Az EU csalásellenes hivatala, az OLAF vizsgálatot indított annak feltárására, hogyan kerülhetett Oroszországból származó, szankcióval sújtott olaj az EU-ba török rebranding révén. A vizsgálat rávilágít arra, hogyan jutott több milliárd eurós bevételhez Moszkva a szankciók ellenére.
Franciaország szembeszáll az EU szigorú kibocsátáscsökkentési szabályaival, enyhítést kérve az autógyártóknak a 2026-ban életbe lépő bírságok kapcsán. Párizs az elektromos autók iránti kereslet gyengülésére és a szabályok szigorúságára hivatkozva kéri a könnyítést.
A 2024-es amerikai elnökválasztás sorsdöntő pillanatnak ígérkezik az Európai Unió és a közép- és kelet-európai (KKE) régió számára. Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba aggodalmakat és vitákat váltott ki az Európára gyakorolt gazdasági következményekről. Több elemzés is azt mutatja, hogy egyértelműen káros lenne a republikánus jelölt megválasztása, és az egyik legnagyobb vesztes Magyarország lehet.
Orbán Viktor kormányfő élő adásban adott interjút a Kossuth Rádiónak, a miniszterelnök beszélt a bérpolitikáról, Magyarország gazdasági stratégiájáról, Európa versenyképességéről és arról is, ha eszkalálódik a háború, akkor Magyarországnak is többet kell költenie a haderő fejlesztésére.
Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
Az Európai Unió és a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) első csúcstalálkozóját Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szervezte meg azzal a céllal, hogy erősítse a két régió közötti együttműködést. Bár EU-s tisztviselők nagy előrelépésről és pozitív légkörről beszéltek, a kézzelfogható eredmények láthatatlanok maradtak, és a találkozó inkább szimbolikus jelentőségű volt – írja a Politico.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint jövőre berobban a magyar gazdaság, sokan meg fognak lepődni, amikor az első negyedéves számok 2025-ben napvilágot látnak. A miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában azt is megjegyezte, az új gazdaságpolitikának lesznek nehézségei, lehetnek kockázatai. Arról, hogy Ukrajna atomhatalommá válhat, azt mondta, szerinte ezt nem gondolják komolyan ők maguk sem.
Az EU miniszterei először tettek hivatalos támogatói gesztust a nukleáris energia felé az ENSZ közelgő klímacsúcsához kapcsolódó tárgyalási mandátum részeként, ami a nukleáris energia növekvő európai jelentőségét jelzi. A döntést súlyos viták előzték meg Franciaország és Németország között, ám végül az EU országai egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani az „alacsony kibocsátású technológiák” fejlesztését, amelyek közé a korábbi COP28 megállapodás értelmében a nukleáris energia is tartozik – írja a Financial Times.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen levelet küldött az EU tagállamok kormányaiban, amelyben javasolja, hogy fontolják meg harmadik országokban létrehozott „visszatérési központok” létrehozását. Ezzel az illegális bevándorlók gyorsabb deportálását segítené elő, amiről már most pénteken megállapodhatnak az uniós csúcson.
Az Európai Unió 2040-es energia- és klímacéljai körüli viták középpontjában elsősorban a társadalmi hatások, a gazdasági elosztási kérdések és az ipar igényei állnak. Azonban Andrei Covatariu, ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának tagja és Camille Defard, a Jacques Delors Energiaközpont vezetője és az EU energiapolitikájának kutatója arra hívják fel a figyelmet, hogy a bővítési folyamat is jelentős befolyással bírhat ezen célok elérésére.
Brüsszelben egyre több uniós diplomata véli úgy, hogy a legújabb, a befagyasztott orosz állami vagyonelemek fedezetként használásával Ukrajnának adandó kölcsön ügyét Magyarország azért sem támogatja, hogy azzal Donald Trump esetleges elnökségének tegyen egy gesztust. Bár az elméletnek több minden ellent mond, a Republikánus Párt jelöltjének valóban jól jöhet, hogy egyelőre nincs megállapodás a 250 milliárd eurós hitelről.
Az olívaolaj ágazat, különösen Dél-Európában, egyre nagyobb kihívásokkal szembesül az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági módszerek terjedése miatt. Az andalúziai olajfaligetek, amelyek hagyományosan a globális olívaolaj-termelés központjai, komoly veszélyben vannak a szélsőséges időjárás és az új típusú „szuperintenzív” olajbogyó-ültetvények versenyétől. Az EU is politikai reformmal mentené már a gazdálkodókat, és védené meg a fogyasztókat az olívaolaj egyre jelentősebb drágulásától a következő évtizedben.
A parlamenti jóváhagyásra váró új Bizottság első nyilatkozatai és összetétele is világossá tette: a brüsszeli testület katonai-védelmi téren komolyabb szerepet szán magának a jövőben. S mindjárt a lényegre térne, a kül- és védelempolitikai hitelesség alapjául szolgáló fegyveripart vonná egyre inkább saját vonzáskörébe. Csakhogy ez a terület – éppen létfontossága miatt – mindezidáig szigorúan tagállami hatáskörben maradt. Jó vagy rossz ötlet-e több beleszólást adni „Brüsszelnek”? Netán a fokozódó nemzetközi helyzetben így is, úgy is elkerülhetetlen? Avagy épp ellenkezőleg: az egész sürgés-forgásnak esélye sincsen?
Az Európai Bizottság két új javaslatot fogadott el, amelyek az útlevelek és személyi igazolványok digitalizálását célozzák, létrehozva az úgynevezett „EU Digitális Utazási Alkalmazást” (EU Digital Travel application) a Schengeni övezetbe érkező és onnan induló utazók számára. A kezdeményezés célja, hogy megkönnyítse és felgyorsítsa a határellenőrzéseket, miközben fenntartja a magas szintű biztonságot.
A Kínából importált elektromos autókra kivetett uniós védővámok heves vitákat váltottak ki az európai autóipar jövőjéről. Míg a vámok ellenzői áremelkedéstől és a zöld átállás lassulásától tartanak, addig a támogatók szerint ezek szükségesek az európai gyártók védelmében a kínai állami támogatásokkal szemben. A vita középpontjában a német autógyárak Kínához fűződő szoros kapcsolata és hosszú távú stratégiája áll. A kérdés pedig az, hogy a német gyárigazgatók megőrültek-e vagy racionális érvek alapján hoznak döntéseket.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében röviden értékeltük az EU-s tagállamok pénteki döntését, melynek keretében büntetővámokat vetettek ki kínai elektromos autók európai importjára. Az adás második részében a héten meggyengült forintról, valamint arról volt szó, hogy miért lehet fontos a növekedési tervek szempontjából a stabil árfolyam. Az adás harmadik részében pedig a Commerzbank Unicredit által tervezett felvásárlásáról beszéltünk.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
