézkedések idén mintegy 500 milliárd forintot vesznek ki a bankok kasszájából, ezek közül a csak idén 195 milliárdos terhet jelentő kamatstopot számos kritikával illette a jegybank elemzése.
Az MNB vizsgálata nyomán 30 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Posta Biztosítóra, egyebek közt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások nyilvántartási rendszere, az informatikai biztonság, a kiszervezések, a kárrendezés, illetve az ügyféltájékoztatás kapcsán felmerült hiányosságok miatt.
A következő években-évtizedekben tartós inflációs nyomás jöhet a világban, erre a gazdaságpolitikának rövid- és középtávon is reagálnia kell – mondta egy szerdai rendezvényen Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint az év elejétől lassú lesz az infláció csökkenése, de jó esély van arra, hogy 2023 végén egyszámjegyű lesz az infláció.
A jegybank és a kormány folyamatosan egyeztet, minden esetben jelezzük az észrevételeinket - mondta Virág Barnabás keddi háttérbeszélgetésén. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az inflációban akár még további meglepetések is "benne lehetnek a pakliban", az élelmiszerárak várhatóan tovább emelkednek majd.
Először érkezett hivatalos megerősítés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
