Görög bankok: itt a vég?
A görög bankok végjátékáról cikkezik a Financial Times. A lap szerint a betéteseknek eddig azt üzenték, hogy "kezdj aggódni, a részletek majd jönnek". Most úgy fest, hogy ezek a részletek csúnyák lesznek.
A görög bankok végjátékáról cikkezik a Financial Times. A lap szerint a betéteseknek eddig azt üzenték, hogy "kezdj aggódni, a részletek majd jönnek". Most úgy fest, hogy ezek a részletek csúnyák lesznek.
Ha a másodlagos állampapírpiacon, azaz a piaci befektetőktől vásárol állampapírokat az Európai Központi Bank, akkor az nem sérti meg a tiltott monetáris finanszírozást, feltéve, hogy az adott ország részt vesz egy gazdaságpolitikai mentőprogramban és végrehajtja a szigorú feltételeket - lényegében ezt mondta ki ma nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Bíróság. A beadvány a német Alkotmánybíróságtól érkezett az EKB 2012-ben bejelentett, nagy pszichológiai hatású, de a gyakorlatban sosem alkalmazott OMT programja kapcsán, mert a beadók szerint az EKB túlterjeszkedett hatáskörén és tiltott monetáris finanszírozást végezhetne a program keretében.
Folyamatosan áramlik ki a pénz a görög bankokból: csak múlt pénteken például félmilliárd euró, mert azonnali csődveszélyt éreztek az emberek. A görög bankok csak az Európai Központi Bank által nyújtott sürgősségi likviditás miatt nem omlottak még össze, de a helyzet egyre fenntarthatatlanabbnak tűnik. Nem kizárt, hogy hamarosan tőkekorlátozásokat kell majd bevezetniük.
Továbbra is lélegeztetőgépen tartja a görög bankrendszert az Európai Központi Bank. A legfrissebb döntésük értelmében további 2,3 milliárd euróval növelik a sürgősségi likviditást nyújtó ELA-keretet.
Hisszük vagy sem, a befektetési alapokra nem mindig lehetőségként, hanem sokszor inkább rendszerkockázatként gondolnak odafent, legalábbis erre utal az EKB napokban közzétett jelentése. Abból kiindulva, hogy a befektetési alapok eszközállománya 5 év alatt 70%-os növekedést produkált, nem csoda, hogy az árnyékbankrendszer fogalma mint potenciális rendszerkockázat merül fel. A jelentés szerint a legnagyobb piaci sokkokat a kötvényalapok tudnák okozni, ezek a legveszélyesebb befektetési alapok most a piacon. De nem Európa az egyetlen, ahol aggódni kell: az USA-ban sosem látott szinteket ugrottak meg az árnyékbanki szolgáltatók.
Jól működik az EKB programja ezért továbbra is arra fókuszál majd a jegybank, hogy azt teljesen mértékben végrehajtsa - mondta el Mario Draghi EKB-elnök a mai döntésüket követő sajtótájékoztatón. Kitért rá ugyanakkor, hogy az eurózóna veszített a növekedési momentumából, ami számára csalódás volt. A görög helyzet kapcsán pedig hangsúlyozta, ők mindenképpen azt szeretnék, ha az ország az euróövezeten belül maradna.
Ma ismét döntött az Európai Központi Bank az euróövezeti monetáris politika irányáról és ennek jegyében szinten tartotta az 5 bázispontos irányadó rátáját. A döntése teljesen összhangban van az elemzői várakozásokkal, a piac valójában arra fókuszál majd, hogy Mario Draghi jegybankelnök a mennyiségi lazítási programról, illetve a görög helyzetről mit mond a fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatón.
Az EKB elnökének beszédéről szóló beszámolónkat az alábbi linken olvashatják el:
A Brüsszelben tárgyaló görög delegáció vasárnapig szeretné megkötni a megállapodást a felekkel - mondta el Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő ma egy sajtótájékoztatón. Bár a görög oldalon töretlen az optimizmus, a nemzetközi hitelezők továbbra sem tudtak jelentős fejleményekről beszámolni. Az IMF vezérigazgatója szerint még sok a munka, míg az Európai Központi Bank alelnöke arra utalt, bár a "Grexit" biztosan nem fog megtörténni, a görög csődöt nem lehet kizárni.
Négy fontos kockázattal néz szembe az eurózóna pénzügyi rendszere - állapítja meg az EKB csütörtökön közzétett pénzügyi stabilitási jelentése. Az alacsony nominális növekedés mellett az árnyékbankok növekedése miatt is aggódik az eurózóna központi bankja. A hitelezés eközben a kilábalás jeleit mutatja, és javult a makrogazdasági, pénzpiaci környezet is év eleje óta.
Az Európai Központi Bank ma február óta először változatlanul hagyta, vagyis nem emelt a görög bankrendszer számára nyújtható sürgősségi likviditási támogatás (Emergency Liquidity Assistance - ELA) keretén, így az továbbra is 80,2 milliárd eurót tesz ki. Noha banki források szerint az emelés azért maradt el, mert nem volt rá szükség, reálisabb magyarázatnak tűnik, hogy az EKB-nak tényleg elfogyott a türelme.
Alábbhagyott a több héten át tomboló eladói hullám az eurózónás kötvénypiacon. A német tízéves hozamok múlt pénteken már kissé süllyedni is tudtak, de a legtöbb ország esetében véget ért a kötvényárfolyamok szabadesése. A dologban feltehetően nagyon sokat segített az a tény, hogy az Európai Központi Bank májusban és júniusban megnyomott ütemben vásárol a kötvénypiacon.
Az európai kormányoknak strukturális reformokat kellene végrehajtaniuk, hogy javítsanak a gazdaság helyzetén - jelentette ki Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke pénteken. A szakember szerint a politikusoknak arra kellene felhasználniuk a jegybanki stimulus okozta kegyelmi állapotot a gazdaságban, hogy a munkaerőpiacot megreformálják, illetve javítsák a gazdaság rugalmasságát.
Jót tett a kötvényvásárlási program elindítása - ezt tükrözik a friss növekedési és inflációs számok, ezért azon változtatni nem kell. Amire viszont óriási szükség volna, az az eurózónás kormányzatok reformintézkedései - állították az Európai Központi Bank jegybankárai az április 15-i ülésükön.
Az eurózónás kötvénypiacon látott eladási hullám aggasztó - jelentette ki Benoit Coeuré, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja. Elmondta, hogy a jegybank előre kívánja csoportosítani az eszközvásárlásait májusra és júniusra, ami heves piaci reakciót váltott ki.
A következő mintegy egy hétben megszülethet egy megállapodás a görögök nyári adósságtörlesztésének lehetővé tételéről, azaz augusztusig nem következne be államcsőd - lényegében ezt jelentette ki egy hétfő esti televíziós műsorban Janisz Varoufakisz görög pénzügyminiszter. Mindez abba az irányba mutat, amelyet tegnapi görög körképünk egyik forgatókönyveként jeleztünk: a reformok részleges végrehajtásáért cserébe az eurózóna és az IMF felől részleges hitelfolyósítást kaphatnak a görögök, így még hónapokig átevickélhetnek az igen nehéz pénzügyi perióduson. Közben a pénzügyi tárca vezetője cáfolta azt is, hogy nem terveznek új fizetőeszközt, ez "nincs a radarunkon".
Az európai piacokon tapasztalható rekord alacsony kötvényhozamok, illetve az EKB eszközvásárlási politikája azzal fenyegetnek, hogy több millió európai biztonságos nyugdíja kerül majd veszélybe - olvasható a Financial Times cikkében. A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint januárban kezdődtek a nyugdíjakkal kapcsolatos félelmek, amikor az állampapírok és vállalati kötvények hozama meredeken visszaesett.
A német Bundesbank elnöke, Jens Weidmann szerint az EKB monetáris finanszírozást hajt végre, és ezzel megsért egy tabut azzal, hogy a görög bankokat a sürgősségi likviditási támogatási programja (ELA) keretében egyre több forrással lát el. A szakember még az eszközvásárlási program szükségességét is megkérdőjelezte - írja a Reuters a Handelsblattban pénteken megjelenő interjú beharangozója alapján.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke (EKB) azt ígérte, hogy nem állítják le hirtelen a gazdaság ösztönzését célzó eszközvásárlási programot, addig folytatják, ameddig szükség van rá, azaz meg nem győződnek arról, hogy elérték az inflációs célszámot.
Görögország államadóssága nem "életképes" és az Európai Központ Bank felé visszafizetendő kötvények lejáratát egyértelműen meg kellene hosszabbítani - mondta el Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter csütörtökön a Reuters tudósítása szerint.
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa 1,1 milliárd euróval 80 milliárd euróra emelte a sürgősségi likviditási támogatásból (Emergency Liquidity Assistance - ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára - közölték görög banki források.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
