Megkezdődött az uniós tagországok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek középpontjában a megemelkedett energiaárak, az erősödő migráció, a koronavírus-járvány okozta válság, a digitális átállás kihívásai, és az uniós külkapcsolatok állnak.
Az utóbbi időben egyre többen hangsúlyozzák egy közös európai haderő létrehozásának szükségességét, melynek oka egyrészt a biztonsági kihívások komplexitásának növekedése, másrészt pedig az, hogy sokan úgy vélik, Európa nem támaszkodhat kellően Amerika segítségére. Egy közös haderő csírái már több helyen látszódnak, azonban minimum évtizedeknek kell eltelniük ahhoz, hogy tényleges szintet lépjen az integráció ezen a téren. A folyamatot ugyanis egyszerre lassítják a tagállamok közti politikai ellentétek, valamint az, hogy az uniós intézmény- és döntéshozatali rendszer sem alkalmas jelen formájában egy közös védelmi politika vezetésére. Többek közt ezekről beszélget a Portfolio Globál podcastjában Orosz Márton és Huszák Dániel, valamint Palkovics Máté, a Portfolio elemzői.
Gyévai Zoltán, az EU-Monitor főszerkesztője szerint nem biztos, hogy sok értelme van visszaállni 2023-tól a 3 és 60 százalékos szigorra a tagállamok költségvetési hiányára és adósságszintjére vonatkozóan – írja az Infostart.hu.
Az ellenzéki előválasztási kampányban szinte az összes párt nyíltan kiállt az euró bevezetése mellett, viszont a következő négyéves ciklusban ennek nincs sok realitása, mivel jelenleg mindössze egy feltételt sem teljesít Magyarország a csatlakozáshoz. Ettől még persze komoly fordulat lenne az elmúlt évtizedhez képest, ha erős politikai akarat lenne a közös deviza bevezetése mögött.
Szeptemberben Magyarországon 5,5%-kal nőttek a fogyasztói árak, de voltak országok az Európai Unióban, ahol még a magyarnál is jelentősebb mértékű volt az éves áremelkedés az Eurostat friss közlése szerint. Az eurózónában 3,4% volt az áramelkedés mértéke, amely megfelelt az előzetes becslésben közölt számnak.
A magyarok és szerbek egy új jövő építésébe kezdtek és ennek a jövőnek a magyarok és szerbek együtt lesznek a nyertesei - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a szerbiai Horgoson, a Szeged-Szabadka vasútvonal felújításindító ünnepségén. A miniszterelnök közölte: Szerbia évek óta készen áll a csatlakozásra, a kérdés lassan az, hogy akar-e még csatlakozni vagy lesz-e mihez csatlakoznia
Magyarország kiemelten fontosnak tartja az Európai Unió bővítésének folytatását és továbbra is elkötelezett támogatója a nyugat-balkáni térség mihamarabbi integrációjának - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Szarajevóban, a bosznia-hercegovinai parlamenti ikerintézményi program harmadik ütemének zárásán mondott beszédében, az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint.
Alapvető az uniós szerződések tiszteletben tartása, a közös értékek nem alkuképesek, az európai uniós tagság alapját jelentik - jelentette ki Michael Linhart osztrák külügyminiszter Luxembourgban, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozása előtt hétfőn.
Több ország vélekedése szerint az európai atomenergia-szektornak történő megfelelő mértékű térbiztosítás segíthetne elérni az EU 2050-re célba vett klímasemlegességét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben Európa nem kerülne energiafüggésbe olyan külső hatalmaktól, mint Oroszország, Törökország vagy akár Amerika. Felmerülnek azonban a következő kérdések az atomenergiával és az uránbányászattal kapcsolatban: valóban eléggé “zöld” energiaforrásról beszélünk? Milyenek most az iparág rövid és hosszabb távú kilátásai? Az energiaválság közepette a földgázéhoz hasonlóan elszálló uránárakra számíthatunk? A megugró kereslet és a szűkös kínálat miatt reflektorfénybe kerülhetnek az uránbányász cégek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe alábbi elemzésünkben.
Az Európai Bizottság szerdán ismertette a javaslatát az északír-protokoll okozta patthelyzet feloldására, amellyel jelentős engedményeket tett a brit félnek. David Frost Brexit-ügyi főtárgyaló minderre úgy reagált, hogy van előrelépés, de az EU-nak el kell fogadnia a brit kormány további feltételét.
A lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntésében kimondta, hogy az Európai Bíróságnak (EUB) nincs beleszólása a lengyel igazságügyi reformba, hasonló döntésre pedig még nem volt példa. A lengyel döntést nagyon sokan értelmezték az EU-ból való kilépés deklarálásának, a kormány viszont azonnal igyekezett elhessegetni ezeket a gondolatokat. Több ok miatt is azt gondolhatjuk, hogy a kormánynak valóban nem áll szándékában az EU elhagyása, a makrogazdasági mutatók pedig azt mutatják, hogy a kilépés csak súlyos gazdasági következmények árán hajtható végre. Ez persze nem jelenti azt, hogy a lengyel kormányt européernek nevezhetjük, sőt: a lengyelek a jelenlegi magyar kormánnyal együtt a jövőben az egyik zászlóshajói lehetnek az EU további mélyítése elleni tudatos kampánynak.
Sorra mondanak véleményt a hitelminősítők a magyar és a lengyel kormány vitájáról az Európai Bizottsággal. A Moody’s délelőtti kommentárja után a Fitch Ratings csütörtökön megjelent anyagában is kiemelt figyelmet kapott a kérdés hitelminősítői szempontból. A Fitch szakértői szerint nehezen, de összejön majd a megállapodás, ha nem is a jövő évi választások előtt. Ugyanakkor, ha végleg elbuknánk a helyreállítási alap forrásait, az már egy kifejezetten negatív forgatókönyv lenne.
Ha az uniós források folyósítása tartósan elmaradna, akkor az negatív lenne a besorolás szempontjából Magyarország és Lengyelország esetében is – mondta egy csütörtöki online rendezvényen Steffen Dyck, a Moody’s szuverén besorolásokért felelős alelnöke. Mindez azért érdekes, mert a cég néhány hete javította a magyar adósosztályzatot.
A 2022-23-ban esedékes kelet-közép-európai választások kritikusak lehetnek az Európai Unió sorsát illetően – mondta a Portfolionak adott interjúban Christian Schulz, a Citi Németországgal, Nagy-Britanniával és Svájccal foglalkozó vezető közgazdásza. A szakember szerint a Németországban legvalószínűbbnek tűnő „közlekedési lámpa koalíció” esetén a Zöldek kormányra kerülése a régiónk számára is fontos változásokat hozhat az eddigi német politikai vezetéshez képest.
A brit kormány szerda esti állásfoglalása szerint csak a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll jelentős és mélyreható módosításával lehet rendezni a protokoll ügyében az Európai Unióval kialakult vitát.
A javaslat szerint a jövőben akár 50 százalékkal is csökkenhet a vámügyintézés következtében megjelenő papírmunka volumene a Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkező áruk vonatkozásában és 80 százalékkal csökkenthetik az élelmiszerek importjára vonatkozó ellenőrzéseket – írja a Reuters.
Oroszország és az EU konzultációk sorozatát bonyolítja le a koronavírus elleni oltást tanúsító igazolványok kölcsönös elismeréséről - közölte szerdán az orosz egészségügyi minisztérium.
Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány okozta helyreállítást támogató NextGenerationEU nevű programja keretében kötvényeket bocsátott ki 12 milliárd euró értékben, a kötvényekből befolyó összegek környezetkímélő, illetve a zöld átállást segítő kezdeményezések céljait szolgálják majd - közölte az uniós bizottság kedden.
Nagy-Britannia javaslatot terjeszt az Európai Unió elé a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll módosítására - közölte kedden David Frost brit Brexit-ügyi államtitkár.
A lengyel alkotmánybíróság múlt héten arról döntött, hogy az igazságügyi reform ügyében hozott elmarasztaló Európai Bírósági ítéletet nem kell végrehajtania, a lengyel alkotmány ugyanis elsőbbséget élvez az EU-s jog felett. A döntés heves indulatokat váltott ki, Lengyelország ugyanis - Magyarországgal együtt - az elmúlt időszakban többször is megkérdőjelezte az EU nemzetek feletti jellegét, politikai szempontból így erős üzenet volt a döntés. De jogi szempontból mennyire állja meg a helyét a lengyel érvelés, avagy az uniós vagy a nemzeti alkotmány élvez elsőbbséget? Volt-e már példa hasonlóra? Mennyire erodálja egy ilyen döntés az EU jogrendjét? Ezekről kérdeztük Dr. Vincze Attila egyetemi magántanárt, az európai uniós jog szakértőjét. A jogász szerint a magyar Alkotmánybíróság 2016 óta egyre több határozatában hivatkozik a nemzeti alkotmány szuverenitására, és az alkotmánynak számos olyan módosítása volt, amely az ilyen konfliktusokra kiválóan alkalmassá teszi.
Ugyanott próbálkoztak, ahol már sokszor.
Megnevezte a 2050-ig szóló három növekedési pillért Szijjártó Péter.
Közzétette a friss jelentését az MNB.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
