A hét meghatározó eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntése lesz, de emellett is megjelenik egy sor fontos makroadat. Európából is elkezdenek lassan csordogálni a második negyedéves GDP-adatok, itthon pedig a KSH tesz sűrűvé a hetet.
Meghaladja az öt százalékot a szakemberhiány az egészségügyben - írja a pénteki Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva, hozzátéve, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése viszont 10-15 százalékos hiányról tanúskodik.
Májusban 26%-kal haladta meg az építőipari termelés az előző év azonos időszakában mért szintet, míg havi alapon 0,6%-os csökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Úgy tűnik, véget ért az idei év elején látott 40-50%-os növekedés időszaka, miközben a megrendelési adatok is egy lassabb növekedési pályát rajzolnak ki.
A rengeteg EU-s és magyar költségvetési támogatás, illetve az intézményrendszer 2014-es átalakítása oda vezetett, hogy a GDP 1,35%-áról 1,49%-ára ugrott 2018-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya - derült ki a KSH most frissített adattáblájából.
Elnézve a hirdetőoldalakon kínált kiadó lakások árait, általában igencsak túlárazott bérleti piacról beszélünk, a valóság azonban ettől jócskán eltér. Ezek a kínálati árak ugyanis a piac csak egy részére igazak, a másik jelentős részükben a bérleti viszonyok valamilyen ismeretség által jönnek létre, a tulajdonos így kisebb kockázatot vállal mint egy vadidegennel, a bérlő pedig akár 30-40 ezer forinttal kevesebbet fizet havonta. Lássuk, hol számít leginkább az ismeretség, és hogy mennyit lehet nyerni azzal, ha valaki hosszú éveken át ugyanazt a lakást bérli.
Jegybanki eseményeknek híján leszünk a héten, ennek ellenére bőven lesznek olyan adatok, melyekre érdemes figyelni a befektetőknek. A hét elején például képet kapunk arról, lassul-e már a magyar gazdaság, illetve az állam első negyedéves gazdálkodásának összefoglalója is megjelenik.
Két éve nem nőttek olyan lassan a reálbérek Magyarországon, mint idén áprilisban. Ez azzal függ össze, hogy a béremelkedés kissé lelassult, miközben az infláció több mint hatéves csúcsra emelkedett.
A lakásbérlés intézménye Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár, de a lakáspiac szempontjából ezzel a szegmenssel is egyre inkább számolni kell. Eddig viszonylag kevés átfogó anyag született a témában, ezt hivatott pótolni a KSH legújabb felmérése, amelyben a bérleti díjakon túl azt is megvizsgálták, hogy milyen társadalmi csoportok, milyen környékeken, milyen típusú és méretű lakásokat bérelnek.
Az MNB kamatdöntése határozhatja meg a hangulatot a héten, a jegybank elsősorban a forint sorsára lehet hatással. Ráadásul nincs könnyű dolguk, hiszen a lassuló globális növekedés és az egyre lazábbá váló jegybankok között kellene óvatosan egyensúlyozniuk. Külföldön sokkal unalmasabb lehet a hét, igazán fontos adatra nem számíthatunk.
Itthon unalomba fullad a következő néhány nap, miközben külföldön csak úgy záporoznak majd a kamatdöntések. A befektetők elsősorban a Fedet figyelik, ahol egyre valószínűbb, hogy kamatcsökkentés lesz a következő lépés valamikor az év második felében.
Áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 40%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, azonban márciushoz képest 3,8%-kal csökkent a termelés a kiigazított index alapján - derült ki a KSH adataiból.
A hétfői ünnepnap miatt rövid hetünk lesz, melyen nem fognak hemzsegni a makroadatok, sőt igazán fontos számok nem várhatók sem itthon, sem külföldön. Egyelőre a jegybankok is szünetet tartanak az EKB múlt heti és a Fed jövő heti ülései között.
Sok lényeges esemény várható a héten és makroadatokban sem fogunk szűkölködni. Megismerjük például a 2020-as költségvetést, illetve inflációs adat is jön, ami a forint árfolyamára lehet hatással. Közben Európában Mario Draghiék döntésére figyelhet a piac elsősorban.
Sokat hallani arról, hogy Magyarországról mennyien vándorolnak ki Nyugatra, és arról is, hogy mennyien térnek vissza, azonban a belföldi vándorlásról jóval kevesebb szó esik. Viszont nagyon sok magyar dönt úgy minden évben, hogy lakhelyet változtat az országon belül, így fordulhat elő, hogy egyes területeken zuhan a népesség, máshol viszont növekszik. Bemutatjuk, hogy tavaly miként alakult a belföldi vándorlás, melyik megyék számítanak a nagy vesztesnek és hol nőtt igazán a népesség.
Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, az összevont szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban 30-40 százalékkal növekedett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak közös kutatásából. A fehéredési hatás a közepes cégeknél is jelentős volt mind a két szektorban, a nagy cégek esetében viszont csak a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban találtak kapcsolatot az online pénztárgépek bevezetése és a bejelentett forgalom alakulása között.
Egymásnak ellenmondó adatok jelentek meg a kivándorlásról az elmúlt hetekben: a KSH szerint hosszú idő után tavaly többen jöttek haza, mint ahányan elmentek, a célországok statisztikáiból viszont ez még nem látszik egyértelműen. A következő időszak nagy kérdése a Brexit sorsa lesz, ugyanis a kivándorlás megtorpanásáért szinte kizárólag az Egyesült Királyság volt felelős tavaly.
A héten nem csak az MNB kamatdöntése tartogat izgalmakat, hanem egy sor lényeges statisztika is megjelenik Magyarországon, így például fény derül az első negyedéves növekedés szerkezetére. Külföldön jóval csendesebb napok elé nézünk, hétfőn ráadásul zárva tartanak az amerikai és brit piacok is.
A 2018-ban épített lakások több mint felét értékesítési céllal építették (54 százalék), míg a saját használatra épített lakások aránya inkább a kisebb településeken meghatározó - derül ki a KSH elemzéséből. Bár úgy tűnik, hogy egyre több új lakás talál gazdára, érdemes megnézni az elmúlt egy évtizedben azt, hogy mikor mennyit tett ki az új értékesítések arány az összes eladáson belül.
Hosszú évek óta először fordult elő 2018-ban, hogy több Magyarországon született ember tért haza, mint ahányan elvándoroltak, vagyis pozitív volt a nettó migrációs egyenleg - derül ki a KSH Statisztikai Tükör kiadványából, melyet hétfőn tettek közzé. Ha ehhez hozzávesszük a már külföldön született magyarokat is, akkor tízezer fős többletet mutat az egyenleg. Ez némileg ellentmond az eddig ismert részadatoknak, aminek oka lehet a statisztikák megbízhatatlansága vagy az eltérő módszertan.
Az előttünk álló hét magyar szempontból legfontosabb adata egyértelműen az, amit szerda reggel a KSH fog közölni az első negyedéves GDP-növekedésről és könnyen lehet, hogy mindenkit megdöbbentő, rendkívül magas adatról jön majd bejelentés.
Hosszabb határidőt szabott magának.
Úgy tűnik, mégis megoldódott a kérdés.
Mindenáron megbuktatná a brit kormányt.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
