A Porfolio és a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő the CoRe lab közös kutatásában arra kerestük választ, hogy olvasóink hogyan tekintenek a pénzügyeikre, mennyire értékelik magukat tudatosnak ezen a téren, és jellemzően milyen befektetési vagy megtakarítási formát választanak.
A válaszadók összességében pénzügyileg tudatosnak vélik saját magukat. Legmagasabb arányban azok voltak, akik ötösre értékelték ezt egy ötfokú skálán, az értékelések átlaga pedig 4,29 volt.
Mindössze 3% jelezte, hogy inkább nem érzi magát tudatosnak. Az átlagos mértékhez képest tudatosabbnak tartják magukat a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, valamint az átlag feletti jövedelműek.
A válaszadók 90,6%-a jelezte, hogy rendelkezik megtakarítással/befektetéssel. Akinek nincs megtakarítása, leginkább azt jelölte, hogy azért nincs, mert hiteltörlesztésre fordítja bevétele egy – akár jelentős – részét, vagy más jellegű megtakarítása van, vagy minden pénzre szüksége van a mindennapok során, ezért nem tud megtakarítani.
Különböző attitűdállításokkal való egyetértést mértünk azok körében, akiknek van megtakarításuk/befektetésük. Erre a válaszadói körre jellemző, hogy megtakarítással, befektetéssel készülnek a nyugdíjas évekre, és alapjában véve érdeklődnek a megtakarítások iránt. Nagyrészt úgy vélik magukról a válaszadók, hogy sokat tudnak a különböző megtakarítási lehetőségekről. A válaszadók körében a legkevésbé jellemző állítás az volt, hogy messze van még a nyugdíj, emiatt nincs megtakarítási céljuk.
A legmagasabb arányban állampapírban tartják megtakarításaikat a megkérdezettek, valamint az önkéntes nyugdíjpénztár is népszerű közöttük. Magas – 40% felett van – még a részvény, a deviza, valamint a készpénz aránya.
Kutatásunk eredményével kapcsolatban az MBH Befektetési Bank üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettesét, Nyitrai Győzőt kérdeztük.
Hogyan tapasztalják, az emberek tudatosabbá váltak a pénzügyeik terén az elmúlt időszakban? A nemek között hogyan alakul ez az eredmény?
Bár a kutatásban a válaszadók többségében pénzügyileg tudatosnak vallották magukat: egy ötfokozatú skálán egész jó, 4,29-es átlag jött ki, a válaszadók 40%-a szinte naponta foglalkozik a megtakarításai kezelésével, 40% pedig havi szinten, vagyis ez alapján azt mondhatnánk, hogy 10-ből 8 ember havonta egyszer legalább ránéz a pénzügyeire. Azonban azt gondolom, hogy ez egy picit túl rózsaszín kép. Az Európai Unió folyamatosan méri a háztartások pénzügyi tudatosságát, és a legutolsó, tavalyi eredmények alapján Magyarország az alsó harmadban van az EU országok közül, tehát nem állunk annyira jól, mint ahogy érzik magukról a válaszadók. A kutatási eredmények alapján
10-ből 4 férfi naponta foglalkozik a pénzügyekkel, a hölgyek pedig havonta,
és általában azt látjuk, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább gyakrabban foglalkozik a pénzügyekkel. A középfokú végzettségűek inkább havi szinten, de van, aki félévente, vagy akár csak évente. A nyugdíjba vonulásra való felkészülésben még inkább el vagyunk maradva, az EU-ban a válaszolók 42%-a érzi úgy, hogy elég lesz a megtakarítása idősebb korára, nálunk ez csak 26%. Ez sajnos a kutatásunkban is visszaköszönt, nagyon kevesen vannak, akik tudatosan készülnek a nyugdíjas éveikre.
Alapvetően mi az oka annak, hogy ennyire le vagyunk maradva?
Szerintem két okra lehet visszavezetni. Az egyik, hogy bár úgy gondoljuk magunkról, hogy nagyon tudatosak vagyunk, és sok lépést teszünk a későbbi anyagi biztonságunk érdekében, a valóságban nem nagyon lépünk. Ha megkérdezünk valakit, hogy mi jut eszébe a rendszeres megtakarításról, nagy valószínűséggel azt fogja mondani, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár, merthogy azt a munkaadója fizeti helyette. Az önmagunk általi rendszeres megtakarítási tevékenység viszonylag kevesekre jellemző.
Az MNB egyik legutóbbi felmérése alapján a hazai keresőképes felnőtt lakosság csupán 40%-a az, aki megtakarít. Ez nagyon közel van ahhoz a több éves nemzetközi tapasztalathoz, miszerint a lakosság egyharmada képes megtakarítani, egyharmada képes, de nem akar, és egyharmada nem képes és így sajnos nem tud megtakarítani.
A másik tényező, ami befolyásolja ezt, hogy mit gondolunk megtakarításnak. Magyarországon nagyon nagy a háztartások ingatlantulajdona, ezért az ingatlanra is mintegy megtakarítási vagyontárgyra tekintenek. Különösen az alacsonyabb jövedelműeknél jelentkezik, hogy a vagyontárgy az valójában reál eszköz, és nem pénzügyi eszközökbe való befektetés.
A hazai háztartások összmegtakarításain belül mekkora a nyugdíjmegtakarítások aránya? Milyen típusú nyugdíj-előtakarékossági forma a leginkább jellemző?
A felmérésünk alapján az összes megtakarításon belül 37% a nyugdíjmegtakarítások aránya, és ezen belül is az önkéntes nyugdíjpénztár uralja ezt a terepet. Tehát azt mondhatjuk, hogy a megtakarításon belül az önkéntes nyugdíjpénztár kb. az egyötödét teszi ki az összmegtakarításnak. Ami érdekes változás, hogy amikor korábban megkérdeztünk valakit, hogy mik a fő céljai, akkor az első cél az volt, hogy legyen tartaléka, a következő cél, hogy legyen a gyermekének lakása, majd következett az egészség, nyaralás, autó és csak utána jött a nyugdíj.
Mostanra viszont a nyugdíjcél már az első három cél között van.
Korábban 40 éves kor felett már 7 vagy több éve gyűjtött a lakosság nyugdíj céllal, mostanra viszont már a 30 éves korosztály is elkezdett megtakarítani idősebb korára. Vagyis egyre korábban ismerik fel az emberek, hogy szükség van arra, hogy hosszú távon takarítsanak meg.
Az alacsonyabb jövedelműek 5-10 ezer forintos havi megtakarításban gondolkodnak. Ha ezt a havi 5-10 ezer forintot a jelenlegi 5%-os éves kamat mellett befektetjük, akkor a megtakarítás 10 év múlva nagyjából 1,5 millió forint, 20 év múlva 4 millió forint, 30 év múlva pedig 8 millió forint lesz, ekkorra már több lesz a hozam, mint amennyi befizetésre került. Az időtávnak és a kamatos kamatnak igencsak jelentős szerepe van a hosszú távú megtakarításnál és a nyugdíj nem más, mint egy valós hosszú távú megtakarítás.
Az öngondoskodás, az előre tervezés mértéke az elmúlt években hogyan emelkedett?
A válaszadók 90%-ban nyilatkoztak úgy, hogy rendelkeznek megtakarítással, ezen belül is a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a 30 és 60 év közötti férfiak voltak azok, akik azt mondták, hogy nekik van megtakarításuk. Viszont azért azt fontos látni, hogy ezek a megtakarítások valójában nem feltétlen értékpapír alapú megtakarítások, hiszen az értékpapír számlával rendelkezők aránya továbbra is csak 20% körüli. Az értékpapír célok jellemzően 50 éves kor felett jelennek meg. Mondhatjuk, hogy ez egy életkori sajátosság, hiszen előtte alapvetően a hitelfelvétel a domináns, és 40 évnél fordul át ez a gondolkodás. Ilyen téren az elmúlt időszakban ebben nem láttunk jelentősebb változást.
Az állampapírok elérhetősége hogyan hatott annak kiválasztására, hogy milyen befektetési vagy megtakarítási formát választanak az emberek?
Ha visszatekintünk 2014-re, a betétek és az értékpapírok aránya az összmegtakarításon belül kb. fele-fele volt a háztartásoknál. A legutolsó, szeptemberi MNB statisztika alapján viszont látható, hogy bizony már több mint kétharmada az értékpapírok állománya az összmegtakarításnak, tehát van egy értékpapírosodási folyamat. Tíz évvel ezelőtt a háztartási értékpapír megtakarításokból a befektetési alapok közel 50%-ban részesedtek, míg az állampapírok 40%-ban, viszont a legutolsó adat szerint ez az arány megfordult. Idén szeptemberben az állampapírok adták a felét és a befektetési alapok a 40%-át, úgyhogy van egy jelentős átrendeződés. Azt lehet mondani, hogy továbbra is jellemző, hogy
amikor a hozam kétszámjegyű, akkor elindul a párnacihából a pénz a megtakarítási piacra,
tehát a jelenlegi 5%-os kamatkörnyezetben a befektetési alapok és az állampapírok között egyenletesebben oszlik meg a megtakarított összeg.
A fiatalabb generáció pénzügyi tudatossága hol tart, nekik milyen elvárásaik vannak? A pénzügyekkel kapcsolatos információkat honnan szerzik be?
Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok is egyre tudatosabbak, és van egy olyan tendencia, ami egyrészt a technológiai fejlődéssel, másrészt a tudatossággal függ össze. Míg a 20-50 éves korcsoportban azt látjuk, hogy alapvetően ma már a szakmai internetes portálokon keresztül tájékozódnak, addig az 50 év feletti korosztálynál továbbra is a tradicionális információforrások, a banki, biztosítási tanácsadók, illetve az ismerősök azok, akiktől tájékozódnak.
Érdekes, hogy bár a fiatalok online tájékozódnak, de befektetéseiket nem szeretik még az online platformokon intézni.
A pici megtakarításokat, vagy inkább spórolás nyomon követését igen, de amikor egy komolyabb pénzügyi befektetést kezdeményeznek, akkor bizony felkeresik a pénzügyi tanácsadókat, a banki ügyintézőket, és kikérik a tanácsukat. Persze megvan az a korosztály, aki önmaga használja a pénzügyi és banki online felületeket, leginkább a magasabb jövedelmű és magasabb iskolázott férfiak gondolják úgy, hogy egyedül is meg tudják hozni ezeket a döntéseket. De mivel nagyon sok információ éri az ügyfeleket, érdemes a szakértők tanácsát is meghallgatni, hogy megalapozott döntést tudjunk hozni.
Ami pedig a termékekkel kapcsolatos elvárásokat illeti, van egy érdekes tendencia, ami nyilván az elmúlt időszak hozadéka. Korábban a legmeghatározóbb elvárás a befektetések kiválasztásánál a magas hozam volt, majd a biztonság. Vélhetően az elmúlt időszak magas inflációs környezete miatt az értékállóság mára a második helyre került. Azt látjuk, hogy
bármelyik korosztályt is nézzük, az értékálló, tehát az inflációt meghaladó hozamot biztosító megtakarításokat keresik, és csak utána jön a likviditás és a biztonság, az alacsony kockázat.
Szerintem egy nagyon jó irány az, hogy a fiatalok rendszeresen foglalkoznak a megtakarítással. Elkezdődött az a gondolkodás, hogy amellett, hogy környezettudatosan élnek, és a fogyasztást próbálják optimalizálni, egyre fontosabb, hogy vannak céljaik, amikre félre tudnak tenni, rendszeresen gyűjteni.
A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
