Rég láttunk annyira mozgalmas naptárat, mint ezen a héten. Annak ellenére, hogy a pénteki ünnepnap miatt rövid hetünk lesz, csak úgy záporoznak majd a fontos adatok és jegybanki döntések. Jönnek például az első negyedéves előzetes GDP-statisztikák, melyekre rögtön reagálhat is (ha akar) a Fed és az EKB.
Viszonylag szegényes lesz az eheti makronaptár, elsősorban az európai beszerzési menedzserindexekre lesz érdemes figyelni. A konjkunktúra-indikátorok már márciusban beszakadtak, most az a kérdés, hogy van-e még onnan lejjebb, bár a tömeges korlátozásokat látva valószínűleg van.
Kiadta a KSH a tavalyi év utolsó negyedévére vonatkozó előzetes lakásárindexét, ami szinte teljesen megegyezik a 2019 első negyedévi értékkel, így elmondható, hogy a tavalyi év során országos átlagban megállt a lakások áremelkedése. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek előzetes számok, amelyek a később beérkező adatokkal kiegészülve fogják megadni a változás pontos mértékét. Az idei évben azonban - bár még nincsenek elérhető számok - a járvány miatt szinte biztos, hogy érdemi árcsökkenés jöhet.
A húsvét miatt ismét rövid hetünk lesz, azonban így is jönnek lényeges makrogazdasági adatok. Amerikában a kiskereskedelem és az ipar friss számaira lesz érdemes figyelni, Kínában pedig már az első negyedéves gazdasági visszaesést is bejelenthetik. Közben itthon továbbra is elsősorban a jegybank eszközei mozgathatják a piacot.
A februári 4,4%-ról jelentősen lassulhatott az áremelkedési ütem Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett elemzők 3,6-3,7%-os drágulásra számítottak előzetesen. A lassulásért elsősorban az üzemanyagárak felelősek, viszont az élelmiszerek árának emelkedése akár fokozódhatott is márciusban.
A nagypéntek miatti négynapos munkahéten sem fogunk unatkozni, itthon elsősorban az MNB új eszköztárának elemei lehetnek izgalmasak, illetve az ÁKK aukciós rendszere is átalakul. Külföldön a hét elején az olajpiac sorsa miatt aggódhatunk, majd a koronavírus gazdasági hatásaira vonatkozó adatok jönnek.
Idővel egyre több adat jelenik meg a koronavírus gazdasági hatásairól, egyre inkább érezhető a válság a munkaerőpiacon például. A héten is egy sor fontos adatot ismerhetünk meg, melyekből még teljesebb képet kaphatunk arról, hol állunk jelenleg.
A külföldiek által Magyarországon töltött vendégéjszakák dinamikus növekedést mutattak tavaly, a januári adatok is szép növekedésről árulkodtak. A belföldi vendégek forgalmára sem lehetett panasz az év első hónapjában - aztán jött a koronavíurus.
A januári 3,7%-ról 3,8%-ra tovább emelkedett az MNB számára is kiemelten fontos adószűrt maginflációs mutató Magyarországon, azaz bő 11 éves csúcsra emelkedett – derült ki a jegybank inflációs mutatóinak mai közléséből.
A januári 7 éves csúcsról (4,7%) "csak" 4,4% százalékra süllyedt februárban az éves alapú áremelkedés üteme Magyarországon, miközben a maginfláció 4%-ról 4,1%-ra, 7 éves csúcsra gyorsult, a negyedéves évesített maginfláció pedig 5%-ra, több mint 6 éves csúcsra ugrott - közölte a KSH. A Portfolio elemzői konszenzusa 4,1%-ra lassulást valószínűsített a főadat kapcsán, míg az MNB 4,2%-ra lassulást várt, azaz a tényadat január után most is mérsékelten magasabb lett a várakozásoknál. A havi alapú áremelkedés üteme 0,3 százalék volt februárban, a maginflációé pedig 0,5%.
A héten megjelennek az első adatok arról, mekkora hatással lehetett eddig a világgazdaságra a koronavírus. A csapás végleges méretét persze továbbra is nehéz lesz becsülni egészen addig, amíg nem látjuk azt, hogy megállna a járvány terjedése. Éppen ezért a befektetők a következő napokban is a vírussal kapcsolatos friss hírekre hegyezhetik elsősorban a fülüket.
Kiadta legfrissebb, lakásépítésekről szóló számait KSH, amiből kiderül, hogy 2019-ben 21 127 új lakás épült. Ebből a megelőző évhez képest nőtt a vállalkozások által épített lakások száma, amiben az 5 százalékos áfa év végi határideje is szerepet játszhatott. Összességében ennyi lakást utoljára 2010-ben adtak át, azonban mégsem örülhetünk maradéktalanul, az előrejelzések szerint ugyanis az idei évben ismét csökkenés jöhet.
A héten jön az MNB februári kamatdöntő ülése, ami valószínűleg még nem tartogat komoly izgalmakat, csak márciusban a friss inflációs jelentés során módosíthatnak érdemben a monetáris kondíciókon. A héten jön a negyedik negyedéves növekedés felülvizsgált adata és a 2019-es demográfiai statisztika is.
A héten kiderülhet, mit lép a kínai jegybank a koronavírus esetleges gazdasági kockázataira. Itthon főleg a hétfői államadósságra és a jegybank devizaswap-tenderére figyelhetnek a befektetők, emellett jön a januári részletes költségvetési beszámoló.
Az elemzőket is meglepve hét éve nem látott szintre, 4,7%-ra emelkedett januárban az éves infláció a KSH ma közzétett adatai szerint. Fél év leforgása alatt 1,9%-kal emelkedett az árszínvonal Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a szuperállampapír első féléves, 1,75%-os hozamánál is nagyobb volt a drágulás. A köztudatban magas kamatozásúként elkönyvelt MÁP+ befektetői is veszítettek tehát befektetésük reálértékéből az elmúlt fél év alatt.
A decemberi 4 százalékról januárban várhatóan tovább emelkedett az infláció – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A csütörtök reggel érkező adat után elsősorban arra figyelhetnek a befektetők, hogyan reagál majd az MNB, egyáltalán reagálnak-e bármit is, vagy kitartanak amellett, hogy az év első hónapjai után fokozatosan csökkenésnek indul majd az áremelkedési ütem.
Fontos adatok jönnek a héten, melyek az utóbbi időszakban botladozó forint árfolyamára is hatással lehetnek. A januári inflációs statisztika mellett a hét végén érkezik a negyedik negyedéves növekedés előzetes becslése, illetve két hitelminősítő is véleményt mondhat Magyarországról.
Ugyan a negyedik negyedéves GDP-adatokra még várnunk kell, de a héten további fontos statisztikák jönnek azzal kapcsolatban, milyen teljesítményt produkált Magyarország 2019 végén, hiszen a kiskereskedelem és az ipar számai is napvilágra kerülnek. Közben Brüsszelből jön a friss előrejelzés, Kínában pedig akár a koronavírus első gazdasági jeleit is bejelenthetik.
A héten elsősorban az MNB és a Fed kamatdöntéseire várunk, melyek meghatározhatják a hangulatot. Emellett jönnek az első GDP-adatok a tengerentúlról és az eurózónából is, a britek pedig szombat hajnalra hivatalosan is kilépnek az Európai Unióból.
Folytatódott a használtlakás-piac átalakulása, egyrészt rekordalacsonnyá vált Budapest súlya az adásvételi tranzakciók összességében, másrészt tovább nyílt az árolló a vidéki és a fővárosi lakáspiac átlagárai között, mostanra több mint 2,5-szeres lett a különbség - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
Fókuszban a rakétaprogram.
Komoly felfordulások vannak a nemzetközi piacokon, ebben lehet tisztább kép.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A brit külügy szerint sem költ eleget védelemre Európa.
Közzétette harmadik negyedéves számait a KSH.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
