A héten egyértelműen a negyedik negyedéves GDP-adatok lesznek a legfontosabbak, a nyugat-európai országok mellett a magyar gazdaság kapcsán is jön az első becslés a negyedik negyedéves növekedésre vonatkozóan. Emellett lényeges inflációs adatok is jönnek, itthon akár a forint árfolyamát is befolyásolhatja a friss adat, melyet az MNB is kiemelten figyel.
A negyedik negyedéves GDP-adatokra még pár napot várni kell, de a héten jönnek a decemberi statisztikák, melyekből már képet lehet majd kapni a magyar gazdaság teljesítményéről. Közben külföldön is jönnek a fontos adatok az év végéről, a brit jegybank pedig kamatdöntő ülést tart.
2018. október-december átlagában 4 millió 481 ezren dolgoztak Magyarországon a KSH adatai szerint, ami 34 ezer fős növekedést jelent egy év alatt és a foglalkoztatottság növekedésének lassulását jelzi. Közben a munkanélküliek száma egy év alatt 8 ezerrel 167 ezer főre csökkent, a ráta pedig 0,2%-ponttal 3,6%-ra ereszkedett. Ez szintén jelzi a dinamika lassulását és egyúttal afelé mutat, hogy tetőpont közelében lehet Magyarországon a foglalkoztatottság, illetve mélypont közelében a munkanélküliség.
A napokban kerültek ki a KSH legfrissebb lakáspiaci számai, amit főként az áremelkedési statisztikák miatt vártak sokan. 2018 harmadik negyedévében országosan a használt lakásoknál mért 10,7 százalékos növekedésnél - ahogy az lenni szokott - Budapest erősebben teljesített. Sőt, a pesti külső kerületekben olyannyira megnőttek az árak, hogy még az eddigi kedvelt nyugati agglomerációs településeken mért fajlagos árakat is lehagyták. Úgy tűnik tehát, hogy az áremelkedés következő nyertesei a külső kerületek lakosai lehetnek, és azok, akik már korábban kiköltöztek ezekre a helyekre.
A héten jön az MNB idei első kamatdöntése, ami mindenképpen érdekes lesz azok után, hogy nemrég egyértelmű üzenetet küldtek a közelgő szigorításról. Emellett 2019-ben először a Fed Nyíltpiaci Bizottsága is összeül, hogy a kamatról döntsön, külföldön pedig beindul a negyedik negyedéves GDP-adatok sora is.
A davosi Világgazdasági Fórumra szegeződik a héten a világ szeme, de ezen kívül is lesznek lényeges események, az EKB például kamatdöntő ülést tart. Emellett kiemelt figyelem övezheti a konjunktúraadatokat, melyek további információt tartalmazhatnak a gazdaság globális lassulásáról.
Decemberben tovább lassult a hazai infláció, legalábbis a KSH által közölt fő adat szerint, azonban az MNB által közzétett, alapfolyamatokat megragadó árindexek alapján szó sincs csökkenésről. Sőt, a valós folyamatokat legjobban tükröző éves adószűrt maginfláció 2,7%-ról 2,9%-ra emelkedett, ami fokozódó árnyomásra utal a magyar gazdaságban.
Tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest 2,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. Ez 0,4 százalékpontos lassulást jelentett novemberhez képest, októberrel összevetve viszont már nagyon jelentős, 1,1 százalékpontos lassulásról beszélhetünk, ami nagyrészt az üzemanyagárak drasztikus csökkenésének a következménye. A 2,7%-os szám megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az éves maginflációs index értéke viszont váratlanul 2,6%-ról 2,8%-ra emelkedett, ami a mögöttes árnyomás erősödésére utal.
Tavaly decemberben a novemberi 3,1%-ról 2,7%-ra lassulhatott az éves infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A fő inflációs adat mellett ugyanakkor kritikus fontosságú lesz az MNB által a nap folyamán később közzétett inflációs alapmutatók alakulása, a jegybank ugyanis decemberben jelezte, hogy monetáris politikája szempontjából meghatározók lesznek a következő hónapok alapfolyamatokat megragadó inflációs statisztikái. Holnap reggel 9-kor közli a KSH a hivatalos számokat, 11 órakor pedig jönnek az MNB által publikált mutatók.
A héten is jön néhány makroadat, de a legnagyobb figyelem egy parlamenti eseményt kísér majd, ugyanis kedden szavaz a brit parlament a kormány által kialkudott Brexit-megállapodásról. Bármi is lesz a szavazás végeredménye, az biztos, hogy heves reakciókat vált majd ki a piacokon, érdemes lehet figyelni például a font árfolyamát. Itthon a decemberi inflációs statisztika lehet hatással a forint árfolyamára elsősorban.
A 2%-os októberi növekedés után 1,1%-kal csökkent novemberben a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás Magyarországon, de az év/év alapú bővülés üteme még 3,5%-os növekedést mutatott munkanaphatástól kiigazítva - közölte az előzetes adatot a KSH. Ez arra utal, hogy a váratlanul gyengére sikeredett októberi és novemberi német ipari termelési adatok ellenére (októberben -0,8%, majd novemberben -1,9% havi alapon kiigazítva) a magyar ipari termelés nem fulladt le, egyelőre még visszafogott ütemben nőni tud itthon a termelés. A friss német adatról bővebben:
Novemberben 5,2%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a naptárhatástól tisztított adatok szerint - derült ki a KSH előzetes adataiból. A novemberi adat lassulást jelent októberhez képest és így beleillik az elmúlt hónapok csökkenő trendjébe.
A héten megismerhetjük a decemberi előzetes költségvetési egyenlegről szóló statisztikát, amiből a 2018-as deficitre is lehet majd következtetni. De emellett is jönnek fontos adatok, lassan összeállhat a kép a negyedik negyedév gazdasági teljesítményével kapcsolatban. Külföldön is érkeznek az év első fontosabb adatai, például inflációs statisztikák és Fed-jegyzőkönyv.
Novemberben az előző év azonos időszakához képest 3,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. Ez jelentős lassulás az októberi 3,8%-ot követően, ami nagyrészt az üzemanyagárak csökkenésének volt betudható. Az elemzők 3,4%-os árindexre számítottak, így az adat nagy meglepetést okozott.
Miután októberben közel hatéves csúcsra emelkedett a hazai infláció, novemberben - elsősorban az olajár zuhanásának köszönhetően - visszafogottabb ütemben emelkedhettek a fogyasztói árak Magyarországon. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint holnap 3,4%-os éves inflációs adatról számolhat be a Központi Statisztikai Hivatal, amivel 8 hónapja tartó emelkedő trend szakadna meg. Az árnyomás enyhülése nagyon jókor jött a Magyar Nemzeti Bank számára, ugyanis az elmúlt hónapokban a várakozásokat felülmúló ütemben növekvő fogyasztói árak egyre kényelmetlenebb helyzetet teremtettek.
Magyarországon 2018 januárjában 2,6 millió fő, minden negyedik lakos részesült nyugdíjban és egyéb ellátásban. Az ellátottak száma 1,6%-kal csökkent egy év alatt - derül ki a KSH legfrissebb, nyugdíjakról szóló kiadványából. Azt is megtudtuk, hogy az egy főre jutó átlagos öregségi nyugdíj összege 2018 januárjában 129 637 forint volt, ez egy év alatt közel 5%-ot növekedett. Hogy ez mekkora a magyarországi keresetekhez képest? Egyre kevesebb, aminek biztosan nem örülnek a nyugdíjasok, viszont a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók annál inkább.
A szeptemberi fékezést követően októberben gyorsulni tudott a magyar ipari termelés éves növekedési dinamikája - derült ki a KSH által közzétett előzetes adatokból. A havi bázisú növekedés 2%-os, az éves 3,3% volt.
Az előzetesen közzétett 4,8% helyett 4,9%-kal nőtt az idei harmadik negyedévben a magyar GDP a nyers adat szerint éves alapon, de nagyobb a felfelé módosítás a szezonálisan és munkanap tényezővel igazított adatnál: ott ma 5,2%-os szárnyalásról számolt be a KSH az 5%-os előzetes adat után. A friss adat legalább 1996 óta, de nagy valószínűséggel a rendszerváltás óta a leggyorsabb növekedést jelenti ezen mutató szerint. Mindez összefügg azzal, hogy negyedéves alapon nem 1,2%-kal, hanem 1,3%-kal nőtt a magyar gazdaság. Az adatok szerint igencsak széles bázisú, a legtöbb ágazat teljesítményével összefügg ez a szárnyalás, de kiemelendő a szolgáltatások, az építőipar és az ipar teljesítménye. Figyelemre méltó, hogy az első háromnegyed évben a nyers adatok alapján 4,8%-kal nőtt a magyar gazdaság.
Habár csökkent a szegénység Magyarországon, a gazdagok és a szegények közötti különbség hosszú idő után először növekedett, és a regionális különbségek továbbra is óriásiak. Ami rossz hír, hogy a szakadék nem is szűkül a keleti és a nyugati régiók között. Fogyasztás tekintetében Budapest utcahosszal vezet.
Kifejezetten sűrű lesz az előttünk álló hét a makroadatok terén, hiszen a sok országban megjelenő beszerzési menedzser indexek mellett Magyarországon például megismerjük majd az 5%-os harmadik negyedévi GDP-növekedés hátterét, kötvényaukciókra is sok kerül és azt is megtudjuk, hogy az első tizenegy hónapban összességében hogyan alakult az államháztartás helyzete. Nemzetközi fronton egyértelműen a legfontosabb adatközlés péntek délután érkezik az átfogó munkaerőpiaci jelentés formájában.
Több területen is szolgáltathat izgalmakat a vállalat gyorsjelentése.
Mindkét párt lemondásra szólította fel a titkosszolgálat igazgatóját.
Elkaszálták az ukrán vezérkari főnököt az Azov nyomására, de ez nem volt elég.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
