Farkas András nyugdíjszakértő szerint már most látható, hogy körülbelül milyen valorizációs szorzót kell alkalmazni 2025-ben.
A jövő évi költségvetés tervezete alapján a magyar nyugdíjrendszer változásai és finanszírozási tervei több fontos kérdést vetnek fel. Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a NŐK40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő. Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45%-os arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9%-os átlagtól. Cikkemben a 2025-ös költségvetés nyugdíjakra vonatkozó részeit elemzem.
Bár sokan pénzügyileg tudatosnak érzik magukat, a valóságban a pénzügyi tudatosság terén a magyar háztartások az EU tagországok között az alsó harmadba tartoznak, a nyugdíjba vonulásra való felkészülésben pedig még inkább el vagyunk maradva. Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese szerint továbbra is igaz az a több éves tapasztalat, miszerint a lakosság egyharmada képes megtakarítani, az egyharmada képes, de nem akar, míg az egyharmada nem képes.
A nyugdíjasok karácsonyi támogatásának kérdése ismét felmerült, miután a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesülete javaslatot tett egy egyszeri juttatásra a legrászorultabb idősek számára. A Pénzügyminisztérium azonban nem adott konkrét választ a felvetésre, ehelyett a méltányossági nyugdíjemelés lehetőségére hívta fel a figyelmet – számolt be az Economx.
Ahogy a magyarok, úgy a külföldiek lakásvásárlási kedve is visszaesett 2023-ban a megelőző évhez képest. Tavaly mintegy 6300 külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, ami 1700-zal kevesebb, mint egy évvel korábban, de egyes budapesti kerületekben még így is minden ötödik eladott lakás külföldi tulajdonoshoz kerül. A KSH számai alapján arra voltunk kíváncsiak, honnan érkezett a legtöbb külföldi vevő, és jellemzően hol, milyen értékű lakásokat vásárolnak meg.
A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott, jövő évi költségvetést megalapozó javaslatában a nyugellátások szabályozásában több változtatást is bevezetne: a nyugdíjkorrekció időpontja is változna, valamint a nem öregségi ellátások megállapításánál és a külföldön élők kifizetésének szabályozásában is átalakítás jön.
Már több mint 700 ezren regisztráltak a Gondosóra programra – közölte Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója.
Tavaly az átlagnál nagyobb mértékben érintette a jövedelmi szegénység a munkanélkülieket, a legfeljebb alapfokú végzettségűeket, a nyugdíjasokat és az egyszülős háztartásokat a KSH kiadványa szerint.
Tavaly 20% fölé került a a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya Magyarországon.
A nemzetközi vándorlási folyamatokba az utóbbi évtizedekben mind jelentősebb mértékben kapcsolódnak be az idősebb korosztályba tartozók (60+ évesek). A vándorlásnak ez a szelete globális szinten is sajátos változáson megy át, ahogy mind szélesebb társadalmi csoportok kapcsolódnak be, úgy válik mindinkább földrajzilag is differenciálttá a folyamat. Hazai adatok alapján megállapítható, hogy az utóbbi évtizedekben Magyarország az idősek nemzetközi vándorlásának célterületévé vált, a 2022-es népszámlálás során közel 38 ezer 60 évesnél idősebb külföldi állampolgárt írtak össze. Kutatásunk a legnépesebb csoportot alkotó német idősek térválasztásának vizsgálatára irányul: többváltozós statisztikai módszerek bevonásával azt szándékozik felderíteni, hogy milyen települési szintű vonzerők és taszítóerők befolyásolhatják letelepedési döntéseiket.
Az OECD átfogó nyugdíjreform-csomagot írt Magyarország számára, összhangban a helyreállítási EU-források egyik céljával, ám a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy nem terveznek reformot. Az elmúlt napokban célkeresztbe került, hogy ha már nem lesz átfogó reform, legalább a Nők40-en változtasson a kormány - amely egyébként része az OECD anyagának is -, most azonban az is kiderült, hogy ezen a téren sem lesz módosítás.
A kínai hatóságok azt követelik, hogy egyre több tanár és más közalkalmazott adja le útlevelét, miközben Hszi Csin-ping elnök egyre szorosabbra fűzi a társadalom ellenőrzését – számol be a hírről a Financial Times. Kína korábban már a pénzügyi szektorban is végrehajtott hasonló akciót.
Az Orbán-kormány által a 2010-es évek elején végrehajtott magánnyugdíjpénztári rendszer államosítása jelentős bizalomvesztést okozott az öngondoskodási piacon, amit a mai napig érzünk. Az új javaslat, amely lehetővé tenné az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlancélú felhasználását 2025-ben, újabb kockázatot jelenthet. Habár a kormány azt hangsúlyozza, hogy a döntés önkéntes és csak egy évre szól, mégis csökkentheti a hosszú távú megtakarítási hajlandóságot.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, a harmadik részben pedig Németországról írtam. Befejezésként ismertetem a nemzetközi nyugdíjigénylés legfontosabb szabályait.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31. A reform célja, hogy javítsa a nyugdíjrendszer megfelelőségét és fenntarthatóságát a demográfiai öregedés kihívásai közepette. A reform javaslatainak társadalmi egyeztetése szintén elmaradt, noha ezt 2024 júniusáig kellett volna befejezni. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Az OECD viszont közzétett egy anyagot, amelyben reformjavaslatokat fogalmaz meg. Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, ebben a részben pedig Németországról írok.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
