Az Európai Bizottság elutasította Magyarország és Szlovákia azon kérését, hogy közvetítsen Budapest és Pozsony, valamint Ukrajna között a Lukoil orosz olajtársasággal szemben bevezetett kijevi szankciók ügyében – közölte az uniós bizottság illetékes szóvivője pénteken.
A júniusi 465 ezerről mindössze 430 ezerre, azaz csak 8%-kal csökkent júliusban az orosz nyersolaj tranzitja Ukrajnán át Magyarországra, ami még így is a harmadik legmagasabb havi volumen volt idén, így tehát nem volt valós üzemanyag ellátási veszély, mint amelyre a kormány júliusban többször is figyelmeztetett – bukkantunk rá egy pénteki ukrán hírlevélben.
„Célegyenes felé közelítenek”, illetve „jól állnak” azok a tárgyalások, amelyek „hosszú távon biztosítani tudják Magyarország kiegyensúlyozott kőolajellátását az ukrán intézkedés dacára” – jelezte nyugtatóan a szerdai kormányülés szünetében tartott élő Facebook-videóban Szijjártó Péter.
A Mol százhalombattai finomítójába 10%-kal, a pozsonyi finomítójába 22%-kal kevesebb orosz olaj érkezett júliusban vezetéken, mint ami az eredeti, megnövelt, szállítási ütemezésben szerepelt – jelezték névtelen források a Reutersnek. Ezzel együtt az is igaz, amit az ukrán Naftogaz vezére állított a minap, hogy volumenben ugyanannyi orosz olajhoz jutott a két ország, mint júniusban.
Tovább folytatódik a komoly nemzetközi hullámokat gerjesztő olajszállítási ügy, most az ukrán Naftogaz vezére fejtette ki a véleményét az ügyben.
Szijjártó Péter azon kijelentésére, hogy Horvátország nem megbízható olajszállító, éles reakció érkezett a horvát külügyminisztertől és az olajtranzitot végző JANAF menedzsmentjétől is. Utóbbi megerősítette a Portfolio múlt heti információját, miszerint a vezetéküzemeltető JANAF éves szinten 14 millió tonna körüli olajmennyiséget is fel tudna juttatni az Adria kőolajvezetéken Magyarország és Szlovákia irányába, és így teljes mértékben helyettesíteni tudná a két ország az orosz olajat, amelyet a Barátság II. vezetéken Ukrajnán keresztül kap. Erősen provokatív kérdést is belerakott a JANAF menedzsmentje a válaszba, amelyben azt firtatta, hogy „a magyar fél miért kerüli el a kőolaj JANAF rendszeren keresztül történő szállítását”.
A Lukoil orosz anyacége elleni ukrán szankció miatt csak a Lukoil olajkereskedő leánycégének, a Litasco-nak az olajszállítása esett ki Magyarország és Szlovákia felé, ami korlátozott mennyiség, a többi három kereskedőcég át tudja hozni Ukrajnán a Lukoiltól tulajdonjogilag átvett olajat – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó szakmai forrástól. Mindez megerősíti azt a korábbi információnkat, miszerint ott volt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök asztalán egy szankciómódosítási terv, amely tisztázta volna, hogy a Litasco által áthozandó olajat átengedhetik Ukrajnán, de azt mégsem írta alá.
"Higgyék el nekem, amíg mi nem szólalunk meg, addig nem kell aggódni" – hangsúlyozta a Lukoil-ügy kapcsán Hernádi Zsolt az esztergomi MCC Feszten pénteken délután tartott pódiumbeszélgetésen a Telex tudósítása szerint.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ismét megbeszélést folytatott a magyar energiaellátásról, különös tekintettel az orosz Lukoilra vonatkozó ukrajnai szankciókra és azok nyersolajszállításokra gyakorolt hatásaira. Dombrovskis biztosította Szijjártót, hogy az Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló olajtranzitokat nem érintik a szankciók, amennyiben a Lukoil nem a tulajdonosa az olajnak. A felek megállapodtak az együttműködés folytatásában, miközben Magyarország részletes dokumentációt nyújt be nyersolajszállítási szerződéseiről az Európai Bizottságnak, amely kész frissíteni elemzését az új információk alapján.
A Lukoil-ügyben az Európai Bizottságtól és Horvátországtól kapott levél "azt erősíti meg, hogy itt egy Brüsszelből összehangolt akcióról van szó, (de) van egy másik nagy baj is a horvát opcióval. Horvátország egyszerűen nem megbízható tranzitország", így ez "a végsőkig kiszolgáltatná Magyarországot" – ezt rögzítette péntek reggeli Facebook-posztjában Szijjártó Péter.
Az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke a magyar és a szlovák külügyminiszternek levélben írta meg az álláspontját a Lukoil-ügyben, a levél fontosabb megállapításait gyakorlatilag megerősítette az uniós bizottság illetékes szóvivője a testület szokásos napi brüsszueli sajtótótájékoztatóján csütörtökön.
A jelek szerint koordinált választ küldött Magyarországnak az Európai Bizottság és a horvát miniszterelnök a Lukoil-ügyben, mert a brüsszeli testület válaszlevelének mai kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic Youtube-videója (képünkön jobbra). A brüsszeli levél gyakorlatilag azt ajánlotta: aktívan kell dolgozni az orosz olajról leváláson, a horvát miniszterelnök pedig ezzel összhangban azt közölte: levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben rámutatott: a JANAF horvát vezetéküzemeltető kész segíteni az orosz olajról leválásban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében a Lukoil-ügy hatásait elemeztük Pletser Tamással, az Erste olaj- és gázipari elemzőjével. Szó volt arról is, hogy mit nyerhet Ukrajna, ha blokkolja az orosz kőolajat és mit jelent mindez Magyarország számára. A második részben a Wizz Air diszkont légitársaság részvényeséséről kérdeztük Kaszab Balázst, a Portfolio részvénypiaci elemzőjét.
Nincs ellátásbiztonsági veszélye Magyarországra és Szlovákiára nézve annak, hogy Ukrajna blokkolta a Lukoil olajszállításait a két ország felé, így nincs szükség arra, hogy sürgős konzultációt hívjon össze az Európai Bizottság Ukrajnával, a két országnak pedig aktívan kell dolgoznia az orosz olajról való leváláson, az Adria-vezeték kapacitása erre elegendő lenne – gyakorlatilag ezt üzente vissza írásban az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke a magyar és a szlovák külügyminiszternek. A levél kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök Youtube-videója, amelyben azt jelezte: levelet írt Orán Viktor kormányfőnek, amelyben jelezte: készek segíteni az orosz olajról leválásban.
A Portfolio hét forrásból származó információi alapján nagy döntési helyzet elé került a Mol a Lukoil-ügy miatt, ami a magyar üzemanyagárakra is hatással lehet. A döntési helyzet lényege ez: 1) vagy bevállalja, hogy már az orosz-ukrán határon tulajdonjogilag átveszi az oda érkező orosz, vagy papíron akár kazah olajat, és így saját kockázatára szállíttatja át Ukrajnán, 2) vagy a Lukoil-szankció miatt kiesett olajbehozatalt áttereli a Horvátország felőli Adria-vezetékre, ahol bőven van erre kapacitás. Egyelőre az első irány a valószínű, ami költség okok miatt is érthető, és ezt tudomásunk szerint jelezte is már a Mol a háttérben az érintettek felé. Lehet azonban, hogy végül a másodiknál köt ki a cégcsoport, mert afelé terelik az ukránok az orosz olajról való minél nagyobb arányú levál(aszt)ás jegyében. Éppen ezért a huzavonát megérezhetik majd a magyar autósok is. Ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni. Frissítés! Elemzésünk után néhány órával megjelent az Európai Bizottság válaszlevele a két ország felé, amely számos pontos megerősítette elemzésünket, igaz a Bizottság inkább azt ajánlja, hogy váljon le az orosz olajról Magyarország és Szlovákia. Ezzel egy időben a horvát miniszterelnök is bejelentette: levelet küldött Orbán Viktor magyar kormányfőnek, és jelezte: készek segíteni az orosz leválásban.
A Lukoil elleni ukrán olajszankció eltörléséről szó sem lehet, hiszen az ukrán lépés nem veszélyezteti Szlovákia, és az EU energiabiztonságát, ezért a lépésünket "teljesen megérti" Brüsszel is, egyébként pedig "amennyire csak lehetséges, fel kell adni az orosz olajat" – gyakorlatilag ezt a kőkemény üzenetet írta le a Telegramon szerdán délután Denisz Smihal.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Egy kínai teherhajó szerepét vizsgálják a Balti-tengeren történt lehetséges szabotázsok kapcsán.
Még Trump korábbi csapására jön a brüsszeli válasz.
Kiderült, hogyan osztaná el az EU összes pénzét a Bizottság.
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
Európa versenyképességi mutatói mély válságról árulkodnak.
