Később egy másik interjúban finomított a vezető: elmondása szerint ha az EU azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia függetlenítse magát az orosz kőolajtól, akkor materiális pénzügyi és politikai támogatásra, valamint új stratégiai ellátási és szállítói partnerekre lenne szüksége a cégnek, ezek azonban jelenleg nem adottak.
Bacsa György nyilatkozata azt követően született, hogy amint megírtuk: a leendő dán energiaügyi biztos, Dan Jörgensen az EP-meghallgatáson azt ígérte,
hivatalba lépése után 100 napon belül előáll egy átfogó tervvel az orosz olaj- és gázvásárlások teljeskörű uniós beszűntetésének megvalósíthatóságáról,
még a korábban informálisan meghatározott 2027-es uniós céldátum előtt. A jelek szerint ennek a célnak a megvalósíthatóságához EU-pénzt kér a Mol.
Korábban egyébként Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében volt is dedikált forrás az orosz leválást célzó finomítói átalakítások és az Adria-vezeték kapacitásbővítésének finanszírozására, de a magyar kormány az utolsó pillanatban arra az ürügyre hivatkozva húzta le ezt a projektlistáról, hogy az Európai Bizottság úgyse adna erre pénzt, noha a REPowerEU keret direkt erre született.
A délelőtti interjúban a Politico szerint Bacsa arra tett utalást, hogy
az orosz olajról való leválás mintegy félmilliárd dolláros költségéből néhány százmillió euró EU-pénzt szeretnéne kapni a MOL,
és akkor elérhető 2026 végéig az orosz olajvásárlás beszűntetése, tehát a 2027-es uniós céldátum előtt.
A nyilatkozatban számos fontos üzenet elhangzott, a legfontosabbakat érdemes szó szerint is idézni:
- A Mol által tulajdonolt magyar és szlovákiai "finomítók 2026 végére készen állhatnak arra, hogy az orosz nyersolaj nélkül működjenek".
- A leválás technológiai költsége mintegy 500 millió dollárt tesz ki, és ha ebből "párszáz milliót" kap a Mol, akkor meg is valósítható a cél.
- Rámutatott: jelenleg "nullát kapunk, mert ez finomítás, így nem jogosult semmilyen támogatásra az EU-tól, még akkor sem, ha a beszerzésről való leválasztásról van szó, még akkor sem, ha az ellátás biztonságáról van szó. Tehát a saját tempónkban és a saját lehetőségeinkhez mérten csináljuk". Éppen emiatt és a konkrét időkorlát nélküli orosz vezetékes olajvásárlási lehetőség miatt a Mol valóban a saját tempójában halad a folyamattal, sőt ahogy megírtuk: a háború előtti 60% körülről 80% körülig növelte az orosz olajimport arányát, de most azt érzékeltette, hogy a leválás gyors is lehet, ha kap EU-pénzt.
- Bacsa aggodalmának adott hangot, hogy az időkorlát nélküli felmentés ellenére végülis szankciót kap az orosz vezetékes olajvásárlás, és így a Mol nem tud orosz olajat vásárolni. úgy fogalmazott: "Aggódunk amiatt, hogy a felmentés anélkül zárulhat le, hogy megoldást találnánk a hosszú távú versenyképes nyersolaj-beszerzésre".
- Ez azért is fontos, mert ahogy a lap írja: a Mol és az orosz Lukoil közötti hosszú távú olajvásárlási szerződés jövő júniusban jár le, és Bacsa aggodalmának adott hangot, hogy ezt vajon meg tudják-e újítani, "jogilag megtehető-e". Ezzel arra utalt, amit a lap írt, hogy Jörgenssen EP-meghallgatásának felkészítő anyagában az szerepelt: orosz olajnak tekintheti az EU azt, amelyet a Mol tulajdonjogba vesz a fehérorosz-ukrán határon, hogy így kerülje ki a Lukoilra nyáron kirótt ukrán szankciót (nem szállíthatja át a Lukoil olaját Ukrajna a vezetékein).
- Bacsa figyelmeztetett, hogy a dán energetikai biztos 2027 előtti orosz gáz- és olajról leválasztási tervének figyelembe kell vennie az EU importfüggőségének regionális különbségeit. Jørgensen "határidőt akar - és Nyugat-Európa és Dánia részéről ez könnyűnek tűnik, de Szlovákia és Magyarország részéről úgy tűnik, hogy magunkra maradunk".
Az orosz olajról való leválás kapcsán fontos adottság a Horvátország felől érkező Adria-vezeték és a horvát vezetéküzemeltető JANAF az elmúlt hónapokban többször is határozottan ajánlkozott, hogy képes lenne a Mol teljes magyarországi és szlovákiai nyersolaj igényét ellátni a vezetéken. A magyar kormány részéről heves ellenkezést fogalmazott meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki szerint nem elégséges az Adria vezeték kapacitása a leváláshoz, és ellátásbiztonsági szempontok is felmerülnek.
A lap megjegyzi, hogy az orosz gázról leválás uniós stratégiájával látszólag szembe mennek az MVM hosszú távú szerződésen felüli többlet orosz gázvásárlási megállapodásai is, ahogy a Mol-nál a felpörgetett orosz olajvásárlás. Arra is utal a lap, hogy ezek mögött lehet üzleti racionalitás, olcsóbb az orosz olaj és gáz a többi beszerzési forrásnál és az ebből a (részben) állami cégeknél lecsapódó profit jó eszköz a magyar költségvetés lyukainak foltozására is.
Pontosított a Mol
Röviddel az interjút követően pontosította a Politico-n elhangzottakat Bacsa György. Az Indexnek elmondta, hogy bár a tervek szerint a finomítók készen állhatnak arra, hogy két év múlva akár 100 százalékban alternatív nyersolajokat dolgozzanak fel,
de a logisztikai és a kereskedelmi helyzet egyelőre nem teszi ezt lehetővé fenntartható és versenyképes módon.
A vezető felhívta a figyelmet, hogy a Molnak jelenleg nincs valódi alternatívája ahhoz, hogy felhagyjon az orosz kőolaj beszerzésével anélkül, hogy az ellátásbiztonságot veszélyeztetné és az érintett országok gazdaságainak versenyképességét és életszínvonalát ne gyengítené.
„Ha az EU azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia függetlenítse magát az orosz kőolajtól, akkor
materiális pénzügyi és politikai támogatásra, valamint új stratégiai ellátási és szállítói partnerekre lenne szükségünk, amelyek jelenleg nincsenek
– hangsúlyozta az Indexnek Bacsa György. Elmondása szerint nagyjából 500 millió dollárt kell költeni azokra a technológiai fejlesztésekre, amelyek lehetővé teszik, hogy akár 100 százalékban alternatív kőolajat dolgozzanak fel az eredetileg orosz kőolaj finomítására tervezett magyar és szlovák létesítményekben. Ez az összeg pedig ahhoz a 170 millió dollárhoz adódik hozzá, amelyet a Mol a háború kitörése előtt a déli ellátási útvonal megerősítésére allokált.
Címlapkép forrása: Portfolio
