Az ukrajnai háború jelentős pszichológiai-, társadalmi- és gazdasági hatásokat váltott ki Európában, különösen az energiaszektorban, ahol az energiaellátás biztonsága vált a legnagyobb kihívássá, miközben az árak drámai módon emelkedtek. Az oroszországi földgáz- és kőolajszállítások lassulása/megakadása arra kényszerítette a kormányokat, hogy felülvizsgálják energiaügyi politikájukat, miközben a polgárok is alkalmazkodtak, új viselkedésmintákat követve, és alulról szerveződő kezdeményezések révén hozzájárulva a megújuló energiaforrások fejlesztéséhez és elterjedéséhez. Ezek az erőfeszítések, különösen a háztartások által létesített napenergiával működő erőművek és az alternatív fűtési megoldások, például hőszivattyúk alkalmazása, a helyi energiaforrások használata felé való elmozdulásra utalnak. A decentralizált megújuló energiarendszerek lehetővé teszik a közösségek számára, hogy saját energiafogyasztásuk felett nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak, ezáltal növelve ellenállóképességüket (akár katonai támadásokkal szemben is), és függetlenségüket a külső energiaszolgáltatóktól. Ez az átalakulás nem csupán a fenntartható jövőhöz járul hozzá, hanem jelentős mértékben csökkentheti az energiaköltségeket is. Fontos azonban kiemelni, hogy a válság súlyosbította az energia-szegénységet is számos háztartás számára.
Meghaladja a november 1-re előírt 90%-os töltöttségi célt a magyar föld alatti gáztárolók együttes töltöttsége, így február, május, július és szeptember után ezt a célt is sikeresen kipipálta az ország – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A tárca az elmúlt hetek szokatlanul enyhe időjárása nyomán arra is felhívja a figyelmet, hogy az egész éves földgázfogyasztás 8 milliárd köbméter alatt maradhat a várakozások szerint, ami azt jelenti, hogy jelentősen kevesebb energiahordozót használ el az ország, mint akárcsak néhány évvel ezelőtt.
Elképesztő erőben van a spanyol gazdaság, a harmadik negyedéves GDP-adatok messze felülmúlták a várakozásokat. Európa negyedik legnagyobb gazdasága úgy tud jelentős tempóban bővülni, hogy közben a kontinens nagy része kifejezetten gyengén teljesít.
A mesterséges intelligencia Európai Uniós szabályozásával kapcsolatban fogalmazott meg kritikát a német SAP vezérigazgatója. Christian Klein szerint a túlzott szabályozás hátráltathatja az európai vállalatok versenyképességét a globális piacon - írta meg a CNBC.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Péntek estére teljes sötétségbe borult a kommunista Kuba, miután leállt legnagyobb és leghatékonyabb áramtermelője, az Antonio Guiteras hőerőmű. Az éjszaka folyamán azonban lassan elkezdett helyreállni a karibi szigetország áramszolgáltatása – írja a Reuters.
Szabó Gergely az európai energiarendszer ellentmondásairól és az energiaválságra adott reakciókról, illetve a dekarbonizációs célokkal kapcsolatos kihívásokról beszélt ma a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferenciáján. A szakember többek között kiemelte: véget ért az olcsó energia kora Európában és visszaesett az energiaintenzív iparágak versenyképessége,
Lantos Csaba energiaügyi miniszter a magyar energetikapolitika jövőjéről beszélt ma a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferenciáján. Az energiaügyi miniszter többek között hangsúlyozta: a magasan álló gáztárolói töltöttség miatt nem várható idén ellátási nehézség. A zöld átállással kapcsolatban kiemelte, hogy az elmúlt években végbe ment napelem-boom okozta kihívás miatt meg kell erősíteni az energiahálózatot, ezen dolgozik a kormány. Az energiaszuverenitás elérése érdekében számos kormányzati program folyik, előadásában az elektromosautó-támogatási pályázat meghosszabbítását vetítette előre Lantos Csaba. A támogatás akár a családok számára is elérhetővé válhat a vállalkozók után, azonban még nem tart ott a helyzet, hogy a miniszter pontos részleteket tudjon közölni.
A közelmúltban társadalmi egyeztetésre került egy új rendelettervezet, amely jelentős változásokat hozhat a távhőrendszerek működésében Magyarországon. A rendelet célja a megújuló energiaforrások, mint a geotermia és a biomassza, nagyobb arányú bevonása a távhőtermelésbe, csökkentve ezzel a földgázfüggőséget és a költségeket. Az állami és önkormányzati intézményeket érintő hődíjak csökkentése mellett a távhőszolgáltatók nyereségrátájának növelése is szerepel az Energiaügyi Minisztérium terveiben, amely hozzájárulhat az új beruházások megvalósulásának elősegítéséhez – nyilatkozta Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a távhőrendszereket érintő változtatásokról a Portfolio-nak.
Egyre nagyobb a bizonytalanság az európai földgáz piacán, rendkívül széles kilengések mentén alakulnak az árak, az idei lokális mélypont óta már több, mint 40 százalékkal került feljebb a jegyzés a holland gáztőzsdén. Friss elemzést közölt nemrég az UBS, a svájci befektetési bank emelte a gázárra vonatkozó várakozását - de mégis melyik tényezők alakíthatják az elkövetkező hónapokban és években a földgáz árát?
Miért az energetikai korszerűsítésben rejlik a magyar települések klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának kulcsa? Milyen állami és önkormányzati feladatok állnak előttünk? Hol érdemes az egészet elkezdeni? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük a Portfolio Checklist különkiadásában Csernus Dórát, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatóját. A Checklist augusztus 20-ig nyári szüneten van, addig előre felvett adásokat közlünk. Hagyományos hírelemző adással legközelebb augusztus 21-én jelentkezünk.
Ukrajnában kemény tél vár az emberekre az orosz támadások által okozott energiaválság miatt, és további segítségre van szükségük, hogy átvészeljék a hidegebb hónapokat - figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
A Mol Nyrt. új választottbírósági eljárást kezdeményezett a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) a horvát állam ellen, mert a zágrábi kormány szerinte törvénytelenül kényszerítette az INA horvát olajipari vállalatot, hogy az országban kitermelt gázt a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) kell eladnia nyomott áron - írta a 24sata című horvát napilap internetes kiadásában szombaton.
Az olyan válságok társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, mint a közelmúltbeli energiaár-emelkedés, az extraprofit-adók fő célja a vagyon igazságosabb elosztásának biztosítása kell, hogy legyen. Az ilyen terhek bevezetése azonban kihívást jelent, mivel a vállalatok a profitjuk áthelyezésével vagy a költségszerkezetük kiigazításával megpróbálják elkerülni azokat. Egy alternatív módszer lehetne a piaci kapitalizáció alapján kivetett adó, amelyet a vállalatok nehezebben tudnak manipulálni – mondta Manon Francois, az EU Tax Observatory és a Paris School of Economics kutatója a Portfolio-nak adott interjújában. A szakértő egy új megközelítést javasol az eddig alkalmazott többletnyereség-adók helyett.
Lesz mivel fűteni a fagyos téli hónapokban? Csődbe mennek a gazdaságok a megugró rezsiárak miatt? Belerokkanunk abba, hogy Putyin elzárja a gázcsapokat nyugat felé? - Másfél éve ezek a kérdések foglalkoztatták az európai gazdasági szakembereket és a döntéshozókat, miközben a földgáz ára olyan magasra lőtt ki az orosz szállítások körüli fennakadások miatt, amilyenre a legsötétebb rémálmukban sem gondoltak volna a piaci szereplők. A lidércnyomás azonban nem tartott sokáig, a pánik gyorsan alábbhagyott, és bő másfél év elteltével, több mint 90 százalékos zuhanást követően olyan szintre ért el a földgáz ára, amit utoljára az orosz-ukrán háború kitörése előtt láthattunk. De mégis mi kellett ahhoz, hogy ilyen gyorsan normalizálódjon a helyzet, mi volt ennek az egésznek az ára? Most már hátra lehet dőlni, „elég alacsonyan" van a gázár? Egyáltalán, mire tanított minket az energiaválság?
Tavaly az energiaválság miatt fogták vissza termelésüket Európa iparvállalatai, most azonban a lényegesen alacsonyabb gázárak mellett sem áll vissza a korábbi kereslet. Ez pedig arra utalhat, hogy az európai ipar problémája nem csak az energiaár volt, hanem egy mélyebb visszaesés bontakozott ki – írja a Bloomberg.
Sok európai ország "stratégiai és történelmi léptékű" energiaellátási hibákat követett el, és ezek egyike az volt, hogy ezek az országok túlzottan függővé váltak "egyetlen beszerzési forrástól", vagyis Oroszországtól - mondta hétfőn elhangzott nyilatkozatában a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Több jó gyakorlatot is azonosított a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
