Az Európai Bizottság frissítette a helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) végrehajtásáról szóló iránymutatását. A módosított iránymutatás további gyakorlati lépéseket tartalmaz az RRF végrehajtásának javítására, valamint reagál a Tanács 2024. áprilisi következtetéseire is.
Az Európai Bizottság átutalta az első 4,5 milliárd eurós támogatást Ukrajnának az EU új Ukrajna-eszközéből, amelynek célja a háború sújtotta állam működésének fenntartása. Ukrajna szerdán ehhez leadta hivatalos Ukrajna-tervét is, amely feltétele a rendszeres kifizetések folyósításának, feltéve, hogy Kijev betartja a következő négy évre vonatkozó reform- és beruházási ütemtervét.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke javaslatot terjeszt elő az európai védelmi ipar ösztönzésére és racionalizálására. Rövid időn belül ez a második EU-s program, amely a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztésére irányul. Noha az orosz-ukrán háború kitörése óta a legtöbb ország fokozta hadi kiadásait, a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos ráfordítási szinttől a legtöbb tagállam – köztük Magyarország is – messze van. Egyelőre nagy a fogadkozás a védelmi képességek fejlesztésére, de kevés eredmény látszik. Egy közös uniós program javíthatna ezen, de kérdés, mi lesz ebből.
Az Európai Unió tagállamai tartaléktervet vizsgálnak arra az esetre, ha Magyarország esetleg megvétózza az Ukrajna támogatására javasolt 50 milliárd eurós finanszírozási csomagot. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter elfogadhatatlannak nevezte az uniós tervet Kijev megsegítésére a csütörtöki kormányinfón, ami miatt szükség lehet a brüsszeli vésztervre. Fordulatot hozhat, hogy nemcsak a magyar kabinet nem támogatja a javaslat egy részét.
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő szakértője szerint Magyarország fokozatosan kicsúszhat az EU-ból, ami végzetes lehet a magyar kormány számára. Úgy látja, az EU-támogatások hiánya azt jelzi, hogy az ország kevésbé tartósan tagja az EU-nak. Ez a hitvesztés befektetők tőkemenekülését eredményezheti, ami veszélyeztetheti a magyar gazdaságot. Nincs távol egy de facto Huxit?
A lengyel szejm véglegesen is megszavazta az uniós helyreállítási terv feltételéül szabott jogszabály-változtatásokat, elutasítva az ellenzéki többségű szenátus által az ezekhez benyújtott módosításokat. A 460 fős szejmben a 14 szenátusi módosítás elutasítása mellett 233-an szavaztak, köztük a kormányfrakció 226 jelenlévő tagja. Ellenszavazatot 207 képviselő adott le. A jogszabálytervezet most az államfő elé kerül.
Szerda délutánról csütörtök délre halasztották annak a négy nagy ügynek a hivatalos elfogadási határidejét, amelyről hétfő éjjel egyeztek meg a tagállami nagykövetek és amely a magyar EU-s pénzek kapcsán is kulcsfontosságú volt – tudta meg a Népszava. A Politico tegnap éjjel azt írta: nincs már új határidő, mert a lengyel kormányfő a mai EU-csúcsra akarja eszkalálni az ügyet, ami egyfajta taktikai húzás. Lehet, hogy az egész mögött a lengyel igazságszolgáltatási átalakítások állnak, amelyek kapcsán a lengyel kormányfő tegnap gyakorlatilag fegyverletételt jelentett be és elképzelhető, hogy az engedményekért cserébe most az EU-csúcsot akarja kihasználni arra, hogy konkrét jóváhagyást szerezzen a lengyel helyreállítási program kifizetéseihez.
Egyszerre két fronton, Brüsszelben és Budapesten, is nagy jelentőségű fejlemények történnek kedden a magyar EU-pénzek kapcsán, amelyek meghatározzák majd a következő két hét végkifejletét, azaz azt, hogy konkrétan mennyi felzárkóztatási forrásunkat függesztik fel a tagállamokat tömörítő Tanácsban, illetve hivatalosan is megkapjuk-e a jóváhagyást a magyar helyreállítási programra – ez rajzolódik ki a Portfolio számos háttérinformációja és a nyilvánosan elérhető információk összedolgozása alapján. Az alábbiakban bemutatjuk a szövevényes ügyhalmazt és a potenciális kivezető utakat.
Hetek óta fontos kérdés, hogy ha a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen tényleg összecsúszik négy fontos ügy, mint ahogy a minap azt előrevetítettük, akkor azok megtárgyalásában milyen sorrendet állít össze a cseh soros elnökség, mert az alapvetően kihat a tárgyalás dinamikájára. A ma nyilvánossá vált napirendi pontok sorrendje egyértelműen arra utal, hogy a tagállamok előbb a magyar EU-pénzes ügyekben kedvező döntést hozhatnak, majd ezért cserébe rögtön két olyan ügyben kérik a magyar kormány támogatását, amelyeket eddig - legalábbis a szavak szintjén - hevesen ellenzett. Aztán rá másnap a magyar kormány viharos gyorsasággal átnyomhatja majd a magyar parlamenten a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációját is. Szokásos brüsszeli kompromisszumnak tűnik ez a koreográfia, amelyben mindenki kiharcol valamit a másiktól, és végül mindenki jól jár valamilyen szemszögből.
Addig, amíg be nem bizonyosodik, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatékonyak és visszafordíthatatlanok Magyarországon, illetve amíg a kormány végre nem hajtja a jogállamiság érvényesülését célzó valamennyi brüsszeli ajánlást, ne fogadja el az Európai Bizottság, és a tagállamok az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási tervet, illetve továbbra is blokkolni kell a 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatást – olvasható abban a csaknem végleges ötpárti európai parlamenti határozati javaslatban, amelybe a Népszava nyert betekintést.
Szép-szép az a 17 féle intézkedés, amit a magyar kormány a jogállamisági eljárás lezárása és a részleges pénzfelfüggesztés elkerülése érdekében bevállalt az utolsó pillanatban, de nehéz elhinni a jogállami keretek javításának valódi szándékát, illetve pár hét alatt bebizonyítania az Európai Bizottságnak azt, hogy tényleg tartós javulás következik be, ezért nem árt az óvatos hozzáállás – leegyszerűsítve ez az egyik fő üzenete annak a parlamenti határozati javaslatnak, amelyet a három német koalíciós kormánypárt tegnap terjesztett be a Bundestagnak, és amelyről ma várhatóan a késő esti órákban már szavazni is fognak. Frissítés! Csütörtök éjjel meg is szavazta a Bundestag kormánypárti többsége a határozati javaslatot, amelyről ebben a cikkben írtunk.
Egy friss kormányrendelet jócskán lazított egyes uniós pályázatok támogatási előleg elszámolási szabályain, ami miatt akár több ezer cég is fellélegezhet a nehezülő gazdasági helyzetben, a beruházások elhúzódó végrehajtása mellett.
A közérdekű adat megismerésére irányuló perek gyorsítását célozza és létrehozza a központi információs közadat-nyilvántartást az Európai Bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés által kedden elfogadott törvény.
Érvényes az Integritás Hatóság vezető tisztvégviselőinek kiválasztására kiírt nyílt pályázat, „mivel mind az igazgatóság elnöki-, mind az elnökhelyettesi pozícióra pályázók száma meghaladta a betöltendő pozíciók kétszeresét” – állapította meg pénteki közleményében a helyzetet Windisch László. Az Állami Számvevőszék elnöke azt is nyilvánosságra hozta, hogy milyen értékelési szabályrendszer és szempontok alapján fogja a következő napokban, legkésőbb november 3-ig, jelölni a három vezető személyt, akiket majd a köztársasági elnök nevez ki legkésőbb november 4-ig.
Csütörtökön 11:30-tól ismét Kormányinfo kezdődik, amelyen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismerteti a kormány szerdai ülésének legfontosabb döntéseit. Azt a kormánydöntést már tegnap már bejelentette Orbán Viktor, hogy újabb nemzeti konzultációt indítanak, ezúttal az oroszellenes uniós szankciókról. Eldőlt az is: hosszabb lesz a téli szünet, az őszi szünet terhére. A miniszter részéről elhangzott az is, hogy a kormány a forint árfolyama érdekében nem tud többet tenni, az árfolyampolitika a jegybank dolga. A mai esemény fontosabb információit az alábbi hírfolyamunkban tudósítjuk.
Felkerült hétfő este a palament oldalára az az első törvényjavaslat, amelyet mára ígért Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az EU-pénzes megállapodás előmozdítása érdekében, és amely új kormányzati vállalások teljesítését rögzíti. Eszerint a kormány egyrészt módosítani szeretné a helyszíni ellenőrzések pénzügyőri támogatására vonatkozó törvényeket az OLAF-fal való jobb együttműködés érdekében. Másrészt a tavaly kétharmados többséggel elfogadott, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénybe is belenyúl a kormány, hogy egyrészt a közbeszerzési kötelezettségüket még határozottabban kimondja, másrészt az ilyen szervezetek vezető szervei, képviselői esetén az összeférhetetlenségi szabályokat is tisztázza, így aki azoknak nem felel meg, ne vehessen részt a döntéshozatalban. Mindkét témában szeptember 30-ig vállalta a törvénymódosítások meglépését a kormány az Európai Bizottság felé, így tehát jövő péntekig a javasolt változásokból törvénynek kell lennie.
A budapesti memorandumnak keserű tapasztalata van a kelet-európai ország számára.
Friss híreink a válságról percről percre.
Leszavazta a parlament a hadiállapot kihirdetését.
Több mint százan fertőződtek meg.
A vártnál is magasabb a friss adat.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
