150 milliárd forint összegben kötött fedezett hitelügyletet (repo) a bankokkal az MNB. A tenderen a korábbiakhoz hasonlóan ezúttal is csak az ötéves, fix 0,9%-os kamatozású eszközre volt kereslet.
A Magyar Nemzeti Bank 1998-ig visszanyúló statisztikáiban nem találtunk olyan hónapot, amikor ekkora összegben ugrott volna meg a forgalomban lévő készpénz állománya, mint idén márciusban. 227 milliárd forinttal többet tartottak a magyar gazdaság szereplői március végén, mint egy hónappal korábban, így persze ismét új csúcsra emelkedett a készpénzállomány Magyarországon. A készpénztartás növekedése nem feltétlenül jelenti a készpénzhasználat növekedését: felértékelődhetett a készpénz alacsony kockázatú (legalábbis annak vélt) vagyonelemként betöltött funkciója.
Majdnem 100 milliárd forinttal emelkedett a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege márciusban, így a kormányzat likvid tartalékául szolgáló összeg 943 milliárd forint volt – derül ki az MNB szerda reggel közölt adataiból. Ez azért is fontos, mert februárban majdnem kétéves mélyponton volt a számla egyenlege, márpedig most a magasabb költségvetési hiány miatt fokozottan szüksége van a pénzre a kormánynak.
Az eddigi szinten maradt az MNB forintlikviditást nyújtó devizaswap eszközének állománya, azonban a múlt hetihez hasonlóan ezúttal is hosszabbított a futamidőn a jegybank, csak 6 és 12 hónapos üzleteket kötött.
Évek óta nem látott szintre szöktek a bankközi kamatlábak az MNB elmúlt hetekben tett monetáris szigorításainak a hatására. Az emelkedő kamatlábak elsősorban a változó kamatozású - a 3, 6 és 12 havi BUBOR alapú - lakáshiteleknél növelheti meg a törlesztőrészletet, és azok sem ússzák meg - csak elodázzák, - akik élnek a koronavírus-járvány miatt bevezetett hiteltörlesztési moratóriummal. Mutatjuk, mit is jelent forintosítva a változás.
A dinamikusan növekvő fintech-szektor elsősorban a lakossági felhasználókat célozza, az egyik legjelentősebb tényező a piacon már rövid távon is a mesterséges intelligencia lesz – írja az MNB legfrissebb Fintech- és digitalizációs jelentésében. Bár a fintechek finanszírozási dinamikája egy kicsit visszaesett tavaly, az idei évben, a koronavírus számos digitalizációs megolásra reflektorfényt irányít, ami jelentős lökést adhat a szektornak.
A húsvét miatt ismét rövid hetünk lesz, azonban így is jönnek lényeges makrogazdasági adatok. Amerikában a kiskereskedelem és az ipar friss számaira lesz érdemes figyelni, Kínában pedig már az első negyedéves gazdasági visszaesést is bejelenthetik. Közben itthon továbbra is elsősorban a jegybank eszközei mozgathatják a piacot.
Kedden ismét lépett a jegybank: kiszélesítette a kamatfolyosót, ezzel egyszerre nyílik leheősége a rövid oldalon szigorítani, hogy megfékezze a forint gyengülését, a hosszú oldalon viszont lazítani, hogy támogassa a gazdasági növekedést. A szakemberek szerint rövidtávon enyhülhet a nyomás a forinton a shortolás megdrágulásával, de az kérdés, hogy a gyengülő trendet sikerülhet-e visszafordítani a jegybanknak.
A Magyar Nemzeti Bank a járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében átalakította a kkv-k megsegítésére létrehozott Növekedési Hitelprogramját és 1000 milliárd forinttal megemelte ennek keretét. Az MNB ezen felül finomhangolta a Növekedési Kötvényprogramot is, mely a magyarországi nagyvállalatoknak biztosít hatékony forrásbevonási lehetőségeket a bankhitel alternatívájaként. Mindezek mellett az értékpapírosítás támogatásával új kockázatkezelési technikák vethetők be - írják elemzésükben Soltész József és Wieder Gergő, a KPMG menedzserei.
Április 10-től csupán rendkívül korlátozott feltételekkel értékesíthetők Magyarországon a bináris opciók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntése alapján. A különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodásokat (CFD) érintő korábbi korlátozások fennmaradnak: azokkal a továbbiakban is csak az ügyfél által elhelyezett kezdeti fedezet, biztosítékzárási és negatív egyenleg elleni védelem esetén lehet kereskedni - közölte a jegybank
A múlt heti 655 milliárd forint után ezúttal 750 milliárd forint értékben éltek a jegybank új egyhetes betéti eszközével a kereskedelmi bankok. A kedvező, 0,9%-os kamatozású eszközzel az MNB a rövid likviditást igyekszik kezelni.
Bár a magyar bankok tisztában vannak a digitális transzformáció lehetőségeivel, még bőven van tér növekedésre az online termékek tekintetében, mind a digitális belső rendszerek tekintetében – értékeli a helyzetet az MNB legfrissebb Fintech- és digitalizációs jelentésében. A világban tomboló koronavírus-járvány számos tekintetben arra ösztönözheti majd a pénzintézeteket, hogy azon a területen erősítsenek, ahol a leggyengébben szerepelnek, ez pedig az ügyfélérintkezésben való digitalizáltáság.
Az OTP Bank jó eszköznek tartja az NHP kibővítését, az NHP Hajrá ugyanis komoly segítséget jelenthet a vállalkozások számára – közölte a bank. A hitelintézet szakértői várják a részletszabályokat, amelyek az MNB tegnapi tájékoztatása szerint április 17-én, jövő pénteken jelenhetnek meg terméktájékoztató formájában.
A jobb nemzetközi befektetői hangulat és az MNB keddi kreatív monetáris szigorítása együtt elvileg segíthet a forintnak abban, hogy a következő napokban az erősödés felé mozduljon el és ebben a technikai elemzés is támogatja. Közben az MNB mai online háttérbeszélgetésének üzenetei csak átmenetileg tudták erősíteni a forintot, de azért az euróval szembeni jegyzések a 360 alatti tartományban maradtak.
200 milliárd forint értékben kötött ötéves fedezett hitelügyletet (repo) szerdán az MNB a bankokkal, a többi futamidőn továbbra sem volt aktív a jegybank.
Nagy jelentőségű döntéseket hozott tegnap az MNB a koronavírus-válság enyhítése érdekében. A mai online háttérbeszélgetésen Nagy Márton ismertetette a lépések részleteit, okait. A jegybank alelnöke elmondta, ha szükséges, az MNB ezonnal lép és szigorít, mert a tegnap bevezetett rugalmas rendszer erre lehetőséget ad számára. A cél a rövid lejáratú hozamokat a likviditás kiszívásával 0,9% körül tartani, és ugyanez a cél a hosszú hozamok esetében is a repo- és az eszközvásárlási eszközökkel. A jegybanknek nincs árfolyamcélja, de a forint volatilitása zavarja.
Üdvözölte a Magyar Bankszövetség a kormány és a Magyar Nemzeti Bank által ma bejelentett eszközrendszert, mely véleményük szerint jelentősen hozzájárul a veszélyhelyzet negatív hatásainak tompításához és az azt követő gazdasági újraindulás elősegítéséhez. Külön kiemelték, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank kellő időben és nagyságrendben hozott érdemi döntéseket.
Akár bérfizetésre és akár 20 milliárd forintos összegben is felvehetők lesznek a fix kamatozású NHP-s hitelek a vállalkozások számára – jelentette be ma Matolcsy György MNB-elnök. A cégek által fizetendő kamatról persze a banki verseny dönthet, de maximuma változatlanul 2,5% lesz, a jegybank pedig további 4%-kal egészíti ezt ki a bankoknak 2021 közepéig. Bár egyes részletek még nem ismertek, nagyon úgy tűnik, hogy soha nem volt még ilyen kedvező a program a cégeknek, már csak a bankok hitelbírálatán múlik, kik fogják tudni felvenni a válságos időszakban.
Délután kettő órától online sajtótájékoztatót tartott az MNB vezetése, Matolcsy György elnök mellett az alelnökök is részt vettek az eseményen. Az eseményen bejelentették, hogy a Monetáris Tanács ismét kamatot emelt és eszközvásárlási program elindításáról is döntött.
Nagy jelentőségű döntéseket hozott az MNB. A monetáris eszköztár egyik alapelemét, az egynapos hitelkamatlábat megemelte, beindítja az állampapírvásárlási programot, és 3000 milliárd forint értékű forrást juttat a gazdaságba. A lépések:
- az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközének kamat 0,9%-ról 1,85 százalékra emelkedik
- a szimmetrikus kamatfolyosón belül az egyhetes betéti kamat rugalmassá válik
- állampapír-vásárlási program indul a másodlagos piacon
- újraindul a jelzáloglevél-vásárlási program
- az alapkamaton kamatozó eszközökből kiszorítandó bankrendszeri likviditásra a 2. negyedévtől nincs cél
- bővül a Növekedési Hitelprogram
- lazul a Növekedési Kötvényprogram
- prefenenciális sterilizációt folytat a jegybank: a hitel- illetve kötvényállomány-növekedésre az MNB az alapkamatnál magasabb, 4 százalékos kamatot fizet.
Több helyszínen is lecsaptak Libanonban.
Kiszámoltuk, mit okoz Orbán Viktor legújabb bejelentése.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
