Manapság egy pályakezdő gazdasági diplomás nem rúghat labdába sem a magyar munkaerőpiacon, sem máshol anélkül, hogy ne lenne rálátása arra, mit jelent a nemzetközi üzlet, a nemzetközi marketing vagy akár a nemzetközi informatika. A hazai cégek ugyanis csak úgy tudnak igazán versenyképesek maradni, ha a munkatársaik helybe hozzák nekik a naprakész ismereteket a globális piacokról. Ennek megszerzésére itthon is jó lehetőségek vannak, az egyik legkézenfekvőbb választás a Corvinus.
„Hazánk egy kis ország, nemzetközi trendeknek kitett gazdasággal, sok globális céggel, ezért a magyaroknak magabiztosan el kell tudniuk igazodnia a nemzetközi üzleti életben is. A képzéseink révén mi mindent megteszünk, hogy a hallgatóink számára kinyíljon a világ” – mondta el Fehér Péter, a Corvinus nemzetközi vezetője. „Az a célunk, hogy magától értetődő legyen: a Corvinus magyar gyökerű, nemzetközi egyetem” – tette hozzá.
Mit jelent ez? A hallgatóknak nem kell külföldre költözniük ahhoz, hogy megtapasztalják a multikulturalitást, nem kell elszakadniuk Magyarországtól, hiszen Budapesten is egy motiváló, aktív nemzetközi közösségben tanulhatnak. Ezt a Corvinus három fő területen támogatja:
- a hallgatóik a legtöbb képzést angol nyelven végezhetik el,
- aktív kapcsolatot építhetnek a nem magyar anyanyelvű oktatóikkal és diáktársaikkal,
- számtalan neves külföldi részképzésből, kettős-diploma-programból válogathatnak a tanulmányaik alatt.
Itthon is világpolgárrá válik, aki a Corvinust választja
A képzések nemzetköziesítéséért a Corvinus sokat tett az elmúlt években, jó példa erre, hogy az angol nyelvű képzéseik aránya négy éve még csak egyharmad volt, mára már kétharmad. A diákok létszámán is látszik a nemzetköziesedés: az idei tanév volt az első, amikor a Corvinuson a gólyák több mint fele már valamelyik angol tanítási nyelvű szakra iratkozott be. Négy éve ez az arány még csak 29 százalék volt.
A magabiztos, nap mint nap használt angoltudás azt is segíti, hogy az egyetem hallgatói kimagaslóan szerepeljenek a nemzetközi esettanulmányi versenyeken is, ahol természetesen az angol a munkanyelv. Tavaly év végén például a Corvinus hallgatói a New York-i Cornell Egyetemen, a világ egyik legrangosabb megmérettetésén szereztek aranyérmet, európai csapatként először, de arra is volt példa, hogy a globális felsőoktatási rangsorban tizedik helyen álló Berkeley egyetemet győzték le. Ehhez persze szükség van a kiváló szakmai felkészítésre is: a hazai egyetemen külön erre specializált tantárgycsoportot lehet felvenni, ahol elhivatott felkészítő tanárok fejlesztik az érdeklődők tudását. Speciális diákszervezet is alakult a témában, ami idén tavasszal rendezte meg a Corvinus első nemzetközi esetversenyét, a CUBE-t.
A Corvinuson ráadásul több olyan különleges, angol nyelvű szakot is lehet választani, amelyekre nagy a kereslet, és hazánkban csak itt lehet diplomázni belőle.
A jövő azoké, akik több tudományterület eredményeit képesek szintetizálni
– hangsúlyozza ennek kapcsán Fehér Péter. A nemzetközi vezető két olyan angol nyelvű alapszakot emelt ki, amelyeket eleve ilyen szemléletben hoztak létre. A Data Science in Business azoknak szól, akik ugyanúgy imádják a számokat és az üzletet, és készek ezeket vállalati kulcsemberekként új szintre emelni. Az angolszász gyökerű Filozófia, politika, gazdaság (PPE) szakot pedig sokszor miniszterelnökképzőnek titulálják, mert külföldön már olyan vezető politikusok végezték el, mint Rishi Sunak vagy Tony Abbott.
Az egyetem nagyot lépett előre a nemzetközi közösségé kovácsolásában is, az intézmény folyosóin, termeiben egyre több külföldivel találkozhatunk.
Az elmúlt négy évben 14-ről 20%-ra nőtt a nemzetközi hallgatók száma, és ez idő alatt megháromszorozták a nemzetközi oktatóik számát is, így azok aránya ma már több mint 10%.
Olyan neves kutatók csatlakoztak az egyetemhez, mint a számítástudományban világelső MIT egyetem korábbi tanára, César Hidalgo hálózatkutató, közgazdász és a nemzetközi matematikai díjakkal elhalmozott Jurij Nyesterov operációkutató. Az egyetem diákszervezeteinek is nemzetközi súlya van, a Rajk Szakkollégium például díjakat alapított, amiket évről-évre világhíres közgazdászoknak ítél oda, akik nemcsak elfogadják a corvinusos hallgatói elismerést, hanem személyesen eljönnek átvenni és előadásokat is tartanak Budapesten, idén tavasszal például John A. List, Nobel-díjas közgazdász.
„A kultúrák valóban találkoznak nálunk: már több mint 100 országból vannak hallgatóink és oktatóink” – emelte ki Fehér Péter. A sokszínű közegnek köszönhető, hogy az ide járók sokféle eltérő szemléletmóddal találkoznak, könnyen építik a nemzetközi kapcsolataikat, és magától értetődő számukra, hogy az angol nyelvet nap mint nap használják a tanuláskor és a szabadidejükben is.
„A hazai nemzetközi környezet megteremtésében a kétnyelvűség az egyik legfontosabb eszköz, így tudjuk az összes kollégát, diákot valódi corvinusos közösséggé formálni” – tette hozzá Fehér Péter.
Az egyetemen a kommunikáció és a hallgatói ügyintézés már régóta kétnyelvű és a következő rektor is külföldről érkezik augusztusban.
A Szenátusnak április óta tagja egy külföldi oktató is, az ülések angolul zajlanak.
Az egyetem egyik kiemelkedő erőssége a hazai beágyazottsága. „A Corvinusnak felelőssége van Magyarország felé: a fő feladatunk, hogy a tehetséges magyar fiatalok számára régiós vagy akár világviszonylatban is versenyképes, vonzó egyetemet hozzunk létre, tartsunk fenn. Nekik teremtünk nemzetközi környezetet” – mondta az egyetem nemzetközi vezetője. Ezzel a törekvéssel egész Magyarország jól jár, hiszen a nálunk végzettek nagy része itthon kezd el dolgozni, és egy fontos pluszt hoznak be a magyar vállalatokba: az elengedhetetlen nemzetközi szemléletet.
Ezt a nemzetközi szemléletet természetesen nemcsak itthon, hanem külföldön is megtapasztalhatják az egyetem hallgatói és kollégái. A Corvinusnak körülbelül 230 egyetemmel van hallgatói cserekapcsolata Adelaide-től Szingapúron át Londonig, Portótól Sao Paulón át Passauig. A partnereiket a nemzetközi rangsorok és az akkreditációk alapján válogatják, ezért bárhova megy el valaki a Corvinusról, minőségi egyetemre kerül. Ezért szinte minden corvinusos diák, aki kipróbálná, milyen külföldön tanulni, megtalálja a számítását.
Nagyon népszerűek a kettősdiploma-programjaink - amikor a corvinusos képzési idő alatt egy másik ország egyetemének diplomáját is meg lehet szerezni -, ezek közül is a legbüszkébbek talán a CEMS programra vagyunk.
– hangsúlyozta Fehér Péter. A programot, amelyen egy országból csak egy egyetem vehet részt, évről évre a világ legjobb 10-15 üzleti képzései közé sorolják; a Corvinuson kívül tagja például a világranglista 6. London School of Economics and Science, a már szóba került amerikai Cornell Egyetem, vagy a svájci St. Gallen-i Egyetem is.
Több mint 30 éves a Corvinus német nyelvű képzési együttműködése is a rangos Passaui Egyetemmel. „Magyarország legfontosabb gazdasági partnere Németország, a képzési kínálatunkban erre is figyelemmel vagyunk" – tette hozzá.
Az Erasmustól sem kell elbúcsúzniuk a corvinusos hallgatóknak. Bár tavaly január óta tudják, hogy modellváltó egyetemként a program uniós finanszírozására sajnos átmenetileg nem számíthatnak, az egyetem kuratóriuma és a kormány is biztosította arról a Corvinust, hogy továbbra is segítik pénzügyileg a részvételt.
Ősztől a diákok a Pannónia Ösztöndíjprogramban pedig Európán túlra is eljuthatnak, amihez számos partnerük van Ausztráliában, Új-Zélandon és Ázsiában.
Hasonlóképpen a kutatók előtt is nyitva áll a nemzetközi akadémiai szféra, az egyetem külön kutatástámogató részleggel segíti a munkatársakat a pályázatokon. A kutatók publikációinak száma a legnevesebb tudományos lapokban négy év alatt a háromszorosára nőtt. Kutatóik szakmai befolyása jóval túlnyúlik a magyar határokon, nagy presztízsű egyetemekkel dolgoznak együtt, tavaly például a Princeton tanárával közösen szerkesztett tanulmánykötetet Zsolnai László egyetemi tanár, Jámbor Attila intézetvezető egy 11 országot átfogó, több millió eurós kutatás konzorciumvezetője lett, Tátrai Tündét pedig a világ 10 legjobb közbeszerzési kutatója közé sorolták.
A szolgáltató területeken dolgozó kollégákat is bátorítják a nemzetközi tapasztalatcserére, hosszabb-rövidebb külföldi szakmai látogatásokra.
Ezeket a mobilitási lehetőségeket kulcsfontosságúnak tartjuk, mert igazán személyesen, terepen, az új kapcsolatok révén tudunk újat tanulni, új szemléletet haza hozni
– emelte ki. A Corvinus erőfeszítései visszaköszönnek a felsőoktatási rangsorokban is, ezek közül a legrangosabb a QS. A Corvinusra vonatkozó képzési területen, vagyis a menedzsment és társadalomtudomány rangsorában és az üzleti részrangsorban is tavalyhoz képest egy kategóriával előrébb lépett. Emellett Magyarországon egyedüliként területükön megszerezték a mérvadó intézményi akkreditációk nagy részét, ami minőségbiztosításként szintén jelzik az oktatás és kutatás magas színvonalát. Aktívan részt vesznek azokban az elit nemzetközi felsőoktatási hálózatokban, ahol eldől egy egyetem presztízse, ahol kiderül, befogadják-e szakma krémjébe.
A Corvinus sikerét mutatja, hogy rendre elnyerik olyan felsőoktatási konferenciát rendezési jogát, ahol a világ vezető egyetemei cserélnek eszmét, és nem utolsósorban építik kapcsolati hálójukat. Fehér Péter azt mondta erről: „Jó érzés, hogy benne vagyunk a nemzetközi felsőoktatási vérkeringésben. A fogadó egyetem ilyenkor reflektorfénybe kerül, ami nagy szó, hiszen szakmai bizalmat jelent. Mára kijelenthetjük, hogy a Corvinus a „nemzetközi klubhoz” tartozik.”
Képek: Corvinus Egyetem
A cikk megjelenését a Corvinus Egyetem támogatta.
