Németország kedden hivatalosan is elindította első állandó külföldi csapattelepítését a második világháború óta: egy 5000 fős páncélos dandárt helyeznek át Litvániába, válaszul Oroszország Ukrajna elleni háborújára.
Az Európai Unió előtt álló vámháborús kihívás nemcsak gazdasági, hanem politikai fordulópont is, amely döntésre kényszeríti a tagállamokat az önálló stratégiai irányvonalról. Christine Lagarde szerint a Trump-féle „viszonossági” vámtarifákra adott válasz komoly hatással lehet az euróövezet növekedésére és versenyképességére is. Úgy látja, Európának most kell eldöntenie, hogy alkalmazkodik, vagy megerősíti önállóságát – derül ki a Les Echos összefoglalójából.
A Lacq-ban épülő ritkaföldfém-újrahasznosító és -finomító üzem Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű beruházása, amely Kínán kívül egyedülálló kapacitással rendelkezik majd. Az évi 2 000 tonna mágneshulladék és 5 000 tonna bányászati koncentrátum feldolgozásával a gyár a globális ritkaföldfém-termelés 15%-át biztosíthatja, stratégiai szerepet töltve be az elektromos motorok és a megújuló energiák ellátásában. A projekt Japán és Franciaország támogatásával valósul meg, és a 2026-ra elkészülő üzem hosszú távon enyhítheti Európa nyersanyagfüggőségét.
Viharos időkben kell kormányoznia az Európai Bizottság újraválasztott elnökének, Ursula von der Leyennek. Bár már az előző ciklust is előre nem látható válságok árnyékolták be, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése még tovább gyorsította az eseményeket, és így tovább szűkült az amúgy is több fronton akadályokba ütköző EU mozgástere.
Az Európai Bizottság a tőkepiaci integráció kapcsán hatékonyabb és összehangoltabb felügyeleti rendszert szorgalmaz, azonban a központosított felügyelet kérdésében egy kiszivárgott tervezett alapján úgy tűnik, engedni kényszerül a kisebb tagállamok kérésének - közölte az Euractiv.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország" c. műsorában beszélt Ukrajna uniós tagságáról, és arról, hogy hamarosan véleménynyilvánító szavazás lesz erről Magyarországon. Ukrajna csak akkor lehet az EU-tagja, ha ezzel minden tagország egyetért, szerinte ez a tétje a véleménynyilvánító szavazásnak. A kiskereskedelmi árakról is beszélt Orbán: "szeretném elkerülni, hogy a kereskedőket szabályozzuk, de ha nem csatlakozik mindenki az árcsökkentéshez, ezt kénytelenek leszünk megtenni. Egy hetük van erre".
A spanyol Iberdrola és a portugál EDP energiaipari vállalatok felhívást intéztek az európai döntéshozókhoz azt kérve, hogy csökkentsék a villamosenergia-számlákra kivetett adókat és illetékeket. A vállalatvezetők hangsúlyozzák: az Egyesült Államokban az áramhoz kapcsolódó adók csupán a töredékét teszik ki az európai terheknek, ami jelentősen hozzájárul az EU versenyképességi problémáihoz - írta meg a Financial Times.
Az Európai Bizottság jelentősen csökkentené azon vállalatok számát, amelyeknek fenntarthatósági jelentést kell készíteniük. A tervezett módosítás része a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célzó intézkedéscsomagnak.
Az Európai Unió hagyományos döntéshozatali rendszere egyre nehezebben alkalmazkodik a gyors cselekvést igénylő biztonsági kihívásokhoz, ezért a kontinens vezető hatalmai saját kezükbe vették a kezdeményezést. Emmanuel Macron francia elnök Párizsban minicsúcstalálkozót szervezett, amelyre Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és az Egyesült Királyság vezetői gyűltek össze, hogy megvitassák Ukrajna támogatását és Európa jövőbeli védelmi stratégiáját. A találkozó azt is jelezte, hogy egyes tagállamokat – elsősorban a Moszkvához közeledőket – kizárták az egyeztetésekből, miközben egyre sürgetőbbé válik egy egységes és hatékony európai biztonságpolitika kialakítása.
Az elmúlt években Ukrajna történelmének egyik legnehezebb időszakát élte át, és ebben a küzdelemben az Európai Unió és az Egyesült Államok kulcsfontosságú szerepet játszottak. A két nagyhatalom támogatása nem csak pénzügyi és katonai segítség formájában nyilvánult meg, hanem egy erős politikai üzenetet is hordozott: Ukrajna nem áll egyedül. Azonban, ha mélyebben beleásunk magunkat a támogatások részleteibe, kiderül, hogy az EU együttes és tagállamainak külön-külön biztosított pénzügyi és katonai segélyei jelentősen meghaladják az USA támogatását. Ez alapján borul Donald Trump adminisztrációjának azon érve, hogy Európa nem tett eleget Ukrajnáért.
Donald Trump úgy gyorsítaná fel az orosz-ukrán béketárgyalásokat, hogy sem az EU-t, sem Ukrajnát nem vonná be a béketárgyalások előkészítésébe, hanem Washington közvetlenül Moszkvával egyeztetne. A fejleményekre reagálva hétfőn több európai vezető találkozik Párizsban az Emmanuel Macron által összehívott rendkívüli EU-csúcson, hogy közös stratégiát alakítsanak ki és megőrizzék Ukrajna érdekeinek védelmét. A mostani egyeztetésen a teljes EU-s vezérkar mellett több uniós vezető vesz részt, de Magyarország nem képviselteti magát.
Európának erősítenie kell védelmi és gazdasági képességeit, és növelnie kell gazdasági függetlenségét. Trump visszatérését egyfajta lökés lehet, amely arra ösztönzi az EU-t, hogy befektessen saját védelmébe, gazdaságába és technológiájába. Az EU-nak most kell gyorsítania és cselekednie, mivel nincs más választása, és elfogyott az idő, fel kell oldania a pénzügyi korlátozásokat, valamint új gazdasági stratégiát kell kidolgoznia – mondta Emmanuel Macron, Franciaország elnöke egy interjúban, amelyben Donald Trump visszatérését elektrosokknak nevezte, amely arra készteti Európát, hogy saját jövőjéről és Ukrajna helyzetéről is maga gondoskodjon.
Az Európai Unió kritikus pontra jutott: egy hármas válsággal küzd, amely veszélyezteti a biztonsági, gazdasági és demokratikus modelljét. Ezt a válságot súlyosbítja a változó geopolitikai helyzet és az új amerikai kormányzat lehetséges politikája. Az EU a hidegháború vége óta a legnagyobb kihívást jelentő geopolitikai helyzettel néz szembe. Oroszország háborúja Ukrajnában az európai biztonsági rendet fenyegeti, miközben a világgazdasági feszültségek és a strukturális gazdasági gyengeségek veszélyeztetik Európa jólétét. A belső polarizáció aláássa az EU hitelességét és cselekvőképességét – írja elemzésében a Nicole Koenig a Müncheni Biztonsági Konferencia (MSC) politikai elemzője és Leonard Schütte, a szervezet kutatója.
Az Európai Unió határozott választ ígér az Egyesült Államok által bevezetett acélvámokra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kemény szavakkal bírálta Washington döntését, és ellenintézkedéseket helyezett kilátásba.
Spanyolország azt szorgalmazza, hogy az EU vezessen be egy állandó közös hitelfelvételi rendszert, amely megduplázná az uniós költségvetés mozgásterét, és lehetővé tenné a stratégiai befektetések folytatását. A javaslat támogatói és ellenzői heves vitába kerültek, mivel a közös adósságvállalás és az uniós adók bevezetése komoly politikai és gazdasági következményekkel járhat.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy 25%-os vámtarifát kíván kivetni minden acél- és alumíniumimportra, beleértve az Európai Unióból érkező szállítmányokat is. Az Európai Bizottság erre reagálva közölte, hogy nem tartja indokoltnak az intézkedést, és amennyiben az életbe lép, az EU megteszi a szükséges lépéseket saját gazdasági érdekeinek védelme érdekében.
Jelentős volt a túljelentkezés.
A bolthiány is megszűnhet a legkisebb településeken.
Recesszióra számít a piac.
Elképesztő számok láttak napvilágot.
Ez lehet a jövő fizetési megoldása.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
