A tőke, a személyek és az áruk szabad áramlásának köszönhetően Magyarország az elmúlt 15 évben erőteljesen integrálódott az Európai Unióba - derül ki a KSH csütörtökön közzétett infografikájából. A statisztikai hivatal többek között az európai befektetéseket és az uniós polgárok Magyarországra utazását is ábrázolta.
A KSH ma megjelent adatai alapján, 2019. I. negyedévében 3661 új lakást adtak át országosan, ami 2010 óta a legerősebb évkezdetet jelenti. Ugyanakkor a kiadott 9639 új lakásépítési engedély már minimális csökkenést mutat a tavalyi év azonos időszakához képest, igaz ez még mindig a második legmagasabb volumen 2007 óta. A hír kapcsán megszólalt a Duna House, az Ingatlan.com és az OTP Ingatlanpont vezető elemzője is.
A kiskereskedelmi forgalom növekedésének a húsvéthatásnak betudható márciusi lassulása ellenére az első negyedév mutatója élénkülést jelez a tavaly év utolsó negyedéhez mérve, ami biztató előjel a jövő szerdán megjelenő GDP-statisztika előtt - így kommentálták a Központi Statisztikai Hivatla (KSH) legfrissebb adatait az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.
2019 I. negyedévében 3661 új lakás épült, 7,9%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9639 volt, 2,1%-kal kevesebb, mint 2018 azonos időszakában. Budapesten azonban egy év alatt másfélszeresére nőtt az épített lakások száma - derül ki a KSH legfrissebb közleményéből.
Az első negyedéves GDP-adat előtt egy sor márciusi adat megjelenik még a héten, vagyis fejben akár össze is rakhatjuk a magyar gazdaság teljesítményét. Közben a forint sorsa is fordulhat ismét, csütörtök reggel az inflációs adat adhat új irányt a magyar devizának. Külföldön jóval csendesebb napokra számítunk, érdemi jegybanki döntés sem várható.
Kijöttek a legfrissebb lakáspiaci KSH adatok 2018 utolsó negyedévére, és így az egész tavalyi évre vonatkozóan. Ahogy a napokban beszámoltunk róla, a lakásárak emelkedése folytatódott: 2018 IV. negyedévében a használt lakások 9,5 az új lakások 3,6 százalékkal voltak drágábbak, mint az előző év azonos időszakában. Nemcsak az árak emelkedtek, hanem az új lakásépítések és az eladott használt lakások száma is egyre nőtt. Az elemzésből az is kiderül, hogy mely budapesti kerületekben és mely vidéki városokban volt a legtöbb értékesítési céllal épített lakás.
2018-ban tovább nőtt a lakáspiaci forgalom, és a felfutó lakásépítés hatása is egyre érezhetőbbé vált. Az eladott új lakások számának növekedése az előzetes adatok alapján másfélszeresre, a használt lakásoké pedig 6,4 százalékra becsülhető. Az összes eladott lakásnak már közel 5 százaléka volt új építésű - derül ki a KSH legújabb elemzéséből.
Az előttünk álló hét rendkívül sűrű lesz makroadatok terén, hiszen minden napra jutnak fontos információk, és még a magyar szempontból munkaszüneti napnak számító szerdán is érdemes fél szemmel figyelni a délutáni-esti híreket.
Húsvét után ismét rövid hét kezdődik, most sem fogunk bővelkedni a makroadatokban. A fontosabb jegybanki döntések megvoltak, most egy kis kivárás jöhet. A következő napokban azért kiderül, hogyan muzsikált az amerikai gazdaság az év elején.
A csapból is az folyik, milyen sokan vesznek fel lakáshitelt manapság. A KSH minap közzétett statisztikából azonban kiderült: az új lakáshitelek darabszámát tekintve sehol se vagyunk a 2003-as és a 2008-as csúcshoz képest. A folyósítások tavalyi 36%-os növekedését szinte kizárólag az átlagösszeg emelkedése okozta: jórészt a lakások drágulása állhat a lakáshitelezési boom mögött. Az új lakásokra felvett átlagos hitelösszeg például egyetlen év leforgása alatt 45%-kal nőtt.
A szokásosnál unalmasabb hétre számíthatunk a makroadatok szempontjából, amiben persze az is közrejátszik, hogy a Nagypéntek miatt csak négynapos lesz a hét. Elsősorban külföldről várhatók fontos adatok, Kína megkezdi az első negyedéves GDP-statisztikák sorát és jönnek az áprilisi konjunktúramutatók is.
Több fontos makroadat is megjelenik a héten, magyar szempontból a kedd reggel érkező inflációs statisztika lehet érdekes, mely a forint árfolyamát is befolyásolhatja. De legalább ennyire fontos lehet az EKB keddi kamatdöntő ülése, melyre az egész világ árgus szemekkel figyel.
Nem bővelkedünk a héten makroadatokban, elsősorban a friss konjunktúramutatókra lehet érdemes figyelni. Európában kellemetlen meglepetést okoztak a márciusi feldolgozóipari adatok, a hét elején kiderül, hogy ez Magyarországon is érződött-e.
A december-februári időszak átlagában 4 millió 497 ezer fő dolgozott Magyarországon, ami éves alapon 56 ezer fős emelkedést és minden idők csaknem legmagasabb állományát jelenti, ami egyúttal 3,6%-ra csökkenő munkanélküliségi rátát is takar - derül ki a KSH adataiból. A kedvező elsődleges munkaerőpiaci helyzet oda vezetett, hogy minden eddiginél alacsonyabb szintre süllyedt a közmunkások száma.
A hét eseményeit magyar szempontból egyértelműen meghatározza az MNB keddi kamatdöntő ülése, ráadásul komolyak a várakozások, hiszen a piac arra számít, hogy a jegybank most indul el a szigorítás útján. Külföldön várhatóan továbbra is a Brexittel kapcsolatos fejlemények határozzák meg a hangulatot, a briteknek elvileg péntekig ki kellene lépniük az EU-ból, ha nem sikerült megegyezni a hosszabbításról.
A magyar piacon alig számíthatunk fontosabb makroadatra, Amerikában viszont kamatdöntő ülést tart a Fed, ami a globális devizapiacra is hatással lehet. A Bank of England is dönt a kamatokról, a szakértők egyik jegybanktól sem várnak változtatást.
Viszonylag csendes hetünk lesz a makroadatok szempontjából, a jegybanki döntések egyelőre megvoltak, csak Japánban ülnek össze a döntéshozók. Az MNB viszont publikálja a magyar hitelintézetek negyedik negyedéves adatait, emellett a Brexit sorsa is eldőlhet, bár ezt már mondtuk néhányszor korábban is.
A Portfolio által megkérdezett szakértők közül többen is arra számítanak, hogy februárban tovább emelkedhetett a Magyar Nemzeti Bank által nagyon figyelt adószűrt maginflációs index értéke. A mögöttes árnyomás további erősödése miatt már ebben a hónapban lépéskényszerbe kerülhet a jegybank, hogy nekikezdjen a monetáris politikai szigorításnak. Kritikus fontosságúak tehát a holnap érkező inflációs adatok, ezek lesznek ugyanis az utolsó számok a jegybank márciusi kamatdöntése előtt, amelyen több mint hét év után először újra monetáris szigorításról születhet döntés.
Viszonylag csendes hetünk lesz, itthon a pénteken megjelenő inflációs adat lehet a legfontosabb, míg Európában az EKB kamatdöntésére lehet érdemes figyelni. Amerikában a szokásos havi munkaerő-piaci statisztika jelenik meg, ami azonban várhatóan nem lesz majd komoly hatással a piacokra.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019. március 1. és május 10. között hajtja végre a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételt, amely a háztartások életszínvonalát kívánja felmérni. Az adatgyűjtés, amelyet 2005 óta évente végez a hivatal, kitér a lakosság fogyasztásának, életkörülményeinek és lakáshelyzetének vizsgálatára. A kérdések internetes önkitöltéssel és kérdezőbiztosok segítségével egyaránt megválaszolhatók - olvasható a KSH közleményében
Íme az idei lehetőségek.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
