Szópárbaj után magasszintű egyeztetés
Szokatlanul durva szópárbaj alakult ki karácsony körül Robert Fico szlovák miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között azután, hogy a szlovák vezető váratlanul személyesen egyeztett Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai gáztranzit folytatásáról, még kenőpénz vádja is felmerült kettejük között. Az orosz gázszállítás azonban egyelőre nem folytatódott, mivel lejárt az orosz-ukrán gáztranzit- és interkonnektor szerződés, és az ukránok kategorikusan elzárkóztak annak megújításától.
Ezt leginkább azért tették, hogy minél nagyobb fájdalmat okozzanak a kieső gázbevételen keresztül Oroszországnak, ami évi akár 5-6 milliárd dollár is lehet.
Ez a lépés azonban az ukrán és szlovák költségvetésnek is fáj, mint kieső tranzitbevétel (becslések szerint rendre évi akár 1, illetve 0,5 milliárd eurós méretben, illetve Szlovákiának évi több százmillió euró többlet kiadással jár a más forrásból megvett drágább gáz vezetéken elszállítása az országba). A kényszerű szlovák költségvetési kiadáscsökkentések mellett valójában ez a jelentős deficitrontó hatás lehet az egyik legfontosabb ok arra, hogy miért küzd Fico ennyire látványosan, még most keddi videójában és a most csütörtöki újabb fenyegetésével is az ukrajnai tranzit valamilyen konstrukcióban való megmaradásáért.
Január 9-én, csütörtökön, az Európai Bizottság új energetikai biztosa és a szlovák miniszterelnök tárgyalt egymással a kialakult helyzetről és egy elég általános közös nyilatkozatot adtak ki. Ez arra utal, hogy az ukrán-szlovák politikai viták mellett a valós ellátásbiztonságra nincs komoly hatása az ukrán tranzit kiesésének, de megállapodott a Bizottság és a szlovák kormány egy magasszintű munkacsoport létrehozásáról, ami majd szorosan figyeli a helyzetet.
Ezzel párhuzamosan a Reuters információi szerint Fico az új uniós biztosnak is világossá tette tegnap, hogy Szlovákia kemény megtorló lépéseket fog tenni Ukrajnával szemben, ha nem állítják helyre valamilyen módon a gáztranzitot, mert enélkül jelentős anyagi kár éri az országot. Újra belengette a miniszterelnök az ukrajnai áramexport leállítását, az ukrajnai menekültek támogatásának visszavágását és az Ukrajnának szánt uniós támogatások blokkolását.
"Drasztikus hatás"
Újévi videójában Fico azt vázolta:
Az ukrajnai gáztranzit leállítása drasztikus hatással lesz mindannyiunkra az EU-ban, de nem Oroszországban.
Egyelőre azonban inkább a fordítottja látszik, hiszen Oroszország nem jut árbevételhez ezen az útvonalon sem, az EU-ban pedig az ellátásbiztonság terén nem történt komolyabb zökkenő, igaz a nagykereskedelmi (tőzsdei) árak érdemben megemelkedtek december közepe óta részben a hidegebb idő, részben az ukrajnai tranzit kiesésével szűkülő kínálati oldal, részben a piaci spekuláció miatt.
Az Európában irányadó holland TTF gáztőzsde legközelebbi határidős kontraktusának ára az év végére elérte az 50 eurós szintet is megawattóránként, ami bő egyéves csúcsnak számít, és a 2010-2020 közötti átlagárnak bőven a dupláját jelenti. Ha további gázár emelkedés lenne, mint amire a minap a Goldman Sachs figyelmeztetett, akkor az bizony a TTF-hez igazodó magyar-orosz gázszerződésen és a kétéves mélypontnál billegő forinton keresztül Magyarországnak is elkezdene egyre jobban fájni. Egyelőre viszont éppen az ellenkezője látszik, hiszen 50-ről 45 euró körülre esett a gázár az utóbbi napokban, ami arra utal, hogy előtte az árak felhajtásában a spekulációnak fokozott szerepe lehetett.
Az egyik fő kérdés most az, hogy az ukrajnai tranzit végleg kiesett-e,
vagy az orosz újév után, illetve Donald Trump amerikai elnök beiktatása után a potenciális tűzszüneti/béketárgyalások mentén ebben is lesz valamilyen visszarendeződés.
Ez azért is fontos, mert amint az alábbi táblázatokban láthatjuk: az ukrán tranzit kiesését egyelőre részben a föld alatti gáztárolók felpörgetett kiürítésével reagálja le a régió, részben nyugati-déli irányú gázimport felpörgetésével. Ha viszont tartósan hideg lesz a tél, akkor a tavaszra leapadó tárolókat nehezebb (értsd: költségesebb) lesz újra feltölteni.
Az AGSI tegnap vizsgált legfrissebb adatai szerint az európai föld alatti gáztárolók átlagos töltöttsége 69%-os, ami a tízéves átlaghoz közeli szintet jelent (az elmúlt egy évi fogyasztás mintegy 22%-át takarja), és a hidegebbnek mutatkozó tél mellett is a tízéves átlagnak megfelelően apadnak a tárolók. Az ukrán tranzit miatt most fókuszban lévő régiós országok közül az osztrák gáztárolók töltöttsége 75%-os, ami az éves gázfogyasztás egészére elegendő mennyiséget jelent, a magyar töltöttség 66%-os, ami 48%-os fogyasztásarányos töltöttséget jelent, a szlovák töltöttség 72% közeli, ami 55%-os fogyasztásarányos rátát jelent.
Az, hogy az oroszoknak is érdeke lenne minél több gázt eladni Európában, akár nyomott áron, jól látszik sok jel mellett abból, amit Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy csütörtöki sajtótájékoztatón mondott. Szerinte továbbra is vannak olyan uniós országok, amelyek szeretnének "versenyképesebb" áron orosz gázt vásárolni az ukrán tranzit kiesése után. Az egyik ilyen ország Fico közelmúltbeli moszkvai látogatása és azóta látott tevékenysége alapján bizonyára Szlovákia lehet, de vezető magyar nagyvállalatok is aláírták azt a decemberi brüsszeli nyílt levelet, amelyben az ukrán tranzit megmaradását szorgalmazták az Európai Bizottságnál.
Melyik ország hogyan reagált a kieső ukrán tranzitra?
Az elmúlt két hét részletes adatai alapján azt látjuk, hogy Szlovákia rugalmasan reagált a kieső ukrán tranzitra (napi 42 millió köbméter, 410 GWh/nap), ami egyúttal azt is jelentette, hogy megszűnt a Csehországba, és Ausztriába továbbküldött orosz gázforgalom is az ottani megmaradt orosz gázvásárlók felé. A rugalmas szlovák reagálásnak több összetevője is volt az alábbi napi gázmérleg táblázat alapján:
- Részben felpörgette a föld alatti gáztárolókból a felhasználást a hidegebb időben (napi 100 GWh körüli szintről csaknem a duplájára).
- Részben visszafogta az ország a gázfogyasztását (napi 200 GWh körülről a felére, feltehetően nagyfogyasztók fogták vissza a felhasználásukat kormányzati jelzésre, az adatbázisban "a hazai kitáplálási pontokon" történő gázfelhasználás jelentős esése ezt takarhatja feltételezésünk szerint).
- Ez a feltételezett kényszerű fogyasztás visszafogás abból is eredhet, hogy a karácsony előtti ígéretek ellenére egyelőre se Magyarországról, se Csehország felől (ez volt a bevallottan preferált útvonal) nem pörgette fel Szlovákia a gázimportját, valószínűleg arra is várva, hogy mi lesz az ukrán tranzit sorsa, tartósan kiesik-e, vagy sikerül valahogy újraindítani brüsszeli jóváhagyás mellett. (Amögött, hogy Szlovákia nem pörgette fel a Magyarország felőli nettó importot, az is meghúzódhat, hogy korlátozottak lehetnek a Török Áramlaton a szabad szállítási kapacitások Szerbia felől Magyarországra.)
Ukrajna napi gázmérlegében a kieső orosz gáztranziton (napi 430 GWh körül) felül az látszik, hogy emiatt kiesett a Szlovákia, Lengyelország és Moldova felé történő gáztovábbítás is (utóbbi nem EU-tagországban, illetve a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságban tényleg súlyos ellátási zavarokat okozott az ukrán tranzit kiesése). Közben napi 50 GWh körülről 10-15 GWh körülre esett Magyarország felől az ukrán gázimport az újév napjától, ami bár arányában nagy csökkenés, de volumenben mérsékelt változásnak számít. Az ukrán gázkitermelés és felhasználás napi adata sajnos nem nyilvános a háború idején, de ezek, és a tárolói felhasználás bizonyára fontos kiegyensúlyozó szereppel bírnak a napi ukrán gázmérlegben.
A magyar gázmérlegben szintén látszik, hogy az újév napjától esett a nettó gázexport Ukrajna felé, a Románia felőli nettó gázimport pedig a felére mérséklődött. A napi gázmérleg többi összetevőjében nem látszik érdemi elmozdulás, de nyilván a hőmérséklettől függő gázfelhasználás és tárolói kivétel ingadozása igenis meglátszik a táblázat adatain.
Nyugat felé tovább haladva az osztrák gázmérlegen az látszik, hogy az újév napjától kiesett, Szlovákia felőli (orosz) gázimporttal (napi 190 GWh körül) párhuzamosan napi 40 körülről 150 GWh körülre megnövelte Ausztria a Németország felőli gázimportot, illetve napi 100 körülről 250 GWh körülre megugrott a gáztárolói felhasználás is. Az újév első napjaiban kissé az olasz irányú gázimport is megnőtt Ausztriában.
Végül a cseh gázmérlegen az látszik, hogy a Szlovákia felőli orosz gázimport kiesését (137 GWh/nap) úgy "kezelte" Csehország, hogy ennél nagyobb volumenben elkezdett Németország felől gázt importálni (170-180 GWh/nap), és leállt a Lengyelország felé történő nettó gázkivitel is. A téli hidegben a fogyasztás napi ingadozását a gáztárolói felhasználás ingadozása fedezi a német betáplálás mellett.
Címlapkép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala
