A Környezet és Energia Operatív Program 4. módosítását kezdeményezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága. A módosítás során 4 milliárd forint kerül átcsoportosításra a KEOP 7. (Projekt előkészítési) prioritásáról a 8. (Technikai segítségnyújtás) prioritásra - derül ki a palyazat.gov.hu rövid közleményéből.
Magasrangú európai bizottsági forrásokra hivatkozva azt írja a Heti Válasz ma megjelent száma, hogy három fronton (költségvetés, jogállam, korrupció) is vizsgálatokra lehet számítani az újonnan felálló brüsszeli testület felől és előbb-utóbb "találnak valamit". Közös a várható eljárásokban, hogy büntetésként a magyar gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen uniós források befagyasztása is szóba kerülhet (főként a második típusú eljárás nyomán), mert brüsszeli meggyőződés szerint ez a leghatásosabb eszköz a kormány ellen - fogalmaz a lap. A hetilap szerint bár Orbán Viktor kormányfő az elmúlt évtizedekben már bizonyította, hogy a kialakult helyzetekben képes irányt váltani, de most már az az igazi kérdés, hogy "tud-e úgy váltani, hogy meghatározó külső szereplők célja ne az ő elmozdítása legyen".
"Nincs okunk azt feltételezni, hogy az Európai Bizottság Magyarország esetében egyéb feltételekhez kötné az operatív programok elfogadását, mint amit más tagállamoknak is teljesíteniük szükséges. A témában zajló találkozók mindegyike szakmai síkon mozog, ezeken a tárgyalásokon politikai kérdések nem kerülnek napirendre." - többek között ezt a választ küldte a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága a Portfolio azon kérdésére, hogy a friss diplomáciai fejlemények tükrében mekkora a kockázata a Magyarország által benyújtandó Operatív Programok elfogadásának elhúzódására.
Több forrásból is úgy értesült a Heti Válasz, hogy az Európai Bizottság november 1-jei hivatalba lépése után Brüsszel is támadásba lendülhet a magyar kormány ellen, és a politikai döntés is megszületett a lehető legerőteljesebb eljárásokról - írja a holnapi számot beharangozó rövid cikkében a lap internetes verziója. A hetilap szerint a tét nem kisebb, mint a magyar gazdaság fejlődését biztosító források jövője.
Az NFM tájékoztatása szerint az Otthon Melege Program keretében kiírt lakossági energiahatékonysági pályázatok informatikai rendszere a túlterheltségéből adódó technikai okok miatt nem üzemel.
Komplex adatgyűjtő és jelentésfogadó portált indít a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 2015. január elsején, aminek segítségével javulhat az állami vagyonra vonatkozó jelentések pontossága - közölte az MNV kedden az MTI-vel.
A lakossági fűtéskorszerűsítési pályázatot kezelő Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs (ÉMI) Nonprofit Kft. bizonytalan időre, a rendszerben jelentkezett műszaki problémák megoldásáig felfüggeszti a kazáncsere-pályázatok befogadását - olvasható a társaság honlapján.
A múlt héten megnyílt kazáncserés pályázat után a ma éjféltől megnyílt hűtőgép cserés pályázatnál is hiába próbálkoztak az érdeklődők az első nap elején, informatikai okok miatt a rendszer nem bírta a terhelést - hívja fel a figyelmet a nol.hu. A lap megkeresésére a pályázatot lebonyolító ÉMI elismerte a problémákat, de szerintük a pályázatbefogadás folyamatos, hiszen nem szervertúlterhelés az ok és már több ezer beérkezett pályázatról lehet tudni.
Hétfőn, azaz holnap nulla órától lehet benyújtani a pályázatokat az államilag támogatott hűtőgép- és fagyasztócsere-programra. Amint arra tegnapi cikkünkben felhívtuk a figyelmet: a két másik lakossági energiahatékonysági pályázat közül a kazáncserés a napokban már megnyílt, a nyílászáró cserére vonatkozó pedig jövő héten indul.
A kitiltási botrány és a négynapos ünnep mellett sem érdemes megfeledkezni a lakosság számára meghirdetett energiahatékonysági pályázatokról, azok közül ugyanis az egyik, a kazáncserére vonatkozó már szerdán megnyílt, míg a nyílászáróra vonatkozó pályázat jövő szerdán adható be először.
A kedden délután benyújtott adótörvény módosító csomag jelentős változást irányoz elő a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kötött adóalap kedvezmény igénybevételében, hiszen egy kötelező minősítési eljáráshoz köti ezt. A jövő év még átmeneti lesz, de a módosítóból még nem teljesen világos, hogy ez pontosan hogyan néz majd ki.
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletét is megkérdeztük a napokban a magyar magánszemélyeket ért kitiltási botránnyal kapcsolatban és rövid válaszuk ma meg is érkezett.
Három főbb szervezetfejlesztési problémakört mutat be az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszerről szóló cikksorozatának harmadik részében Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az első és második részben már körbejárt néhány, esetenként bosszantó adminisztratív nehézséget. Az alábbi anyagban a felelősségi körök, az óvatossági "üzemmód" és az auditkövetelmények kérdéskörét taglalja, amelyek alapján majd a negyedik anyagban tesz néhány olyan konkrét javaslatot, amelyek ígérete szerint a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják.
"Az OLAF nem fogja semmilyen formában kommentálni a megkeresésben említett ügyeket és hivatalunk általában sem fűz kommentárokat olyan ügyekhez, amelyeket vizsgálunk, vagy nem vizsgálunk" - ezt a szűkszavú választ kaptuk az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) a minap kirobbant magyarországi kitiltási ügy korrupciós szálának hátterét firtatva.
Lezajlottak a társadalmi egyeztetések a kutatás-fejlesztések és innováció 2020-ig szóló fő irányainak kijelöléséről, ennek alapján készül a hamarosan kormány elé kerülő intelligens szakosodási stratégia - mondta el Pálinkás József az MTI-nek.
Megdöbbentően kevés víz felhasználásával, talpalatnyi földterületen, egy tízezer fős város éves paradicsom fogyasztási igényét képes kielégíteni az a magyar növénytermesztési technológia, amely az elsők között nyert egy új Európai Uniós pályázati lehetőségen. Az űrkutatásból kiinduló, majd a marihuána-termesztők körében népszerű fejlesztés a jövőben városrészek, lakóparkok zöldség- és gyümölcs-termesztési nehézségeit oldhatja meg, ráadásul még ízletesek is lesznek a növények, és szó sincs génmanipulációról - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Kenyeres István. A Biopolus Technológiák Zrt. egyik alapítója azon három magyar cégvezető egyike, akik hatalmas versenyben, 155 európai cég között elsőként nyertek az Európai Bizottság új, kkv-eszköz névre hallgató pályázatán. Ez a pályázat az első fázisban 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatással jár, amelyet arra lehet felhasználni, hogy kidolgozzák az áttörés-jellegű technológia megvalósíthatósági tanulmányát. Ha ezek meglesznek, akkor jó eséllyel indulhat a cég a második fázis pályázatán, amelyen akár 2,5 millió eurót is nyerhet a projekt gyakorlati megvalósítására. A jelentős kockázati tőkebevonási tapasztalatokkal is rendelkező vegyészmérnökkel és biotechnológussal, Kenyeres Istvánnal beszélgettünk.
A csütörtöki sajtótájékoztatón a Portfolio kérdésére már utalt rá Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára, hogy módosulhatnak a nagy népszerűségnek örvendő lakossági energiahatékonysági pályázatok, ma pedig már be is jelentették a változásokat. A keretösszegek nem módosulnak, de a kazán- és nyílászáró cseréjére vonatkozó pályázatok benyújtási határideje régiónként változik.
Csütörtök este robbant a hír, hogy több magyar magánszemélyt kitiltottak az Egyesült Államokból. Pénteken a budapesti amerikai nagykövetség ezt megerősítve magyarázatként annyit közölt: az USA-nak "hiteles információ áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak". Az Index úgy tudja, az érintettek között van Vida Ildikó a NAV elnöke, egyik helyettese valamint a hatóság egyik főosztályvezetője. A 444.hu portál információi szerint Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke is szerepel a listán. Közben a magyar külügy bekérette az amerikai ügyvivőt.
Az Európai Bizottság korábbi kutatás-fejlesztési keretprogramjához képest a közel egy éve létező Horizont 2020-as pályázatokra sokkal nagyobb a pályázók felől az érdeklődés, átlagosan nyolcszoros a túljelentkezés, emiatt viszont mindössze 14%-os a sikerráta - többek között ezeket a friss számokat jelezte az Innotrends konferencia H2020-as tapasztalatokról rendezett szekciójában Csuzdi Szonja. A Nemzeti Innovációs Hivatal Külkapcsolatok Főosztályának helyettes vezetője arról is beszámolt, hogy idén összesen 659 magyar pályázatot nyújtottak be a különböző kiírásokra, 62 közülük már nyert és eddig összesen 10,9 millió eurót sikerült "elhozniuk" a közös kasszából.
Novemberben jelenik meg a legalább 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázat 20 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be egy ma reggeli sajtótájékoztatón Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: a cél az, hogy az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási arányt 45-50 százalékra megemeljék, hogy minél több társasháznak vonzó legyen a konstrukció. A vonzerőt egyébként a támogatással járó hitel kondíciói is növelik majd.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
