Viszonylag csendes hétre számíthatunk, amit a nagy jegybankok döntései határoznak meg. Elsősorban az EKB-ra kell figyelni, de Japánban és Kínában is a napokban döntenek a monetáris politikáról. Itthon alig jelenik meg fontos adat, a tavalyi költségvetés részletes beszámolója érdemel említést.
A 2019. második negyedéves 0,2 százalékos csökkenés után, a harmadik negyedévre vonatkozóan további 1,5 százalékos csökkenést mért a KSH országosan a használt lakások tiszta árváltozásában. Noha a mostani adatok a következő hónapokban még kiegészülhetnek továbbiakkal, így módosulhatnak is a számok, úgy tűnik, a korábbi évek drasztikus áremelkedésének búcsút kell mondani. Nézzük, mire számíthatunk az előttünk álló időszakban!
Néhány napon belül aláírhatják az amerikai-kínai kereskedelmi háború első fejezetét lezáró megállapodást, amit Donald Trump hónapok óta átütő sikerként próbál eladni. Közben itthon a keddi inflációs adat emelkedik ki a heti étlapról, az MNB elkötelezetten laza monetáris politikája mellett a befektetők árgus szemekkel figyelik az áremelkedésre vonatkozó statisztikát.
Októberről novemberre éves alapon jelentősen lassult, sőt csökkent a magyar export és import is, de még ezzel együtt is kereken 500 millió eurós többletet produkált a magyar külkereskedelem – derült ki a KSH előzetes adataiból.
2019. novemberében az év egyik leglassabb éves növekedési ütemét produkálta a magyar ipar munkanappal kiigazítva, sőt havi alapon már második egymást követő hónapja csökkent a termelés – derült ki a KSH előzetes adataiból.
Tavaly novemberben éves alapon a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,8, naptárhatástól megtisztítva 7,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, utóbbi adat kilenchavi csúcsra gyorsulást jelent – derül ki a KSH adataiból. Figyelemre méltó, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene novemberben éves alapon 30%-kal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést, ami arra utal, hogy erősre sikeredhetett egyrészt a feketeke péntekekkel tarkított időszak, sőt akár az egész karácsonyi szezon.
Eddig félgőzzel indult el a 2020-as év, sokan meghosszabbították a szabadságukat, a következő napokban azonban végérvényesen beindul az új évtized, ez pedig a makrogazdasági adatokon is meglátszik. A csendesebb múlt hét után ugyanis végre érkeznek lényeges statisztikák itthon és külföldön is.
A hét hangulatát ismét a jegybanki kamatdöntések határozzák meg, számunkra egyértelműen az MNB Monetáris Tanácsának lépése lesz meghatározó, ráadásul friss inflációs jelentés is érkezik. Közben viszont Japánban, Kínában és az Egyesült Királyságban is az év utolsó jegybanki lépései jönnek, a Bank of England esetében a múlt heti parlamenti választás és a sínen lévő Brexit befolyásolhatja a döntéshozókat.
A születéskor várható élettartam egy ideje nem tud igazán növekedni Magyarországon, most viszont azt is megtudhatjuk, hogy melyik megyében élnek a legtovább és a legrövidebb ideig a magyarok.
Októberben 3,2%-kal nőtt az építőipari termelés az előző hónaphoz képest a KSH adatai alapján, ami azt jelzi, hogy kitartott a szeptemberi lendület. A szeptemberi és az októberi növekedéshez hozzájárulhatott az önkormányzati választások közeledése is.
Évről évre több ezer magyar gyermek születhet külföldön magyar szülőktől – derül ki a KSH és az Eurostat adatainak összehasonlításából. Részben ennek köszönhető, hogy a termékenységi arányszám itthon évek óta nem tud emelkedni, a külföldön élő magyarokkal együtt magasabb lehetne ez a szám, vagyis jobb lehetne a magyar demográfiai helyzet. Ez persze nem is csoda, hiszen logikus, hogy elsősorban a fiatalok vándoroltak el az országból, akiknek egy része aztán külföldön alapít családot, sőt akár le is telepednek. Az viszont talán már meglepőbb, hogy az elsősorban munkavállalási, tanulási célből külföldre költözők gyerekvállalási kedve magasabb, mint az itthon maradóké.
Érezhető áremelkedést láthattunk novemberben, ami elsősorban a tavalyi bázisnak köszönhető, egy éve ugyanis az olajárak esése lefelé nyomta az árakat – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők a KSH kedd reggeli adata előtt. A jegybank inflációs célja így sem kerülhetett veszélybe, de kérdés, hogy a mostani számokban láthatjuk-e már a nyár óta tartó gyenge forint hatását.
A következő napokban a Fed és az EKB kamatdöntései határozhatják meg a piaci hangulatot, ez pedig a forint sorsát is befolyásolhatja elsősorban a kockázatvállalási kedven keresztül. Közben itthon jön egy inflációs adat, melyre szintén a forint miatt lesz érdemes figyelni, kiderül, mennyire látszik meg a drágulásban a gyengébb forint.
Megtört a hosszú évekig tartó kedvező tendencia, idén ugyanis több magyar mondta azt, hogy fél, ha este sötétedés után kell kimennie az utcára.
Az októberi ipari és kiskereskedelmi adatokkal, valamint a novemberi feldolgozóipari beszerzési menedzserindexszel kezdődik a negyedik negyedéves adatok sora a héten. Így szép lassan összeállhat a kép, mennyire lassulhat a magyar gazdaság az év végén, vagy esetleg maradt-e annyi erő benne, hogy ismét rácáfoljon a kétkedőkre. Közben a napokban az is kiderül, mennyit kerestek a magyar bankok a harmadik negyedévben, külföldön pedig az amerikai munkanélküliség érdemel említést.
A vártnál jobb harmadik negyedéves növekedési adat részletei jelennek meg a héten, magyar szempontból ez lesz a legjelentősebb esemény. Hasonló adatokra kell figyelni a világban is, az amerikai és a francia növekedés részletei is érkeznek.
Egy év alatt több mint 2000 kiskereskedelmi üzlet zárt be.
Globális jelenség, hogy a jegybankok laza monetáris politikája ellenére sincs infláció. Sokan ennek az egyik okát is tudni vélik: szerintük a lakhatási költségek a valósnál kisebb súllyal szerepelnek az inflációs kosárban. Ezek áremelkedésével számolva pedig akár lényegesen magasabb is lehetne az infláció. Erről most kezd beindulni egy vita Európában is, ami végső soron akár a ma ismert inflációs fogalom újraértelmezéséhez vezethet. Most megnéztük, mi a helyzet Magyarországon: mekkora a lakhatási költségek súlya és mi lenne, ha nagyobb lenne.
Azzal, hogy a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben 5%-kal nőtt a nyers adat szerint, két szempontból is abszolút kilóg a régiós mezőnyből: egyrészt ez gyorsulást jelent a második negyedévi 4,9% után, míg a többieknél jellemzően lassulás történt, másrészt maga a növekedés üteme is sokkal gyorsabb, mint a régiós országok eddig közzétett adatai.
Kitartott a magyar gazdaság lendülete a harmadik negyedévben a KSH gyorsbecslése szerint. Július és szeptember között nyers adatok alapján 5%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest, miközben a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 4,8%-os bővülést vártak. Az adat pozitív meglepetést okozott, ami beleillik az elmúlt negyedévek sorába, hiszen a GDP rendre gyorsabban nőtt, mint ahogy az elemzők előzetesen prognosztizálták.
Hosszabb határidőt szabott magának.
Úgy tűnik, mégis megoldódott a kérdés.
Mindenáron megbuktatná a brit kormányt.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
