Amint arról a Portfolio beszámolt, a kormány jelentősen növelné a hazai lakossági napelemes rendszerek számát és összteljesítményét a következő években. A januárban elfogadott új magyar energia- és klímastratégia alapján a kabinet 2030-ig a jelenlegi mintegy 31 ezerről legalább 200 ezerre növelné a háztartási, tetőre szerelt, átlagosan 4 kilowatt teljesítményű napelemes rendszerek számát. Teljesítmény tekintetében ez nagyjából azt jelenti, hogy a mintegy 200 MW-ra saccolható hazai lakossági napelemállománynak legalább négyszeresére, 800 MW-ra kellene bővülnie a következő tíz évben.
A stratégia nem részletezi, hogy a cél elérésében mennyiben számol a társasházakkal. A megjelölt átlag 4 kilowattos teljesítmény arra utal, hogy elsősorban a családi házakra gondolhattak, mivel egy ekkora rendszer egy mindössze 14-15 000 forintos havi villanyszámlát válthat ki. Ugyanakkor a napelemek telepítése társasházak esetében is teljes mértékben indokolt, már csak a közel 800 ezer hazai panellakásra és a kormány megújulóenergia-részarány növelésére, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló terveire gondolva is. A napelemes rendszer érdemben csökkentheti a társasházak fenntartási költségeit, a rezsit, emeli a lakások árát, és hozzájárul a szennyező fosszilis energiaforrások kiváltásához is.
Jobb, ha eleve zöld
E szempontból is érdemes ugyanakkor különbséget tenni az újonnan épülő, még a beruházó tulajdonában lévő, illetve a már átadott, az egyes lakástulajdonosok tulajdonában lévő társasházi lakások között - hívja fel a figyelmet Lugos Roland, a napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozó Optimum Solar Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Az egyszerűbb eset az, amikor még a beruházó a tulajdonosa a lakásoknak, mivel ekkor a tervezéstől kezdve a szerződéskötésen át az engedélyeztetésig csupán egy érintett van. Ebben az esetben sokkal könnyebben is méretezhető a rendszer, hiszen sok esetben ma már eleve úgy tervezik meg a társasházakat, hogy a lakások általános villamosenergia-fogyasztása mellett a fűtés is elektromos, így az energiaellátás egy rendszerként, egy villanyórán üzemel. Ekkor az egyes ingatlanok már gyakorlatilag "zöld lakásként" kerülnek értékesítésre, minimális rezsiköltség ígéretével.
Bonyolultabb az eset akkor, amikor már minden lakásnak külön tulajdonosa van, ráadásul ezek már átadott, az esetek döntő többségében már használat alatt lévő ingatlanok.
Ilyenkor a rendszer telepítésével kapcsolatban számos nehézség merül fel, mindenekelőtt az, hogy minden lakó úgynevezett tulajdonosi hozzájárulása szükséges a beruházáshoz, hiszen a tető osztatlan közös tulajdonnak minősül.
Az egyik legnagyobb akadályt ebben az esetben az jelenti, hogy a régebbi társasházak tetőszerkezetének tervezésekor általában még nem volt szempont egy napelemes rendszer későbbi telepítése, így sokszor jóval kisebb rendelkezésre álló tetőfelülettel találkozunk, mint amekkora szükséges lenne egy olyan napelemes rendszer telepítéséhez, amely jelentős megtakarítást eredményezne minden lakás energiafogyasztásának kiváltására. A beruházáshoz akkor is szükség van minden lakó tulajdonosi hozzájárulására, ha a társasházban csak egy vagy néhány lakás szereltetne napelemes rendszert és váltaná ki a villanyszámláját, miután a tető természetesen továbbra is osztatlan közös tulajdonnak minősül.
További kritikus pont, hogy mindenkinek külön villanyórán jelentkezik a fogyasztás jelentős része.
Mivel minden napelemes rendszert egy adott villanyórára lehet engedélyeztetni, így sokkal több a papírmunka, ráadásul minden fogyasztásmérőre külön invertert szükséges kötni, azaz lakásonként és villanyóránként külön-külön rendszert kell tervezni, engedélyeztetni, telepíteni, illetve az összes többi lakó hozzájárulását kérni.
Ilyen helyzetekben tehát célszerű azzal kezdeni a beruházás tervezését, hogy körbekérdezzük a társasház lakóit: ki szeretne napelemes rendszert, illetve hozzájárul-e mindenki a telepítéshez. Ezeket a szempontokat mindenképpen figyelembe kell vennünk, amennyiben ma társasházi lakástulajdonosként napelemes rendszerrel szeretnénk megtakarítást elérni.
Középtávon megtérülhet
A telepítés tehát ilyen módon meglehetősen nehézkes, és a napelemes rendszer nem is képes dedikáltan az egyes lakások fogyasztását jelentős megtakarítást eredményező módon fedezni.
Megoldást jelenthet viszont a közös helyiségek fogyasztásának fedezésére, ezáltal a közös költség csökkentésére, így pedig a kezdeti befektetés középtávon megtérülhet az egyes háztartások számára is.
Lugos Roland példaként az Optimum Solar legutóbb átadott társasházi projektjét említi, melynek keretében egy olyan 38 kWp méretű napelemes rendszert telepítettek, mely éves szinten körülbelül 42 000 kWh villamosenergia-előállítására képes, kiváltva a lakások fűtéséért felelős hőszivattyúk energiafogyasztását, így az itt lakást vásárló leendő tulajdonosoknak minimális rezsiköltségük lesz a következő évtizedekben. A cég tapasztalatai szerint a társasházi napelem-telepítések iránti kereslet erősödik; míg a tavalyi évig megbízásaiknak csak néhány százalékát tették ki az ilyen projektek, addig idén máris több megkeresés futott be hozzájuk, elsősorban generál kivitelezők és beruházók részéről új építésű társasházakra vonatkozóan.
Persze, nem csak a tető lehet alkalmas a napelemek elhelyezésére; a földre történő telepítés azonban az állványzat miatt plusz költségeket jelent. Ha a tető kihasználható felülete például az ott már korábban elhelyezett napkollektorok miatt korlátozott, a napelemek a ház oldalára, függőleges felületre is telepíthetők, ahogyan van is rá példa Magyarországon is. Ez esetben a napfény beesési szöge miatt a napelemek áramtermelése nem a nyári hónapokban lesz a legmagasabb, hanem ősszel, illetve tavasszal.
A kabinet ösztönözni is kívánja a saját villamosenergia-fogyasztás részleges kiváltására termelő napelemes rendszerek telepítését, de ennek módja és lehetséges eszközei ma még nem teljesen egyértelműek. A jelentős részben uniós forrásokra támaszkodó kedvező finanszírozási lehetőségek mellett a cél elérését támogatni fogja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló kormányrendelet. Ez alapján a 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigény követelménynek, az új ingatlanok fűtését és melegvíz-előállítását pedig minimum 25 százalékban megújuló energiaforrásból kell majd biztosítani, amit a felújításoknál és korszerűsítéseknél is figyelembe kell majd venni.
Címlapkép: Thomas Frey/picture alliance via Getty Images
