Online sajtótájékoztatót tart kedd délután a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyen az alelnökök mellett Matolcsy György elnök is részt vesz. Az eseményen bejelenthetik a Monetáris Tanács mai lépéseit, melyekre Orbán Viktor a hétvégén már utalt.
Az MNB a járványhelyzet miatt vezetői körlevélben szólította fel – az eddig főképp személyes kommunikációval értékesítést végző – pénzügyi közvetítőket, hogy ügyfeleiket a továbbiakban lehetőleg telefonos, elektronikus úton szolgálják ki. A pénzpiaci közvetítők tájékoztassák a hozzájuk forduló fogyasztókat a kormányzati hitelezési könnyítésekről, a biztosításközvetítők pedig segítsék a biztosítókat olyan termékek forgalmazásában, melyek megvédhetik az ügyfeleket, amennyiben azok nehéz anyagi helyzetbe kerülnének.
Kivételes, ahogyan a koronavírus-járvány kapcsán a hazai közgazdász szakma megmozdult. Sok előremutató ötletet olvashattunk, még ha a vitába szükségtelen feszültség is került. A Surányi Györgytől az elmúlt heti válaszcikkében kapott jelzőket és stílust sem kommentálni, sem tovább vinni nem szeretnénk. Hisszük, hogy minden vitában a tények és a higgadt érvek számítanak, miközben bármely problémás állítás vagy másik fél gondolatainak hamis kiforgatása önmagában csak azért nem válik igazzá, mert azt kétszer akkora hangerővel kiáltják. Az alábbiakban pontokban összegezve röviden újból kifejtjük véleményünket.
Magyarországon jelenleg 110, magyar adószámmal működő fintech-vállalat működik, ezek együttesen 5000 embert foglakoztatnak közvetlenül. A magyar tulajdonú cégek inkább kisebb méretűek, míg a külföldi tulajdonú cégek kis- és közepes méretű vállalatok. A fintechek 90%-a üzleti, vagyis B2B szolgáltató, alig 10% nyújt lakossági szolgáltatásokat. A hazai fintechek körülbelül 60%-a az adatelemzés és üzleti intelligencia, a pénzügyi szoftverfejlesztés és rendszerintegráció, illetve a fizetési szolgáltatások területén tevékenykedik – derül ki mindez az MNB legfrissebb Fintech- és digitalizciós jelentéséből. A fintechek dinamikus bővülése a következő években is folytatódhat, ahogy mind az üzleti, mind a lakossági szektorban egyre inkább előtérbe kerül a digitalizáció fontossága a koronavírus-járvány közepette.
Az egy- és háromhónapos futamidőkön egyáltalán nem fogadott el ajánlatot az MNB a hétfői devizaswap-tenderen, ennek ellenére a teljes állomány nem változott a hosszabb futamidőkön kötött üzleteknek köszönhetően.
A készpénzmentes fizetési megoldások segíthetnek lassítani a koronavírus járványt, hiszen számos tanulmány szerint a készpénz is hordozója lehet a vírusnak. Szerencsére a hazai bankok éppen azelőtt indítottak el egy vadiúj, világverő készpénzmentes infrastruktúrát, hogy a koronavírus járvány itthon is megjelent. Megnéztük, milyen területen tudja kiváltani a készpénzt az azonnali fizetési rendszer már most, illetve a közeljövőben.
A banki tőkekövetelmények lazításával közel 500 milliárd dollárnyi tőkét szabadítottak fel eddig a jegybankok és felügyeletek a hitelintézetek számára, hogy segítség a koronavírus elleni küzdelmet. Az Európai Központi Bank mintegy harmadát hozta ennek.
A nagypéntek miatti négynapos munkahéten sem fogunk unatkozni, itthon elsősorban az MNB új eszköztárának elemei lehetnek izgalmasak, illetve az ÁKK aukciós rendszere is átalakul. Külföldön a hét elején az olajpiac sorsa miatt aggódhatunk, majd a koronavírus gazdasági hatásaira vonatkozó adatok jönnek.
Hétfőn mutathatja be gazdasági mentőcsomagját Orbán Viktor miniszterelnök, a nagy várakozások övezte intézkedések finanszírozásáról is egyre több részlet derül ki. A jegybank és az adósságkezelő utóbbi hetekben hozott intézkedései nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kormánynak legyen elegendő pénze költekezni, lassan körvonalazódnak a következő hónapok finanszírozási folyamatai.
A koronavírus-járvány nagy valószínűséggel olyan recessziót okoz a világ legtöbb gazdaságában, amely még a nemrég magunk mögött hagyott globális pénzügyi válság közvetlen hatását is meghaladhatja. Sok múlik ezért azon, hogy a kormányok hogyan kezelik a válságot. A világ közgazdászai érthető módon intenzív ötletelésbe kezdtek a kívánatos válságkezelési módozatokról. Több hazai szakember is publikálta gondolatait e témában, többek között Bihari Péter a Portfolio oldalán megjelent cikkében, ahol keresletélénkítő eszközként az adósságot szerinte nem növelő helikopterpénzt ajánlotta. Mi ez a vicces hangzású csodafegyver? Vajon tényleg képes-e csodákra? Ki fizeti végül a számlát? Írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az MNB vezetői körlevélben szólította fel a hitelintézeteket, hogy az államilag támogatott hiteleknél – pl. a babaváró kölcsönnél, az új lakások építését, vásárlását célzó támogatott hitelnél – fogadják el a kormányhivatalok elektronikus hatósági bizonyítványait az ügyfelek tb-jogviszonyának igazolására. A vírushelyzetben alakítsák ki online felületüket, amelyre az ügyfelek feltölthetik elektronikusan kiállított dokumentumaikat a személyes ügyintézés mellőzése, az egyszerűsítés és az igazolások hitelességével kapcsolatos aggályok elkerülés érdekében - olvasható az MNB közleményében.
Minden 2020. március 18-ig folyósított hitelre így a munkáltatói kölcsönökre is vonatkozik a fizetési moratórium, a hitelkártyáknál és a folyószámlahiteleknél az eddig a dátumig igénybe vett hitelrészre érvényes - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi felügyelete az MTI érdeklődésére pénteken. Az MNB álláspontja szerint az ügyfél és a hitelező közös megegyezésén kell alapulnia annak, hogy a meg nem fizetett tartozását az ügyfél milyen időtávon fizesse vissza. Tekintettel arra, hogy a hitelkártyák, folyószámlahitelek esetében jellemzően kisebb hitelösszegekről van szó, elfogadható, ha ez az időszak például a bankszektor által javasolt 12 hónap lenne.
Az MNB szerdai lépése után ismét megemelkedtek a kamatok a bankközi piacon. Akik benne ülnek a moratóriumban, azok persze idén ebből még semmit sem érzékelnek. 2021 januárjában azonban eljöhet az igazság pillanata: a moratóriumban érintett változó kamatozású hitelek futamideje még jobban megnőhet, hiszen nagyobb lehet az elhalasztott kamatfizetés összege. Még a törlesztőrészletek is megemelkedhetnek az eddigihez képest (akár benne van a hitel a moratóriumban, akár nem), ha tartós lesz ez a viszonylagos monetáris szigor. Kiszámítottuk, mennyivel.
A koronavírus járvány következtében kialakult piaci helyzetet figyelembe véve az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) 2020. április 6-tól átmeneti időre módosítja az Elsődleges forgalmazók számára az aukciós rendszerben meghirdetendő állampapírok értékesítésének ütemezését.
Az első tenderen 655 milliárd forint értékben fogadott el egyhetes betéti ajánlatokat az MNB – olvasható a jegybank honlapján. Ezzel az összes benyújtott igényt elfogadták, ami erős üzenet lehet a devizapiac felé.
Korábban sosem látott, 250 milliárd forint feletti nyereséget ért el 2019-ben az MNB, mely így 250 milliárd forint osztalékot fizet az államnak. A profit tetemes része az árfolyamkülönbözetből származott, az arany árfolyama mellett a tavalyi forintgyengülés kifejezetten jó hatással volt a jegybank eredményére.
Igazán felkavaró az MNB két, hazai és nemzetközi színtéren is méltán neves középvezetőjének a jelenlegi válságra adott javaslataimra írott válasza. Ezt kénytelen vagyok az MNB hivatalos reagálásának tekinteni. Fel sem tételezem, hogy a bank vezetőinek jóváhagyása nélkül lehetne fontos kérdésekben még ilyen tekintélyes vezetőknek is magán véleményt megfogalmazni. Különösen megnyugtató a válaszból tükröződő magabiztosság. Magam is szeretném osztani és erőt meríteni belőle. Ami egy kicsit elbizonytalanít, az legfeljebb a piac méltatlan viselkedése.
Egyértelműen a banki digitalizáció katalizátora lehet a koronavírus járvány - vélekedett az MNB a fintech és banki digitalizációs jelentését bemutató sajtótájékoztatón. Mint a jelentésből kiderült, 110 fintech cég működik Magyarországon, amelyek mintegy 5000 főt foglalkoztattak 2018-ban, és 120 milliárd forintos árbevétellel rendelkeztek. A banki digitalizáció szintje itthon közepesnek mondható, a belső folyamatok digitalizációjában jól állnak a bankok, de az ügyfelek által közvetlenül is érzékelhető digitális fejlesztéskben még bőven van tere a fejlődésnek.
Lezárult egy korszak – írtuk főcímünkben, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forint védelme érdekében gyakorlatilag kamatot emelt. Hogy jutottunk odáig, hogy a válság mélyülő szakaszában, a globális kamatvágások időszakában kamatot kelljen emelni? Nagyjából úgy, hogy a konjunktúra felívelő szakaszában, amikor mindenki szigorított, mi akkor is lazítottunk. Most viszont a magyar kormány lépésein is múlik, hogy a jelenlegi, viharos időkben meg tudja-e védeni a forintot az MNB.
Ötéves futamidőn 120,5 milliárd forintnyi fedezett hitelügyletet (repo) kötöttek szerdán a bankok az MNB-vel. A jegybank ismét csak a leghosszabb futamidőn nyújtott forrást a 0,9%-os fix kamaton.
Több helyszínen is lecsaptak Libanonban.
Kiszámoltuk, mit okoz Orbán Viktor legújabb bejelentése.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
