• Megjelenítés

Uniós források

Borul a nagy európai beruházási terv?

Két tárgyalási forduló után semmit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja az európai beruházási terv, köznyelben Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. Az EP képviselői a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat és ahelyett, hogy 8 milliárd eurót "lecsippentenének" az infrastruktúrafejlesztési és a kutatás-fejlesztési pénzügyi alapokból, inkább a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatnák vissza az EFSI alapba. Az elhúzódó vita az EFSI felállítási és így az első nagy európai beruházások elindulásának menetrendjét is csúsztathatják - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.

Heteken belül jöhet a tömeges mosógépcsere pályázata

Mintegy 20 ezer háztartás cserélheti le a mosógépet az Otthon melege energiahatékonysági program következő elemében - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára hétfőn az Országgyűlésben egy azonnali kérdésre válaszolva.

Ezekre nagyon oda kell figyelni, ha uniós pénzt nyert

Elkezdte az uniós támogatásokat kezelő hazai intézményrendszer a 2007-2013-as pénzügyi időszakban a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap finanszírozásával megvalósult Operatív Programok zárási folyamatát, amellyel kapcsolatban a támogatások kedvezményezettjeinek is fontos feladataik vannak, illetve figyelni kell a szabályokra és határidőkre a megnyert támogatások megszerzése érdekében. A főszabály szerint Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az EU felé, amelyeket a kedvezményezettek 2015. december 31-ig kifizettek, így fontos, hogy azok a bérek és járulékok, amelyek 2015 decemberében merülnek fel, és kifizetésükre 2016-ban kerül sor, már nem elszámolhatóak. További fontos szabályok és határidők is megtalálhatók a Miniszterelnökség által a hivatalos pályázati oldalon ma kiadott összefoglalóban.

Mit tud felmutatni Magyarország a fontos világversenyen?

Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.

Itt vannak az első befutók nagyon várt uniós pályázaton

Összesen 107 kis- és középvállalkozás adatait és az elnyert támogatás összegét tartalmazza az a lista, amely ma került ki a hivatalos kormányzati portálra a még tavaly ősszel meghirdetett két, sokak által nagyon várt gazdaságfejlesztési pályázat kapcsán.

Kétmilliárdos egyházi energetikai pályázat jelent meg

Ma megjelent a Széchenyi 2020 keretében megjelent az "Egyházi épületek 2014-2020 időszakban megvalósuló energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítése" című (KEOP - 7.13.0/15 kódszámú) felhívás 2 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázatok benyújtása a pályázat megjelenésétől számított 30. naptól a kiírás felfüggesztéséig folyamatosan lehetséges.

Eldőlt: EU-pénzből indulhat a 600 milliós felcsúti vasútfejlesztés

Összesen 6,1 milliárd forinttal emelte meg Regionális Operatív Programok 21 prioritásának forráskeretét egy friss kormányhatározat, amelybe szokatlan módon azt is beleszerkesztették, hogy a marketingterv hiányosságai ellenére megkapta a kormány jóváhagyását a Felcsút és Alcsútdoboz közötti kisvasút-fejlesztés. A kiemeltté minősített 600 millió forintos vasútvonal fejlesztési projekt döntő részben uniós forrásból valósulhat meg.

Mi lesz Magyarországgal a csúcsra pörgetés után?

Régóta él az a félelem a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a csúcsra pörgetett idei uniós pénzkifizetés után jövőre nagy "zakkanás jön", mert a nemzetközi tapasztalatok alapján nehézkesen szokott indulni egy új EU-ciklus, mindezt pedig megsínyli majd a GDP-növekedésünk. Több olyan tényező is van azonban, amely abba az irányba mutat, hogy nem kell drasztikus növekedéslassulásra készülnünk, igaz ahogy az Európai Bizottság minapi előrejelzése rámutatott: elkerülhetetlen a gazdaság lassulása jórészt az EU-támogatások alacsonyabb felhasználása miatt. A kormány számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ez a lassulás minél kisebb legyen; ennek egyik jele egy friss kormányhatározat, amelynek már a címe is a 2016-os gazdaságélénkítést tartalmazza. A nagy kérdés persze a szándékok mellett mindig a megvalósítás, vagyis az, hogy képes lesz-e az intézményrendszer a 2007-2013-as források teljeskörű lehívása mellett az EU-támogatások 2016-os felfuttatására is koncentrálni.

Orbán szerint nem a németek pénzén élünk, pedig de!

"Mi nem a németek pénzén akarunk sikeresek lenni", mert nem szeretünk más pénzén élni - jelentette ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésén tartott csütörtöki beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Bár ez nagyon szépen hangzó gondolat, de a számok teljesen mást mutatnak. A 2007-2013-as uniós ciklus egyik legnagyobb haszonélvezője ugyanis éppen Magyarország volt, a legnagyobb befizető tagállam pedig Németország.

Győzteseket hirdettek egy népszerű gazdaságfejlesztési pályázaton

Közel 6 milliárd forint értékben nyert uniós támogatást 15 vállalkozás a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében meghirdetett Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése című pályázaton - közölte Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár az MTI-vel. A kormányzati portál szerint a GOP-2011-3.2.1 kódszámú pályázatot a 2011-es meghirdetése után utoljára idén januárban hirdették meg és február elején a beérkezett igények és a keret kimerülése miatt fel is függesztették. Most tehát ennek a pályázatnak az eredményhirdetése következett három hónap után.

Csepreghy: tovább egyszerűsítjük a pályázati rendszert

A kormány egy- másfél éven belül olyan pályázati rendszert hoz létre, mely kiszámíthatóbb és egyszerűbb lesz a korábbinál - jelentette ki a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár egy mai tatabányai rendezvényen. Csepreghy Nándor elmondása szerint tovább csökken a pályázati rendszer által kért adatok mennyisége idén év végére és jelezte azt is, hogy a technológiafejlesztéssel kapcsolatos pályázatok kapcsán "csak" létszámtartást várnak el a kiírók.

Kutatás-fejlesztési pályázaton indulna? - Ezt fontos tudnia

Idénre mindössze 11,3 milliárd forintos pályázati keretre vállalhat kötelezettséget a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, de ebből is csak 7 milliárd forintot fordíthat a hazai innováció támogatására - derül ki egy friss kormányhatározatból. A kutatás-fejlesztés és innováció területén mozgó reálgazdasági szereplők tehát csalódottak lehetnek az NKFTA idei csekély pályázati forrásai láttán, igaz fontos tudniuk, hogy ezen felül jóval nagyobb pályázati keretek nyílnak meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) egyéb szervek kiírása nyomán.

Májusban dönt a kormány a leállított M4-es autópálya sorsáról

Ebben a hónapban dönt a kormány arról, hogy miképp folytatódik az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építése - tolmácsolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait Boldog István fideszes országgyűlési képviselő az építkezés helyszínén, Törökszentmiklós határában tartott keddi sajtótájékoztatón.

Máris lezárult a társasházi pályázat két régióban

Két térségben már le is zárult a társasházak energetikai fejlesztésére kiírt pályázat, miután a jelentkezők lejegyezték a térség számára rendelkezésre álló keretet - írja keddi számában a Népszabadság.

Ők nyertek közel 4 milliárdot az őszi gazdaságfejlesztési pályázatokon

Ahogy azt múlt héten előrevetítette Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, megszülettek az első jogerős támogatói döntések a 2014-2020 közötti Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tavaly októberben meghirdetett pályázatain. Mindkét kis- és középvállalkozásokat támogató pályázatot óriási érdeklődés kísérte - mondta Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár. A két felhívás keretében első körben összesen 107 vállalkozás közel 4 milliárd forint uniós támogatást nyert el. A fejlesztések összértéke pedig csaknem 8 milliárd forint, ugyanis a projekteket jellemzően 50% támogatási intenzitás mellett valósíthatják meg a kedvezményezettek.

Mentőövet dobott Brüsszel az EU-pénzek lehívásához

Három fontos területen tartalmaz a 2007-2013-as EU-pénzek lehívásával kapcsolatos könnyítést, illetve szabályváltozásokat az az Európai Bizottság által elfogadott módosító csomag, amelyről ma adott ki közleményt az EU regionális politikáért felelős biztosa. Magyar szempontból talán az lehet a legfontosabb, hogy ha például a most igencsak döcögősen haladó vízügyi projektek miatt elbuknánk 10%-nyi EU-pénzt, akkor ezt kompenzálhatjuk azzal, hogy más környezetvédelmi és energiahatékonysági prioritásoknál "túlköltjük" a keretet.

Tízmilliárdok múlnak a kormány friss döntésén

Összesen 221 ivóvíz projektet érint a kormány azon friss rendelete, amely egy 2012-es kormányrendelet hatósági ügyintézési szabályrendszerét pontosította a minél gyorsabb uniós forráslehívás érdekében. Gyors vizsgálatunk szerint mindez nem véletlen, hiszen a rendelettel érintett projektek jelentős részénél mindössze 50-70% körüli a megítélt támogatások kifizetési aránya, és még több tízmilliárdot kellene év végéig kifizetni ahhoz, hogy a befejezett projektek számláit Brüsszellel el tudjuk majd számolni. Enélkül az EU-források elvesztése válna realitássá, illetve ezzel párhuzamosan a magyar büdzsének kellene állnia a vízügyi fejlesztések utolsó számláit.

400 milliárdnyi EU-pénzt költhetünk 2020-ig útfejlesztésre

A kisgazda parlamenti csoport levélben kérte a miniszterelnöktől, hogy vizsgálják felül az M4-es autópálya építésének leállításáról hozott döntést, mivel szükség van egy négysávos útra a környező települések fejlődéséhez - mondta Turi-Kovács Béla (Fidesz) a parlament fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén Budapesten. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára úgy reagált, hogy a kormány nem tett le az M4-es autópálya teljes kiépítésétől, de az anyagi források korlátozottak,mivel az új 7 éves uniós ciklusban a rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintnyi keretből csak 400 milliárd forint fordítható a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére.

Jócskán lassult áprilisban az EU-támogatások kifizetése

Az idei kifizetési ütemtervvel és a kormányzati sürgetéssel szemben nem gyorsult, hanem lassult idén áprilisban az EU-támogatások kifizetési üteme, ráadásul olyan mértékben, hogy a tavaly áprilisi volumen alá bukott - derül ki a Portfolio szokásos havi vizsgálatából. A kifizetési ütem 155-ről 118 milliárd forintra lassulása abból a szempontból meglepő, hogy a késedelmes állami projektlista örvendetesen rövidül és április elején megjelent az EU-támogatások lehívását könnyítő szabálycsomag is, mégsincs különösebb ok az aggodalomra az éves kifizetési cél nem teljesítésével és így a 2007-2013-as források beragadásával kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy továbbra is igen feszített kifizetési ütemre van szükség ezen célok elérése érdekében.

EU-pénzből csináljuk a nagyberuházást a kettes metrón

Nagyösszegű támogatási döntésről határozott a napokban a kormány, hiszen az 1278/2015. (IV. 30.) kormányhatározat szerint közel 26 milliárd forintot fordít "A budapesti M2 metróvonal fejlesztése" című projektre, amelynek keretében 22 darab Alstom Metropolis AM5-M2 típusú szerelvényt és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát szerzi be a most megkötendő támogatási szerződés nyomán. A kormányhatározat pontjai azt tükrözhetik, hogy a korábban a Budapest Főváros Önkormányzata által EIB-hitelből finanszírozott 22 kocsis Alstom-beszerzést most a kormány "átveszi és beteszi" az uniós finanszírozási hátterű projektek közé a KÖZOP-ba, és a beszerzést utólag el szeretné fogadtatni EU-s nagyprojektként is.

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility