A Kínai Népbank (Pboc) csütörtökön közzétett jelentésében bejelentette, hogy a gazdaság támogatása érdekében kész módosítani a monetáris politikáját. A központi bank a növekvő külső kihívások és a gyenge belföldi kereslet közepette átfogó eszköztárat kíván bevetni, beleértve a kamatlábak és a kötelező tartalékráta alakítását is – számolt be a Reuters.
Kína hosszú kihagyás után ismét újrakezdi a 30 éves államkötvények kibocsátását Hongkongban, amely jelentős lépés a külföldön denominált jüan kötvények terén. Az intézkedés új benchmarkot állít be az offshore kibocsátók számára és támogatja a jüan likviditásának szabályozását a nemzetközi piacokon – írja a Bloomberg.
A kínai pénzügyi felügyelet felszólította a biztosítási csoportokat, hogy tartsanak fenn elegendő tőke- és likviditási tartalékot a "koncentrációs kockázatok" mérséklése érdekében – írja a Bloomberg.
Az Európai Központi Bank (EKB) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 júliusában repo megállapodást kötött egymással, amely eurolikviditást biztosított a magyar pénzügyi intézmények részére a koronavírus-járvány miatt fellépő piaci zavarok miatti esetleges devizalikviditási igények kezelésére. A megállapodás több alkalommal, legutóbb 2022 decemberében került meghosszabbításra az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt kialakult pénzpiaci feszültségre való tekintettel. Az MNB kezdeményezésére az EKB 2025 januárjában a repo eszköz újabb meghosszabbításáról döntött, mellyel a repo megállapodás lejárata 2027 január végéig kitolódik.
A Cboe Global Markets hétfőn bejelentette, hogy az amerikai részvények kereskedését 24 órás, heti ötnapos formátumra kívánja kiterjeszteni, mert úgy látják, hogy van rá kereslet, írja a Reutes.
Oroszország sikeresen kezelte azt a jüanhiányt, amely tavaly szeptemberben megugró rövid távú hitelköltségeket okozott, miután az Egyesült Államok szankciókkal fenyegette az orosz pénzügyi tranzakciókat lebonyolító bankokat. A moszkvai jüanpiac likviditási mutatója mostanra többletet jelez, ami arra utal, hogy Oroszország alternatív fizetési csatornákat talált. Csakhogy az újabb szankciók miatt egyre nagyobb bajban vannak az orosz bankok.
A mostani időszak a kockázatmentes kamateső végével felszabaduló források mellett más okok miatt is megfelelő arra, hogy a hazai tőzsdéről, annak fejlesztési lehetőségeiről beszéljünk. Véleménycikk Szécsényi Bálinttól, a Budapesti Értéktőzsde korábbi alelnökétől, az Equilor Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatójától.
Őrület jön a lakossági állampapíroknál idén, utalt ezzel a minap Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra, hogy mintegy 3000 milliárd forintot fizet ki az államkassza a lakosságnak 2025-ben. Ennek java része a prémium állampapírok kamataira megy el, pár nap múlva jön is az első komolyabb pénzeső. A kormányt nagyon is foglalkoztatja, mit kezdenek a magyarok ezzel a pénzzel, az állampapír-piaci likviditás és az önfinanszírozás fenntartása érdekében még a bankoktól való visszavásárlások korlátozását is belengette a miniszter. De mit jelent ez a bankoknak és az államnak, és legfőképpen: mit fog lépni a magyar lakosság?
A Federal Reserve mérlegcsökkentési folyamatának várható befejezése későbbre tolódhat a nagybankok előrejelzései szerint. A Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve rávilágít a monetáris politika és a pénzügyi piacok közötti összetett kapcsolatra, valamint a gazdasági bizonytalanságok hatására a központi bank döntéshozatalában.
A bankok nagy része nem tudta lefelezni tavaly az extraprofitadóját, miután júliusban a kormány „védelmi hozzájárulás” címszó alatt szigorított a felezés feltételein, saját korábbi hibáját korrigálva ezzel. Teljes állampapír-állományukat névértéken kellett volna növelniük az adó lefelezéséhez a bankoknak, de ahogy júliusi cikkünkben már jeleztük, egy részük nem ugrott rá a későn jött lehetőségre, inkább elkezdett már a 2025-ös extraprofitadó lefelezésére gyúrni. Ennek eredményeként ahelyett, hogy a kormány által eredetileg várt 1300 milliárd forinttal nőtt volna, névértéken 70 milliárddal még csökkent is a bankok állampapír-állománya a jogszabályi bázisidőszakhoz képest, cserébe magasabb lett az adóbevétel. Novemberben érkezett aztán a kormány kegyelemdöfése, amellyel éppen a „trükköző” bankok jártak a legrosszabbul a jövőre nézve - bemutatjuk, miért.
Egyebek közt ügyfélszolgálatuk megerősítésével, a tagoknak adandó tájékoztatások igazolásával és a várható kifizetéseket figyelembe vevő pénzügyi és likviditási tervekkel is kell készülniük az önkéntes nyugdíjpénztáraknak 2025-re, a tagi megtakarítások ingatlancélú felhasználhatóságának évére. Az MNB a pénztárak számára körlevelet bocsátott ki a felkészülés támogatására - közölte az MNB.
A Bank of England rekordközeli összeget osztott szét a legutóbbi rövid távú repóügyletén. A jegybank 46,18 milliárd fontot (57,49 milliárd dollár) bocsátott a pénzpiacok rendelkezésére, ami a második legmagasabb összeg a nyilvántartások szerint. Ez jelentősen meghaladja a december 19-i 38,075 milliárd fontos kihelyezést.
A lengyel pénzügyminisztérium jelentős előrelépést tett a jövő évi államadósság kezelésében, ami stabilizálhatja az ország pénzügyi helyzetét a következő évben. A tárca közlése szerint már idén sikerült előfinanszírozni a 2025-ös hiteligény jelentős részét.
A Masterplast határidőben teljesítette az esedékes vállalati kötvénytartozásait 2024. december 23. napjáig – tette közzé a vállalat.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő utalványozta a patikák felé az elmaradt és az esedékes kifizetéseket - közölte az intézmény az MTI-vel.
Formálódnak azok az új szabályok, amelyek az Európai Unióban egységes módon teszik majd lehetővé a likviditási sokkok esetén bevethető eszközöket a befektetési alapok, köztük a hazánkban is népszerű ingatlanalapok esetében. Az eszközök közül néhány a magyar alapkezelőknek és egyéb szereplőknek még kevéssé ismert, és gyakorlatba ültetésük felkészülést igényel.
Indulhatnak a kormányalakítási tárgyalások.
Minden terv szerint halad.
A koalíciónak alapvető változásokat kell véghez vinnie Németországban.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hatalmas vállalást tett a kormány az édesanyák felé.
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
Kínai munkakultúra és megfigyelő állam testközelből.
