Hétfőn írtunk arról, hogy az Európai Bizottság 1,25 milliárd eurós támogatást oszt szét 41 határon átnyúló energetikai projektre. A támogatás részeként forrást kapott a Danube InGrid szlovák-magyar projekt is több fejlesztésre, amelyek célja a villamosenergia-piacok integrációjának fokozása az intelligens hálózati technológiák bevezetése révén - derül ki az Energiaügyi Minisztérium közleményéből.
Az Európai Unió tagállamai éppen, hogy teljesítették a február elsejére együttesen előírt kötelező minimális gáztárolási célt, de a Portfolio vizsgálata alapján három tagállam alulteljesítette azt, és egy negyedik csak hajszálnyira haladta meg. Magyarország az uniós rendeletből adódó könnyítéssel együtt bőven teljesítette a kötelező minimális célt, igaz az ellátásbiztonságra törekvés is ezt tette szükségessé. Egy szokatlan jelenség - a nyári határidős gázárak magasabbak a téli áraknál - azonban Európa-szerte nehezíti a gáztárolók feltöltési folyamatát, és ez ősztől kezdve akár még ellátásbiztonsági kockázatokat is magával hozhat.
"Az energetikai infrastruktúra folyamatos és biztonságos működtetése, a rendszer ellenállóképességének fenntartása és az innováció elképzelhetetlen a szaktudás karbantartása, fejlesztése és a szakember-utánpótlás biztosítása nélkül" – hangsúlyozta Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Miskolci Egyetem új Ipari Intézeti Tanszékének megnyitóján, amely tanszéket az MVM hozta létre. Frissítés! Az MVM közleményéből többek között az derült ki, hogy az MVM Ipari Intézeti Tanszék karokon átívelő energetikai képzést biztosít az egyetemen, és a tanszék vezetőjévé Dr. Kiss Csabát, az MVM termelési vezérigazgató-helyettesét nevezték ki.
Bár mostanában nem kellett egekbe szökő benzinárról és ellátási nehézségekről beszámolni, azért izgalmakból nem volt hiány 2024-ben: az év első felében látványos keménykedés zajlott a kormányzat és az üzemanyagpiaci szereplők között, előbbi szerint a magas árrések miatt lógott ki a régiós mezőnyből a magyar benzin, utóbbiak pedig a magas adóterhekre mutogattak. Aztán éppen csak hogy csak elült ez a vihar, máris jött a még durvább feketeleves, amikor az ukrán vezetés megpendítette, hogy 2025-től akár le is állhat az orosz olaj szállítása Magyarország felé. Az ügyet gyorsan elsikálták, de az ellátásbiztonság kérdése ezzel újból előtérbe került, ráadásul januárban beiktatják hivatalába Donald Trumpot, akinek a várható intézkedései még tovább kavarhatják az állónak már most sem nevezhető vizet. És akkor még nem is beszéltünk a forint várható teljesítményéről, a változó adóterhekről és a finomítói prémiumról - mindezek miatt hatalmas a bizonytalanság a benzinár alakulásával kapcsolatban, egy biztos, 2025-ben sem fogunk unatkozni.
"Bár a terveink szerint a finomítóink technikailag készen állhatnak arra, hogy két év múlva akár 100 százalékban alternatív nyersolajokat dolgozzanak fel, de ez nem jelenti azt, hogy az orosz nyersolajról való teljes leválás reális és fenntartható forgatókönyv lenne számunkra" – mondta lapunknak Bacsa György. Az ügy előzményeként a Politico-n még az jelent meg, hogy százmillió eurónyi EU-támogatásért cserébe tudna jövő év végéig leválni a Mol az orosz olajimportról, most ezt a kijelentést árnyalta a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfoliónak. A vezető elmondása szerint ha az EU azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia függetlenítse magát az orosz kőolajtól, akkor materiális pénzügyi és politikai támogatásra, valamint új stratégiai ellátási és szállítói partnerekre lenne szüksége a cégnek, ezek azonban jelenleg nem adottak.
Vélhetően nem az idei a Mol-befektetők legjobb éve: az új szabályozói bejelentések, ellátásbiztonsági kérdőjelek és különadók árnyékában hiába hoz nagyon erős számokat negyedévről negyedévre a társaság, a piacok inkább a bizonytalanságot árazzák, ennek megfelelően a hazai blue chipek közül egyedül a Mol árfolyama nem emelkedett eddig idén, sőt. Az elmúlt hetekben bár nagyobb kilengések mentén oldalazást láthattunk a részvénynél, de így is egy rendkívül fontos szintre került a jegyzés, ahol sok minden eldőlhet: jöhet végre a várva várt felpattanás, vagy most fogják csak izgazán elengedni a Molt? Lássuk a kapaszkodókat.
Egy négy elemből álló jogszabály csomagról kezdett ma társadalmi egyeztetésbe az Energiaügyi Minisztérium, amely az energetikai szektor széles körét érinti sokfajta változáson keresztül. A tervezett módosítások jelentős része a zöldenergia hasznosítás további térnyerését, az időjárásfüggő megújulók lendületes terjedése okozta kihívások kezelését szolgálja. A változások például megkönnyíthetik a társasházak számára a napelemes rendszerek telepítését, felgyorsíthatják az áramhálózat rugalmasságát növelő fejlesztéseket, és hozzájárulhatnak a háztartási méretű kiserőművek termelésének mérhetővé tételéhez.
Ferencz I. Szabolcs, a Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt ma a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferenciáján, a szakember többek között kiemelte, hogy a kiegyenlítő szerepe miatt a földgázrendszer szerepe egyre hangsúlyosabb lesz a jövőben. A magyar földgázrendszer határponti kapacitásairól is beszélt a vezető, elmondta, hogy folyamatosan fejleszteni kell a román, és a szlovák pontokat, ezek közül kritikusan fontos a román irány, innen tud még jelentős gázmennyiség érkezni.
Vigassy Csaba, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség ügyvezető igazgatója ugyancsak beszélt a mai konferencián, a szakember a hidrogéntárolás rejtelmeibe vezetett be.
Együttműködési megállapodást kötött a Novartis Hungária és a Goodwill Pharma, amivel várhatóan nőni fog a hazai gyógyszerellátás-biztonság, hosszú távon pedig a kutatás-fejlesztés területére is kiterjedhet a két cég együttműködése.
Az ukrán elnök tanácsadója bejelentette, hogy 2025 elejétől leáll a Barátság II. kőolajvezeték, Szijjártó Péter pedig már Oroszországban van és energiaellátás-biztonsági kérdésben tárgyal az orosz vezetőkkel. Legfrissebb fejleményként a Mol is reagált.
„Célegyenes felé közelítenek”, illetve „jól állnak” azok a tárgyalások, amelyek „hosszú távon biztosítani tudják Magyarország kiegyensúlyozott kőolajellátását az ukrán intézkedés dacára” – jelezte nyugtatóan a szerdai kormányülés szünetében tartott élő Facebook-videóban Szijjártó Péter.
Nem indult újra az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli kőolajszállítása Magyarország és Szlovákia felé- közölte kedden újságírókkal egy magas rangú orosz olajipari forrás.
Az ácsi katódgyár építése hivatalosan megkezdődött, miután a Bamo Technology Hungary Kft. megszerezte az összes szükséges engedélyt. A cég május 3-án kapta meg az egységes környezethasználati engedélyt, majd május 21-én az építési engedélyt, így indulhatott el a munka Ács határában - tudósított a Greenfo.
Meghaladta a 75 százalékot a magyarországi földgáztárolók töltöttsége. A hazai arány a negyedik legmagasabb Európában, a felhasználáshoz mért mutatónk 48 százalék feletti, a harmadik legkedvezőbb a kontinensen - jelentette be az Energiaügyi Minisztérium.
Átadták pénteken a Mol 1,2 milliárd forintból felújított kecskeméti telepét, ahol az ország stratégiai kerozinkészletének mintegy 85 százalékát tárolják.
Nagyon forró befektetési sztori az urán, nem csak a zöld átállásban betöltött kulcsszerepe nyomán megugró kereslet miatt, de a kínálati aggályok és egy nemrég elfogadott amerikai törvény is is a jövőbeli ellátási hiány irányába mutatnak. Ráadásul van egy tőzsdén kereskedett alap, aminek a grafikonja rendkívül izgalmasan néz ki most - jöhet a kilövés?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A BRICS-tagság felé fordul az ország az EU-csatlakozás elhúzódása miatt.
Steve Cohen borúlátóbbá vált az amerikai gazdaság kilátásaival kapcsolatban.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
