Jövő tavasszal három fontos változás is bekövetkezik a magyar fizetési rendszerben: jön az azonnali fizetés, életbe lép a PSD2 és a fizetési számlákról/bankváltásról szóló irányelv, így az MNB arra számít, hogy elszabadul a verseny a magyar fizetési piacon. Az 57-dik Közgazdász-vándorgyűlés azonnali fizetésről szóló szekciójában elhangzott, hogy szükség volt a szabályozó erőteljes fellépésre az azonnali fizetés „kikényszerítésére”, mivel a bankszektor magától csak jóval később jutott volna el idáig. De még korántsem tökéletes a rendszer, a kapcsolódó szolgáltatások terén van még hova fejleszteni.
Újabb mélyrepülést produkált júliusban a német ipar: a termelés 0,6%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. Ezt a visszaesési adatot árnyalja ugyan, hogy a júniusi visszaesés mértékét csökkentették 1,1%-ra, ám az összkép így is nagyon rossz. A lassuló német ipar hatására a magyar iparágak is bajba kerülhetnek – hangoztatta tegnap Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen.
A hazai bankok profitabilitása megközelíti a 15%-ot, abban viszont megosztottak a hazai bankvezérek, hogy ez a jövőben tud-e bővülni vagy részben az alacsony kamatbevételek miatt inkább a jövedelmezőség csökkenésére kell felkészülni. A magyar bankvezérek az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen beszéltek arról is, nem tartják jó ötletnek, hogy csak a kincstárra korlátozódjon a MÁP+ értékesítése, Nagy Márton, az MNB alelnöke viszont úgy látja, át kell gondolni az eddigi értékesítési struktúrát a lakossági állampapírok kapcsán.
A Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdet SZAKMAI ASSZISZTENS munkakör betöltésére a Monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöki titkárság szervezeti egységben.
Júniusban indult el az MNB vállalati kötvényprogramja, amelynek keretében a jegybank összesen 300 milliárd forint keretösszegig vásárol hazai székhelyű vállalatok által kibocsátott, legalább B+ minősítéssel rendelkező vállalati kötvényeket, ehhez minden résztvevő cégnek át kell esnie egy hitelminősítésen. Az elmúlt hetekben sorban érkeztek a kötvényprogramban résztvevő vállalatokról készített minősítések a Scope Ratingstől, most a Proform Ingatlanbefektetési Zrt.-ről készített értékelést a hitelminősítő, a társaság 5 milliárd forintos, tervezett kötvénykibocsátása előtt.
A lakáspiaci tranzakciókhoz hasonlóan a lakáshitelezés növekedése is megállt Magyarországon, éves alapon most már a második hónapja látható visszaesés az új szerződések összegében. A júliusban debütáló babaváró hitel viszont máris közel olyan népszerű lett, mint a lakáshitel.
Közel 100 milliárd forintot helyeztek ki a Magyar Lízingszövetség tagjai a vállalkozásoknak az NHP Fix keretein belül az első félévben. Ez azt jelenti, hogy a lízingpiac részesedése - hitelösszegre vetítve - 44 százalékos az NHP Fixben, és különösen a kisebb méretű vállalkozásoknál magas a lízing aránya - derül ki a Lízingszövetség friss adataiból.
A Csepel ma bejelentette, hogy az MNB augusztus 15-i határozatában figyelmeztette a céget, hogy a jövőben az éves, és a féléves jelentés összeállítása során maradéktalanul tegyen eleget valamennyi jogszabályi kötelezettségének. Az MNB a célvizsgálat során feltárt jogszabálysértések miatt 2,5 millió forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezi a társaságot.
A június végéig eltelt egy évben 16 százalékkal bővült a vállalati hitelállomány, a kkv-hitelállomány pedig 13 százalékkal emelkedett. Emellett a háztartási hitelek is több mint 8 százalékkal nőttek idén a második negyedév végéig - ismertette a Hitelezési folyamatok elemzésének legfrissebb kiadványát Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
Augusztus elején már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében kötvényeket bocsát ki az Alteo. Most megérkeztek a részletek.
Kivételes anyag - többek között a "Tündérkert ezüstje" 220 darabból álló, XVI-XVII. századi erdélyi tallérgyűjtemény - szerepel azon az időszaki kiállításon, amely Székesfehérvár, Nyíregyháza, Pécs, Kaposvár után Fejedelmi kincsek címmel nyílt a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban Szekszárdon.
Egy sor fontos adat érkezik a héten, melyekből kirajzolódhatnak a harmadik negyedéves gazdasági kilátások. Az utóbbi hónapok lassulástól és recessziótól való félelmei után ezek a statisztikák jelentősen befolyásolhatják majd a piaci hangulatot is.
Csalók elektronikus leveleket küldenek ki magánszemélyeknek az ENSZ által számukra küldött nagy összegű állítólagos pénzküldeményekről. A bűnözők az MNB-re is hivatkozva próbálnak - adminisztrációs, igazolási díjakra hivatkozva - így pénzt kicsalni az érintettektől. A jegybank (amely ilyen ügyekben büntető feljelentést tesz) természetesen valójában nem működik közre e tevékenységben. Célszerű e megkeresésekre nem reagálni, s értesíteni a rendőrséget - olvasható a jegybank közleményében.
A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) nincs árfolyamcélja - írta a jegybank a Reuters hírügynökség kérdésére, és a választ éppen azután tette közzé pár perccel a hírügynökség, hogy történelmi mélypontra zuhant a forint.
A vállalatok forrásbevonásának több pillérre helyezése számos előnnyel járhat a gazdasági szereplők számára. A központi bank szempontjából a törvényben rögzített céljából fakadóan a legfontosabb a monetáris politikai transzmisszió hatékonyabbá tétele. Egy likvid kötvénypiac hozzájárul a monetáris transzmisszió hatékonyságának javulásához, valamint a vállalatok forrásellátottságát biztosító piacok közötti egészséges verseny a jegybanki kamatdöntések hatékonyabb érvényesülését biztosíthatja - írják az MNB szakértői. Emellett egy megfelelően likvid és fejlett kötvénypiac a pénzügyi stabilitást növelheti és egy esetleges gazdasági válság hatásait is tompíthatja. Magyarországon a nem pénzügyi vállalati szektor finanszírozásában hagyományosan a bankrendszer dominál, az alternatív finanszírozási lehetőségek - mint például a kötvénypiac vagy a részvénypiac - kihasználtsága jelenleg messze elmarad nem csak a Nyugat-Európában, de a régiós országokban tapasztalt szinttől is. 2019 első negyedévében a magyar nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvények állománya a GDP mindössze 1,5 százaléka körül alakult, ami az EU-s országok közül az egyik legalacsonyabb érték. A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása és a vállalati kötvény-piac likviditásának bővítése céljából a Magyar Nemzeti Bank elindította 2019. július 1-én új monetáris politikai eszközét, a Növekedési Kötvényprogramot (NKP). Az NKP célját és paramétereit illetően is nagy mértékben támaszkodik az Európai Központi Bank vállalatikötvény-vásárlási programjára, melynek keretében a magyar jegybank hazai székhellyel rendelkező, nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényeket és vállalatokkal szemben fennálló hitelkövetelések fedezete mellett kibocsátott értékpapírokat vásárol.
Júniusban indult el az MNB vállalati kötvényprogramja, aminek keretében a jegybank összesen 300 milliárd forint keretösszegig vásárol hazai székhelyű vállalatok által kibocsátott, legalább B+ minősítéssel rendelkező vállalati kötvényeket. Ehhez minden résztvevő vállalatnak át kell esnie egy hitelminősítésen, az első cégek már túl vannak a megmérettetésen, az Alteo és a Market után most a Unix Auto Kft. kapott jó értékelést a Scope Ratingstől.
Elsősorban az inflációs nyomás csökkenését emelte ki keddi közleményében a Monetáris Tanács azt követően, hogy nem változtatott a kamatkondíciókon. A jegybank döntéshozói szerint a második félévben megjelenő adatok kulcsfontosságúak lesznek a folytatást illetően.
Ha nem romlik tovább a nemzetközi hangulat, akkor a következő hetekben talán megállhat a forint gyengülése a jelenlegi 330 körüli szintnél, hosszabb távon azonban kismértékben, de trendszerűen gyengülhet a magyar deviza - véli Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. Így szerinte csak idő kérdése, mikor látunk a tavaly nyári 330,8-nál magasabb euróárfolyamot.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon hagyta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, és a mínusz 0,05 százalékos egynapos betéti rátához sem nyúltak. Egy óra múlva jön a jegybank közleménye az indoklással.
A Portfolio által megkérdezett elemzők közül már senki nem számít az alapkamat változására 2020 végéig, vagyis szép lassan teljesen kiárazódtak az MNB szigorításával kapcsolatos várakozások. Ebből következően elvileg kedden sem várható semmi esemény. A nemzetközi gazdasági és piaci környezet miatt azonban mégis lehet egy kis izgalom a döntésben, főleg úgy, hogy az utóbbi hetekben megint elkezdte növelni devizaswap-állományát a jegybank. Az is kérdés lehet, reagál-e bármit az MNB az utóbbi hetek kötvénypiaci viharaira és a recessziós félelmekre.
