A héten jön a várva várt EKB-döntés, amire hetek óta készülnek a befektetők, és akár komoly kilengéseket is hozhat az euró-dollár árfolyamban. A forintot is érdemes lehet figyelni, hiszen az augusztusi inflációs adat a legutóbbi történelmi mélypont közelében érheti a magyar devizát.
A Portfolio írt először a KSH egyik friss jelentésében található ivóvíz-minőségi adatokról, amelyből kiderült, hogy több településen is meghaladja az ivóvíz arzéntartalma a megengedett mennyiséget. Megkérdeztük a Magyar Víziközmű Szövetséget, melyek az érintett települések, milyen egyéb egészségre ártalmas vagy éppen annak jót tevő elemeket tartalmaz a csapvíz, és valóban megéri-e inkább csak ásványvizet inni.
A májusi megbicsaklás után júniusban és a ma közzétett adat szerint júliusban is igen dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, hiszen a KSH szerint éves alapon a nyers adat alapján 6,9%-kal, naptárhatástól megtisztítva 6,4%-kal bővült a volumen. Emiatt az első héthavi átlagos növekedés is 5,8%-os mértéket ért el.
Egy sor fontos adat érkezik a héten, melyekből kirajzolódhatnak a harmadik negyedéves gazdasági kilátások. Az utóbbi hónapok lassulástól és recessziótól való félelmei után ezek a statisztikák jelentősen befolyásolhatják majd a piaci hangulatot is.
Friss tanulmányában mutat rá a KSH arra, hogy sok magyar településen gond van az ivóvíz minőségével, méghozzá nem is kicsi: a víz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön meghaladja a 10,0 μg/literes európai küszöbértéket, ez pedig az egészségre is káros hatással lehet. A legérdekesebb ábrák közül szemezgettünk.
Nem fogunk unatkozni a héten, hiszen egy sor fontos makroadat mellett jön az MNB kamatdöntése, vagyis a forintra is érdemes lehet figyelni a jegybanki kommunikáció függvényében. A KSH a második negyedéves felülvizsgált növekedési adatot publikálja, amiből kiderülhet, miért okozott megint meglepetést a magyar gazdaság.
Részben a rövid hét miatt nem számíthatunk sok izgalomra itthon a következő napokban. A nemzetközi piacon elsősorban a Fed kétnapos konferenciájára figyelhetnek a befektetők a hét második felében, főleg úgy, hogy most izgalmasnak ígérkezik a következő néhány hónap jegybanki szempontból.
A hét legfontosabb adata egyértelműen a második negyedéves előzetes növekedési statisztika lesz, melyből kiderülhet, lassul-e már a magyar gazdaság, vagy továbbra is ellenállunk a nemzetközi környezetnek. Emellett egyszerre két hitelminősítő is közzéteheti Magyarországgal kapcsolatos véleményét várhatóan péntek este.
3,3%-kal emelkedtek az árak júliusban, ez nagyjából megfelelt az előzetes várakozásoknak - derül ki a KSH csütörtök reggeli tájékoztatójából.
A KSH készített egy ábrát arról, hogy melyik budapesti városrészben, milyen mértékben drágultak 2015 óta a lakások. Az árak duplázódása egyáltalán nem volt ritka, de a felmérés érdekessége, hogy nem kerületenként, hanem kerületcsoportonként vizsgálja a fővárost.
Akár már májusban tetőzhetett az áremelkedési ütem Magyarországon, legalábbis a Portfolio által megkérdezett szakemberek a júniusi csökkenés után nem számítanak további emelkedésre az inflációban. Ez pedig az MNB számára is jó hír lehet, hiszen visszaigazolhatja a jegybank laza politikájának a helyességét.
A világgazdasági válságot követően az újonnan induló magyar vállalatok túlélési esélyei szinte folyamatosan romlottak, majd viszonylag alacsony szinten stagnáltak, annak ellenére, hogy a GDP-növekedés évek óta dinamikusnak mondható. A KSH friss jelentése alapján azonban a 2017-es év fordulatot hozott.
Kiadta a KSH a lakásépítésekre vonatkozó legfrissebb elemzését, melyből kiderül, hogy 2019 I. félévében 6472 új lakás épült, 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 227 volt, 0,9%-kal több, mint 2018 azonos időszakában.
Az elmúlt évben közel 7300 olyan adásvételt rögzítettek Magyarországon, ahol egy külföldi magánszemély volt a vásárló. A nem magyar nemzetiségűek költéseinek a súlya a magyar lakáspiac teljes forgalmán belül ugyan nem számottevő, mintegy 2,3%, Budapesten azonban eléri a 12, a pesti belső kerületekben pedig a 26%-ot. A belvárosban tapasztalt erős külföldi aktivitás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezeken a területeken egyre jobban elszakadjanak a lakásárak a város, vagy az ország más területén jellemző átlagáraktól.
Kiadta legfrissebb lakáspiaci számait a KSH, amiből kiderül, hogy 2019 első negyedévében is tovább emelkedtek a lakásárak, sőt, a tavalyi évben az adásvételek száma is magasabb volt, mint 2017-ben. Egy átlagos használt lakás Budapesten már tavaly is közel 30 millió forintba került, idén ennél biztosan magasabb árakkal találkozunk. Mutatjuk, mi történt a használt és mi az új lakások piacán.
A hét meghatározó eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntése lesz, de emellett is megjelenik egy sor fontos makroadat. Európából is elkezdenek lassan csordogálni a második negyedéves GDP-adatok, itthon pedig a KSH tesz sűrűvé a hetet.
Meghaladja az öt százalékot a szakemberhiány az egészségügyben - írja a pénteki Világgazdaság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva, hozzátéve, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése viszont 10-15 százalékos hiányról tanúskodik.
Májusban 26%-kal haladta meg az építőipari termelés az előző év azonos időszakában mért szintet, míg havi alapon 0,6%-os csökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Úgy tűnik, véget ért az idei év elején látott 40-50%-os növekedés időszaka, miközben a megrendelési adatok is egy lassabb növekedési pályát rajzolnak ki.
A rengeteg EU-s és magyar költségvetési támogatás, illetve az intézményrendszer 2014-es átalakítása oda vezetett, hogy a GDP 1,35%-áról 1,49%-ára ugrott 2018-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya - derült ki a KSH most frissített adattáblájából.
Elnézve a hirdetőoldalakon kínált kiadó lakások árait, általában igencsak túlárazott bérleti piacról beszélünk, a valóság azonban ettől jócskán eltér. Ezek a kínálati árak ugyanis a piac csak egy részére igazak, a másik jelentős részükben a bérleti viszonyok valamilyen ismeretség által jönnek létre, a tulajdonos így kisebb kockázatot vállal mint egy vadidegennel, a bérlő pedig akár 30-40 ezer forinttal kevesebbet fizet havonta. Lássuk, hol számít leginkább az ismeretség, és hogy mennyit lehet nyerni azzal, ha valaki hosszú éveken át ugyanazt a lakást bérli.
Ráadásul a helyszín is egyezik.
Fontos találkozóra kerül sor.
Közben kétpárti munkacsoportot jelentettek be.
Szorosan kordinál az energiaügyi és a külügyi tárca.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
