A hét hangulatát egyértelműen a harmadik negyedéves GDP-adatok határozzák meg, mellettük minden más eltörpül majd. Kiderül például, hogy megúszta-e a recessziót Németország, de számunkra ennél sokkal fontosabb lehet, hogy mennyire lassult a magyar növekedés az év első felében látott kimagasló ütemről.
Kiadta a KSH a lakásépítésekre vonatkozó legfrissebb elemzését, melyből kiderül, hogy 2019 első három negyedévében 10 302 új lakást vettek használatba, ami 0,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 27 388 volt, ami 2,7%-kal nagyobb a 2018. azonos időszakinál.
Szeptemberben is dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a KSH adatai alapján. Ez azt sugallja, hogy a harmadik negyedévben is érdemben hozzájárulhatott a gazdaság növekedéséhez a lakossági fogyasztás.
Ahogy korábban jeleztük, elindult a laposodás a hazai használtlakás-piacon, azonban az új lakások árnövekedése egylőre képtelen lelassulni, a már számtalanszor említett egyedi piaci helyzet miatt. És most még csak 2019 első feléről beszélünk. Kijöttek a legújabb KSH-s adatok a lakásárakról.
A héten magyar szempontból a friss inflációs adatra lesz érdemes a legjobban figyelni, a pénteken érkező statisztika akár a forint árfolyamára is hatással lehet. A világon a Bank of England kamatdöntése érdemel említést, mellette főleg kisebb súlyú, várhatóan nem piacmozgató adatok jönnek.
Az építőipari termelés augusztusban 10,5%-kal esett vissza az előző hónaphoz képest a KSH adatai alapján, amely nagyon komoly negatív meglepetésnek mondható, hiszen az építőipar (volt) a magyar gazdaság egyik húzóereje. Az elmúlt hónapokban már látszódtak a lassabb növekedés jelei, azonban ilyen gyenge adatra nem igazán lehetett számítani. Az előző év azonos időszakához képest 5,9%-os növekedést mért a hivatal, amely jócskán alulmúlja az elmúlt hónapokban megszokott 20-40% közötti dinamikákat.
A kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően jelenleg az az alapforgatókönyv, hogy a következő húsz évben 8,75 millióra csökken majd Magyarország népessége – mondta a Portfolionak adott interjúban Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője. A szakember szerint, ha a várható élettartam növekedésével párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is nő majd, akkor 2040-ig valószínűleg elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár megemelése. Emellett jó lenne, ha húsz év múlva egy igazságosabb magyar társadalomról beszélhetnénk, bár a nagy nemzetközi tendenciák éppen az egyenlőtlenségek növekedése felé mutatnak.
Soha nem volt még ekkora a kereslet Magyarországon a lakáshitelek iránt – hallani mindenfelől az elmúlt években, így ez az állítás már beleégett a magyarok tudatába. Ahogy azonban a KSH friss adatai is mutatják, a kétezres évekhez képest még sehol nem tartunk az újonnan felvett hitelek darabszámát tekintve. A lakáshitelezés összegszerű szárnyalása annak köszönhető, hogy egy szűkebb réteg egyre nagyobb összegű hitelért folyamodik a bankokhoz. Igaz, az első félévben ez utóbbi trend mintha kissé megtört volna.
A héten kevés említésre méltó makroadat jelenik meg, itthon és külföldön is csendes időszak lesz, bár a kereskedelmi háború vagy a Brexit bármikor boríthatja a bilit. A leglényegesebb a hét végén érkező kínai GDP-adat lesz, főleg úgy, hogy a 6 százalékos lélektani határon táncol a növekedés.
Habár a fogyasztói árindex szeptemberben 2,8%-ra csökkent, a maginfláció 4% közelébe emelkedett a KSH adatai alapján. Megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is, amelyek a headline árindexnél kissé szintén nagyobb árnyomásról tanúskodnak, de a jegybank 3%-os céljával összhangban alakulnak. Összességében az MNB inflációs mutatói arra utalnak, hogy bár a fő inflációs adat csökkent, az alapvető inflációs folyamatokban nem mutatkozik enyhülés.
Szeptemberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak a KSH jelentése szerint, vagyis az adat meglepetést okozott. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 3%-os áremelkedési ütemet vártak. Az inflációs adat miatt kényelmes helyzetben lehet az MNB. Ennél alacsonyabb inflációra utoljára januárban volt példa. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben.
Augusztusban az előzetes adatok szerint az ipari termelés volumene 1,2%-kal alulmúlta a júliusi szintet. A nyári hónapok jól ismert hektikussága mellett az adat önmagában nem tragikus, de hosszabb időszakot nézve megállapíthatjuk: a tavaszi-nyári időszakban a szektor stagnálásba váltott. A fő ok a nemzetközi környezet romlása, aminek a keresletcsökkentő hatása némi késlekedés után megérkezett Magyaországra.
A bevételeknek a kiadásoknál nagyobb növekedése miatt a kormányzati szektor 295 milliárd forint, a GDP arányában 1,3 százalékos többlettel zárta az első fél évet. Az előző év azonos időszakához képest ez 530 milliárd forintos, GDP-arányosan 2,4 százalékpontos javulás - jelentette kedden előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Kiemelkedő népszerűségnek örvend a júniustól megvásárolható Magyar Állampapír Plusz, amelyet eddig nagyjából 2000 milliárd értékben jegyeztek. Célszerű feltenni azonban a kérdést: tényleg ez az egyetlen termék, amelyben érdemes tartani megtakarításunkat? A Diófa Alapkezelő szakértői azt vizsgálták, milyen előnyei lehetnek a változatosabb portfólió kialakításának.
Júliusban is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés, ami továbbra is a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelésének és a munkaerőhiánynak köszönhető.
Igazán fontos piaci esemény nem lesz a héten, de több fontos makroadatra is érdemes lehet figyelni a befektetőknek. Itthon például jön a friss feldolgozóipari konjunktúraindex és a második negyedéves adósságráta, Amerikában pedig a szeptemberi munkaerőpiaci adatokat figyelheti kiemelten a piac.
Évtizedes tendencia törhet meg idén, ha a forgalomba helyezett autók átlagéletkora nem haladja meg a tavalyi 14,2 évet, amire nemcsak a kiugró újautó-eladási adatok adhatnak reményt, hanem az olyan új bérleti konstrukciók terjedése is, amelyeket a saját autó alternatívájának szántak.
A hét elején jelennek meg az előzetes beszerzési menedzserindexek, melyekből kiderül, hogyan indul a nagy év végi hajrá a konjunktúra szempontjából. Itthon az MNB keddi kamatdöntésére lesz érdemes figyelni, a jegybank lépése és kommunikációja meghatározhatja a forint sorsát is.
A hazai közutakon 2019 II. negyedévében 4366 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, ami 3,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Kimenetelüket nézve a változás még kedvezőbb, mivel az összes baleset alakulásához képest nagyobb mértékben csökkent mind a halálos (25%-kal), mind a súlyos balesetek (4,5%-kal) száma - írja a héten kiadott jelentésében a KSH.
2006 óta közel 800 ezer magyar hagyta el az országot, ez a folyamat továbbra sem tetőzött, még 2017-ben is minimális növekedés volt tapasztalható – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán megjelent anyagából. Az utóbbi két évben minden más statisztika azt mutatta, hogy megállt és stagnálni kezdett az elvándorlás, sőt a Brexit miatt az Egyesült Királyságban csökkent is a magyarok száma.
Érdekes átrendeződéseket vettünk észre, látványos adatokkal mutatjuk be ezeket.
Hosszabb határidőt szabott magának.
Úgy tűnik, mégis megoldódott a kérdés.
Mindenáron megbuktatná a brit kormányt.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
