A görög adósság lejáratainak meghosszabbítása nem lenne elegendő arra, hogy megoldást találjanak az ország problémáira - mondta el Ignazio Visco, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja egy olasz napilapnak csütörtökön.
Megemelte ma az Európai Központi Bank (EKB) a görög bankok sürgősségi likviditási keretét (ELA) újabb 900 millió euróval - tudta meg a Reuters.
Megváltozott a görög helyzet, így pedig újra lehetőség nyílt rá, hogy megemeljék a bankszektoruknak nyújtott sürgősségi likviditási hitel keretét - jelentette ki Mario Draghi jegybankelnök a mai döntésüket követő sajtótájékoztatón. A görög bankrendszer 89 milliárd eurós ELA-keretét így további 900 millióval emelték meg.
Ma délután változatlanul hagyta az 5 bázispontos irányadó kamatát az Európai Központi Bank. A lépés teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal, így az euró árfolyama sem reagált rá.
A görög parlament megszavazta a hitelezőikkel kötött megállapodást, ezért szimbolikus gesztusként ma az EKB megemelheti a görög bankok szükséghitelének keretét. Ez lehet az első lépés ahhoz, hogy a görög bankok - egyelőre tőkekorlátozással - de kinyithassanak a napokban.
Miközben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Athénban azon van, hogy megszerezze a holnapi sorsdöntő parlamenti szavazáshoz a megfelelő többséget, addig Brüsszelben is zajlanak az események. Az eurócsoport egyelőre nem tudott megállapodni Görögország áthidaló finanszírozásáról, pedig július 20-ig legkésőbb szükségük lesz pénzre.
Görögország roskadozik az adóssága alatt, az ATM-ekből pedig hamarosan kifogy a pénz még úgy is, hogy az emberek csak 60 eurót vehetnek fel naponta. Elképzelhető-e, hogy a görögök renegát módon fogják magukat és nyomtatnak egy csomó eurót a válság kezelésére? A rövid válasz: az eurózónában nem. Ehhez kapcsolódóan most két alapvető kérdés megválaszolásával elmagyarázzuk röviden, hogyan is működik a pénzügyi rendszerük.
Múlt hétfő óta kíméletlen tőkekorlátozást vezettek be a görögöknél: gyakorlatilag minden pénzmenekítési módot képesek voltak letiltani az országban. Az elektronikus fizetési rendszerekkel ezt technikailag könnyen megtehették, persze a korlátozás későbbi kivezetése gazdaságilag már nem lesz egy fáklyásmenet. Ameddig ez nem történik meg, addig Görögország egy letűnt kor felé tart, amikor még papírra firkantott váltókkal fizettek egymásnak a plasztikok és átutalások helyett. Az importőrök nem tudják kifizetni a beszállítóikat, a készpénzből napokon belül kifogynak a bankok, a kártyás fizetést csak fintorogva fogadják el a boltok. Kritikus a helyzet.
Friss dokumentumban taglalja az eurózónás jegybank, hogy milyen feltételek mellett szabad sürgősségi likviditási segítséget (ELA) nyújtani az egyes tagországoknak. A görög bankrendszert életben tartó eszközt folyamatosan felülvizsgálják, arra keresve a választ, hogy nem ütközik-e az irányelveikbe. Jelenleg a kormányzótanács kétharmados szavazatával lehetne őket megfosztani tőle.
Nem szüntette meg, de szigorította a görög bankoknak nyújtott 89 milliárd eurós keretösszegű szükséghitelének feltételeit tegnapi döntésével az EKB. A jegybank nem árulta el, de a Reuters úgy tudja, hogy az eddigihez képest 10% körüli haircuttal veszik csak figyelembe a fedezetként elfogadott értékpapírokat. A görög bankok eközben kedden és szerdán is biztosan zárva tartanak.
A nyugdíjasok szerdai rohamához képest egy sokkal fenyegetőbb veszély leselkedik most a görög bankokra: egyszerűen a létük forog kockán. A kiáramlott betétek, az elértéktelenedő állampapírok és a nem fizető hitelek egyszerre tartják rettegésben a szektort. Cikkünkben 8 ábrán foglaljuk össze, hogy álltak eddig pénzügyileg, mi a helyzet balkáni piacaikon, és mi vár a bankokra, ha Görögország tényleg csődöt mond.
Az Európai Központi Bank szerdai ülésén a sürgősségi likviditási keret szinten tartásáról döntött.
Nem kellett volna nagy erőfeszítéseket tenni, de nem kellett volna felelőtlen dolgok sorozatát se végigvinni - meglátásom szerint így foglalható össze legrövidebben az a görög válság, ami az elmúlt fél év alatt kiterebélyesedett és végül sokkal rosszabb állapotba navigálta Görögországot, mint ahonnan elrugaszkodni szeretett volna.
Megállapodás nélkül zárult az euróövezeti pénzügyminiszterek szombati rendkívüli találkozója, az eurócsoport elutasította a görög kormány kérését, hogy a július 5-i népszavazásig hosszabbítsák meg a mentőprogramot. A görög parlamentet viszont ez sem tartotta vissza attól, hogy szavazásra bocsájtsa és elfogadja a népszavazást. Ez a lépés viszont keveseket érdekelt már, az Európai Központi Bankot figyelte mindenki, melynek kormányzótanácsa vasárnap rendkívüli tanácskozást tartott. Az EKB végül úgy döntött, hogy pénteki szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára. Ezzel időt hagyva a kialakult helyzet rendezésére.
Fontosabb részletek
Vasárnap délután fontos döntést hozott az EKB, amelynek értelmében pénteki szinten tartja a sürgősségi likviditási támogatásból (ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára. Vagyis nem következett be az a forgatókönyv, hogy már ma elzárják az utolsó pénzcsapot ahonnan a görögök forráshoz jutottak.
Az EKB döntéshozói lekapcsolják a lélegeztető gépről Görögországot, vagyis nem finanszírozzák tovább a görög pénzügyi rendszert az ELA-n keresztül - értesült a BBC az ügyet jól ismerő forrásoktól. Amennyiben tényleg nem kap több pénzt a görög jegybank, az a szakértők szerint egészen biztosan azt fogja eredményezni, hogy hétfőn nem nyithatnak majd ki az ország bankjai, igaz van más megoldás is.
Minden, görög bankautomatából most kivett euróbankjegy mögött az Európai Központi Bank sürgősségi likviditáskerete áll. Azzal, hogy a görög mentőprogram hosszabbítás nélkül fog lejárni, az ELA folytatása kérdéses, ez pedig súlyos következményekkel járhat az egész görög bankrendszer számára - kezdi cikkét a Financial Times, melyben azt járja körül, hogy mit tehetnek ebben a helyzetben a görög bankok és mi várhat a görög betétesekre.
Muszáj megállapodnia Görögországnak nemzetközi hitelezőivel, ha nem akarja, hogy bankrendszere összeomoljon. Úgy tudni, a múlt pénteki és hétfői napi több mint 1,5 milliárd eurós betétkivonás után kedden és szerdán alábbhagyott a pánik Görögországban, és napi 0,5 milliárd euró körül lehetett a pénzfelvétel - írja a The Wall Street Journal.
Rendkívüli tanácskozást tart az Európai Központi Bank a görög bankrendszer ügyében - jelentette a CNBC üzleti hírtelevízió délben. Délután pedig már olyan hírek jelentek meg, hogy az EKB megemelte újra a sürgősségi likviditási támogatási keretét (ELA) a görög bankoknak.
Az Európai Központi Bank az euróövezeti pénzügyminiszterekkel tartott csütörtöki tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy nem biztos, hogy a görög bankok kinyitnak hétfőn - számol be a Reuters hírügynökség az ügyre rálátó források alapján.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
