Nem fogunk unatkozni a héten, hiszen egy sor fontos makroadat mellett jön az MNB kamatdöntése, vagyis a forintra is érdemes lehet figyelni a jegybanki kommunikáció függvényében. A KSH a második negyedéves felülvizsgált növekedési adatot publikálja, amiből kiderülhet, miért okozott megint meglepetést a magyar gazdaság.
Sokak várakozását meghaladó érdeklődés mutatkozik az MNB július 1-jén startolt Növekedési Kötvényprogramja iránt, így nem elképzelhetetlen, hogy a jegybank megemeli 300 milliárd forintos keretösszegét. Legyen szó hitelkiváltási célról vagy a beruházási aktivitást tartósan támogató hosszú távú finanszírozásról, kiváló lehetőség a program a kedvező forrásköltség és finanszírozási szerkezet eléréséhez a közép- és nagyvállalatok számára. A nagy érdeklődésre való tekintettel szeptember 12-ei Business and Finance Summit 2019 konferenciánkon jegybanki és hitelminősítői előadások foglalkoznak részletesen a témával.
Az elmúlt években tapasztalt kimagasló hazai gazdasági növekedés következtében a reálgazdasági konvergencia ismét a figyelem központjába került. Vajon hol állunk jelenleg ebben a folyamatban Ausztriához vagy épp más európai országokhoz képest? A rendszerváltáskor, az ezredfordulón vagy épp most a legjobb a helyzetünk? Kérdések, amivel a gazdasági fejlettségünk kapcsán rendszeresen találkozhatunk. Jelen cikkel a Magyar Nemzeti Bank szakértői cikksorozatot indítanak, melynek célja a rendszerváltás óta zajló reálgazdasági felzárkózás természetének minél pontosabb megértése. Az első részben a gazdasági fejlettséget mérő számos mutatószám között kívánunk rendet tenni, bemutatva hazánk Ausztriához mért teljesítményének elmúlt három évtizedes alakulását.
Júniusban indult el az MNB vállalati kötvényprogramja, aminek keretében a jegybank összesen 300 milliárd forint keretösszegig vásárol hazai székhelyű vállalatok által kibocsátott, legalább B+ minősítéssel rendelkező vállalati kötvényeket, ehhez minden résztvevő vállalatnak át kell esnie egy hitelminősítésen. Az első cégek már túl vannak a megmérettetésen, augusztus elején az Alteo, a múlt héten pedig a Market kapott jó értékelést a Scope Ratingstől.
A GDP 70 százaléka alá csökkent az államháztartás bruttó adóssága, erre utoljára 2008-ban, az IMF-hitel felvétele előtt volt példa - derül ki az MNB szerdán megjelent második negyedéves statisztikájából. Persze az adósság összege közben tovább emelkedett, vagyis továbbra is a nominális GDP növekedésének köszönhető az adósságráta kedvező tendenciája.
Részben a rövid hét miatt nem számíthatunk sok izgalomra itthon a következő napokban. A nemzetközi piacon elsősorban a Fed kétnapos konferenciájára figyelhetnek a befektetők a hét második felében, főleg úgy, hogy most izgalmasnak ígérkezik a következő néhány hónap jegybanki szempontból.
Szeptember 14-én életbe lép egy fontos európai szintű szabályozás, amely változásokat hoz a bankkártyás fizetések lebonyolításában. Az ekkortól kötelező erős ügyfélhitelesítés az online fizetések negyedét tenné lehetetlenné, a szabályok teljesítésére azonban egyre több felügyelet ad haladékot a fizetési piac szereplőinek. Az olaszok, britek és az írek is jelezték már: további felkészülési időt adnak a bankoknak, e-kereskedőknek az erős ügyfélhitelesítésre az online fizetéseknél. Magyarországon már zajlanak az egyeztetések a bankokkal, a szabályozó pedig a bankok felkészültségi állapota mellett azt is figyeli, nemzetközi szinten mit lépnek a felügyeletek.
Az üzleti világot megmozgatta a Magyar Nemzeti Bank legújabb programja, a Növekedési Kötvényprogram. A hírek szerint igen jelentős a vállalati érdeklődés a program iránt, amit az NKP rendkívül kedvező kondíciói és a kapcsolódó feltételek teljesen érthetővé tesznek. Az érdeklődő cégvezetők közelgő szeptember 12-ei konferenciánkon az MNB illetékes igazgatójával és a két hitelminősítő vezetőjével is találkozhatnak.
Júliusban sem sikerült megállítani a készpénz további bővülését Magyarországon, még úgy sem, hogy a szuperállampapír júniusban és júliusban is jelentős vagyonokat mozgatott meg - mutatja az MNB ma közzétett statisztikai mérlege.
A hét legfontosabb adata egyértelműen a második negyedéves előzetes növekedési statisztika lesz, melyből kiderülhet, lassul-e már a magyar gazdaság, vagy továbbra is ellenállunk a nemzetközi környezetnek. Emellett egyszerre két hitelminősítő is közzéteheti Magyarországgal kapcsolatos véleményét várhatóan péntek este.
Komoly elégedetlenséget lát a mai cikkünkben bemutatott közjegyzői díjváltozások körül a Magyar Bankszövetség is. A szervezet a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi javaslataival összhangban lévő változásokat szorgalmaz.
2019-ben, amikor a pénzügyi szektor digitalizációja már javában tart, még mindig nem arról folyik eszmecsere Magyarországon, miként lehetne kiváltani a közjegyzők munkáját a hitelezésben egy automatizáltan működő központi digitális platformmal. Ehelyett a lakáshitelezést drágító közjegyzői díjak emelkedéséről vagyunk kénytelenek írni: július 1-je óta az új közjegyzői díjrendelet hatályba lépése, a mai naptól pedig egy új kamarai iránymutatás borzolja tovább a kedélyeket a hitelfelvevőknél és a hitelezőknél.
Az Index úgy tudja, a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke, Windisch László hatéves mandátuma lejárta után nem folytatja.
Szeptember 14-én élesedik egy fontos európai szintű szabályozás, amely változásokat hoz a bankkártyás fizetések lebonyolításában. A szabályozásra azonban a bankok és a fizetési lánc különböző szereplői még nem tudtak megfelelően felkészülni, elsősorban az online fizetések esetében, ezért halasztásra lehet szükség. Csakhogy a határidőt már nem lehet későbbre halasztani, ezért az európai szabályozó javaslatára a nemzeti hatóságok - nálunk az MNB - saját hatáskörükben dönthetnek arról, hogy a piacnak biztosítanak-e további felkészülési időt. Az MNB-nél és a bankoknál már zajlik annak feltérképezése, hogy szükséges-e egyedi, korlátozott tartalmú addicionális felkészülési idő biztosítása, és hogy ez mennyi időt jelenthet. Megkérdeztük a bankokat is, hogy állnak a felkészülésben.
A KSH ma megjelent adatai szerint a fő inflációs mutató, a fogyasztói árindex 0,1 százalékponttal mérséklődve 3,3%-os lett júliusban. Az MNB 10 órakor közzétett, az alapfolyamatokat megragadni hivatott mutatói ennél is nagyobb mértékű dezinflációt jeleznek.
Akár már májusban tetőzhetett az áremelkedési ütem Magyarországon, legalábbis a Portfolio által megkérdezett szakemberek a júniusi csökkenés után nem számítanak további emelkedésre az inflációban. Ez pedig az MNB számára is jó hír lehet, hiszen visszaigazolhatja a jegybank laza politikájának a helyességét.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott ma a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes lejáraton 26,52 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1753 milliárd forintra emelkedik.
Az MNB is elkészült a 2019 első negyedévére vonatkozó legfrissebb statisztikájával, az aggregált MNB lakásárindex szerint országos átlagban nominális alapon 7,2 százalékkal emelkedtek a lakásárak a korábbi negyedévhez képest, míg az éves nominális növekedési ütem 17,4 százalékot ért el, ami csak kissé haladja meg az előző negyedévben megfigyelt 16,5 százalékos értéket. Budapesten és a vidéki városokban az előző időszaki lassulást követően kissé gyorsult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme, míg a községekben az előző negyedévben megfigyelhető lakásárcsökkenés után dinamikus áremelkedést tapasztalhattunk negyedéves alapon.
Az MNB határozataiban szigorúan korlátozta a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodásokat, vagyis a CFD-ket kínáló öt hazai piaci szereplőnél e spekulatív, kiemelten kockázatos termék lakossági forgalmazását. A jegybank azt követően lépett, hogy lezárult a CFD-vel és bináris opcióval kapcsolatos uniós termékintervenció, s a feladatot a nemzeti felügyeleti hatóságok vették át - közölte az MNB.
Szeptember 14-én jelen állás szerint egy fontos szabályozás lép életbe, amely miatt a bankkártyás fizetések másképpen - még biztonságosabban, de cserébe sok esetben kényelmetlenebbül - zajlanak majd. A legnagyobb változások az online fizetéseknél lesznek, de a fizikai kártyás vásárlásokat is érinti az új szabályozás. A bankok, fizetési szolgáltatók és az e-kereskedők azonban Európa-szerte és Magyarországon is nagy késében vannak a felkészüléssel. A piac egyelőre az eredeti határidőre készül, de a fizetési lánc szereplői haladékért lobbiznak. A szabályozók nyitottak is erre, mert senkinek sem érdeke, hogy indokolatlanul tönkretegyenek egy jól működő piacot. Egyes európai becslések szerint ugyanis az online fizetések negyede tűnne el, ha szeptember 14-én bevezetnék a szabályt.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Ez is az emobilitásra való átállás hatása.
Először álltak a nyilvánosság elé a SWAT-csapat tagjai.
170 ezer új önkéntest is szerződtettek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
