"Tipikus buktatók, fontos újdonságok a gazdaságfejlesztési pályázatoknál" címmel tartja előadását a jövő keddi Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon Gedei Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium GINOP projektmenedzsere. Az előadás kifejezetten hasznos lesz tehát azoknak, akik vagy már indultak a nyári gazdaságfejlesztési pályázatokon, vagy erre készülnek az ősztől dömpingszerűen megjelenő kiírások kapcsán.
A napokban megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED), illetve a Közbeszerzési Értesítőben az a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek.
"Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat." - többek között ezzel indokolta a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János azt, hogy végülis miért nem lesznek vissza nem térítendő források a lakossági energiahatékonysági pályázatokra.
Ami le van írva a Partnerségi Megállapodásban az energiahatékonysági források esetében, az úgy van, vagyis közvetlen támogatásként vissza nem térítendő támogatást nem lehet nyújtani a lakossági energiahatékonysági projektekre - hangsúlyozta újra álláspontját Lázár János a mai Kormányinfón. A válasz közvetlen előzménye, hogy a MEHI hivatalos választ kapott Brüsszeltől arra, hogy igenis lenne vissza nem térítendő támogatás a lakossági energiahatékonysági pályázatokra, hiszen ezt a tervet adta le a kormány a Partnerségi Megállapodásban és az Operatív Programokban Brüsszelnek, amely anyagokat az Európai Bizottság el is fogadta. Közben gyorsan megnéztük, hogy mi van a Lázár által említett Partnerségi Megállapodásban és abban továbbra is az van, hogy vissza nem térítendő forrásokat szánt a kormány a magántulajdonú lakóépületek energetikai korszerűsítésére is.
Megerősítette az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának vezetője a Magyar Energiahatékonysági Intézet kérdésére azt, hogy nemcsak lehetséges, de egyben kiemelten fontos is uniós forrásokból támogatni az épületek energiahatékonysági felújítását, beleértve a lakosságot is. A Brüsszelből kapott válasz alapján tehát továbbra is az látszik, amit a Portfolio is megírt több cikkben: nincs olyan uniós jogszabály, mely tiltaná a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításának vissza nem térítendő forrásokból való támogatását. Ezzel ellentétben viszont két hete a kormány felől olyan jelzés érkezett, hogy a jogszabályi korlátok miatt nem lesz ilyen jellegű támogatásokra pénz.
A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.
A november 1-től hatályba lépő új közbeszerzési törvény (Kbt.) az eddiginél részletesebben és egyértelműbben szabályozza azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az ajánlattevők nem nyilváníthatnak üzleti titoknak, másrészről előírja az ajánlattevők indokolási kötelezettségét. Ezáltal az üzleti titokkal összefüggésben az ajánlatkérők az eddigi passzív szerepkörhöz képest egy rendkívül aktív szerephez jutnak, mindez pedig lényeges változás a hatályos szabályozáshoz képest, amely alapján az ajánlattevők akár az ajánlatuk egészét − gyakorlatilag a tartalomjegyzék kivételével − üzleti titoknak minősíthették.
Furcsa címmel jelent meg ma egy kormányhatározat a Magyar Közlönyben, amelynek az a lényege, hogy a kormány 200 milliárd forintos átmeneti keretnövekedést engedélyez az idei költségvetés uniós támogatásokhoz kapcsolódó fejezetében. Ezt a keretemelkedést (átmeneti hiánynövekedést) köteles lesz a később beáramló EU-pénzekkel leszorítani az adott fejezet kiinduló keretszintjére.
A jövőben csak az a pályázó részesülhet uniós pénzügyi forrásból, amelyik munkahelyet teremt, vagy hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez - többek között ezt mondta hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese vázolta, hogy bár az uniós szabályok nem engedik, hogy a magyarországi nagyvállalatok EU-forrásokhoz jussanak, de egy átgondolt, kreatív megoldással ez mégis sikerülhet. Közben egyébként a kisebb magyar cégeket is lehetőségekhez juttatják a kötelező együttműködésekkel. Csepreghy azt mondta: a mezőgazdaság és a turizmus kiemelt fejlesztési terület lesz, azt pedig elképzelhetőnek tartja, hogy egyes települések kiválnak Pest megyéből a fejlesztési források igénybevétele miatt. Arra azonban, hogy Pest megye és Budapest 2020-ig külön régióba kerüljön, nem lát esélyt.
Az MNB jövő kedden jelenti be új hitelezést segítő csomagját, és a Növekedési Hitelprogram kivezetését - nyilatkozta ma délelőtt a Portfolio Öngondoskodás konferenciája keretében Nagy Márton jegybanki alelnök. Jövő kedden egy újabb Portfolio konferenciára kerül sor Vállalati Növekedés 2015 címmel, amelynek programjában éppen szerepel egy jegybanki igazgatói előadás az NHP jövőjéről. Mivel aznap nem-kamatmeghatározó Monetáris Tanács ülés is lesz, így annak eredményéről elsőként éppen a Portfolio konferenciáján tud majd beszámolni Fábián Gergely, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának vezetője.
Ma megjelent a nyertes cégek kormányzati listáján 8 olyan cég, amely a "Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása" című GINOP-pályázaton támogatást nyert - hívta fel a Portfolio figyelmét egy pályázati szakértő.
"Tájékoztatás a 2007-2013. közötti programozási időszak Közlekedési Operatív Program eredményes zárásával kapcsolatban" címmel adott ki egy közleményt a Miniszterelnökség, amely a közlekedésfejlesztési projektekre felhasználható pénzek minél teljeskörűbb elköltésének szabályrendszerére, illetve a fontos dátumokra figyelmeztet. A közleményből kiderül, hogy tíz napon belül a hatóságok képbe fognak kerülni az egyes projekteknél fel nem használandó tartalékok mértékével (azaz azzal, hogy mennyi pénzt kell még gyorsan más célokra lekötni). Azt is rögzíti a tárca, hogy milyen esetben köteles a projektgazda október 31. után áttérni a kedvezményezetti finanszírozásra, ami azt jelenti, hogy előlegként egyben megkaphatja a még igényelt támogatást, amelyhez egyébként év végéig erős "pénzelköltési kötelezettség" is társul.
A sok éve húzódó aszfaltkeverő ügyben Magyarország az Európai Unió Törvényszékén megtámadta az Európai Bizottság azon határozatát, amelyben a Bizottság 2015. július 15-én felfüggesztette a problémás szerződésekhez kapcsolódó uniós kifizetéseket - áll a luxemburgi székhelyű Bíróság mai közleményében. Ez váratlan fordulatként értékelhető, mert eddig az volt a kormány által is kommunikált menetrend, hogy a bizottsági felfüggesztő határozatot követő levélváltások után 2016-ban egy nyilvános meghallgatásra kerül sor Brüsszelben, majd ha ezután Magyarország nem fogadja el a Bizottság javaslatát a pénzügyi korrekció (büntetés) mértékére, akkor fordulna az Európai Bírósághoz. A jelek szerint tehát ezt a távolabbi jövőbe nyúló folyamatot rövidítette le a magyar kormány azzal, hogy az ügyirat szerint már szeptember 19-én bírósághoz fordult.
Az október közepén közzétett négy végrehajtási rendelet-tervezet után ma további öt területen jelent meg hasonló jogszabály-tervezet a november elsején hatályba lépő közbeszerzési törvényhez. Egyelőre tehát még mindig nincsenek végleges keretek, amelyek például a részben uniós forrásból megvalósuló, 25 millió forint feletti támogatási tartalmú közbeszerzéseknél sok kérdést vetnek fel és jelentős bizonytalanságot okoznak.
"Közel nettó 220 milliárd forintnyi becsült összértékű vasúti és közúti beruházás kivitelezési közbeszerzési kiírásai jelennek meg a következő napokban - hívja fel a figyelmet ma kiadott közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium". Az anyag egy szóval sem említi a sietség valószínű okát, nevezetesen azt, hogy a napokban megjelenő kiírások még a régi közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznának, így feltehetően gyorsabban le lehetne bonyolítani azokat, illetve le lehetne hívni segítségükkel a projektek nagy részét adó EU-forrásokat. A tárca illetékes államtitkára egyébként azt is előrevetíti, hogy november és jövő február között hasonló volumenben, azaz mintegy 200 milliárd forintért fognak további közbeszerzési kiírásokat megjelentetni.
Október második felében széleskörű konzultációt tart a magyar kormány a gazdasági és szakmai szervezetekkel arról, hogy az eddig kiírt új EU-pályázatok tartalma inkább segíti, vagy esetleg lassítja a forrásokhoz hozzáférést - jelentette be az egyeztetési sorozatot a közelmúltban Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének jelzése szerint a fő cél a most ősszel tömegesen megjelenő pályázatok kapcsán a forrásokhoz való hozzáférés javítása, hogy elérhető legyen 2016-ban a 2000 milliárd forintnyi uniós forráskifizetés. A szakmai konzultáció első eredményeiről és az esetleges fejlesztéspolitikai változtatásokról már elhangozhatnak bejelentések a Portfolio november 3-án sorra kerülő Vállalati Növekedés 2015 című konferenciáján, hiszen annak nyitóelőadását Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese, illetve parlamenti államtitkára tartja.
A magyarok kétharmada hallott már olyan projektről a saját térségében, amelyet részben az Európai Unió finanszírozott, ez az arány pedig a negyedik legmagasabb a tagállamok között - derül ki egy közelmúltbeli Eurobarometer felmérésből. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a 2013-as évben az első, a 2007-2013-as egész időszakot tekintve pedig a harmadik helyen álltunk az uniós kassza legnagyobb haszonélvezőinek listáján, akkor elmondhatjuk, hogy a magyarok igenis tudják, hogy mit köszönhetnek az EU-nak. Ez ugyanígy elmondható a határmenti együttműködési programokkal kapcsolatos tudatosságról is, hiszen a magyarok legalább egyharmada hallott ilyen programokról. Ezzel párhuzamosan azonban a magyarok nagyon kis része utazik külföldre, hogy akár személyesen is megtapasztalja az együttműködés eredményeit.
Amint a közbeszerzési törvény november elsejei hatályba lépésével kapcsolatos cikkeinkben már előrevetítettük ennek lehetőségét, valóban elcsúsztatták a törvény hatályba lépése utánra a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című GINOP pályázat beadhatóságát. Az október 30-ról november 2-re csúsztatás oka leginkább az, hogy ne lehessen azt mondani az október 30-i pályázat beadásával egy időben, hogy a projekt megkezdett, mert akkor egy napig még a régi közbeszerzési törvény lazább szabályrendszere vonatkozna a projektre. Ez viszont számos "lepapírozós" szabálytalanságra adott volna okot, így tehát ezt a kiskaput bezárta a kiíró, de egyúttal több más ponton is változtatott a GINOP-2.1.1-15 kódszámú kiírás feltételrendszerén.
A dél-alföldi régióban év végéig még mintegy 10,5 milliárd forintnyi uniós forrást kell kifizetni a 2007-2013-as uniós keretköltségvetési időszak során megítélt támogatásokból és most az látszik, hogy az összesen körülbelül 1800 támogatott projektből mintegy 77 projekt zárása húzódhat át a jövő évre - válaszolta a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DARFÜ) az MTI megkeresésére. A DARFÜ tájékoztatása nem mindenben egyezik azzal, mint ami a kormány hivatalos pályázati oldalán elérhető adatbázisban látszik és a közlemény nem tér ki rá, hogy a közel 80 projekt zárására jövőre átcsúszása milyen negatív következménnyel járhat az országnak.
A 2014-2020-as EU-s költségvetési periódusban kiemelt figyelmet kap Magyarországon a gazdaságfejlesztés, a források mintegy 60%-a irányul ilyen célra. A vállalkozások növekedését, versenyképességük javulását leginkább támogató felhasználáshoz elengedhetetlen, hogy mind a hazai közvetítő intézményrendszer, mind a vállalkozói szféra felkészüljön a források hatékony közvetítésére és lehívására. Az egyre nagyobb részarányt képviselő visszatérítendő támogatások, más néven pénzügyi eszközök vállalkozásokhoz való eredményes eljuttatásában a korábbi tapasztalatok alapján fontos tényező a széleskörű hozzáférést biztosító közvetítői struktúra, valamint a hitelintézetek érdekeltté tétele, amelyek így akár összetett szolgáltatásokkal is eredményesebbé tehetik a források felhasználását.
Sok lehetőség lesz a Teslában szerintem a jövőben. Ha az árfolyam tényleg úgy fog mozogni, ahogyan rajzolom, akkor...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Húsz éve nem látott jelenség köszöntött be: a vezető amerikai részvényindex hozama alacsonyabb, mint a kockázatmentesnek... 
Az év vége közeledtével egyre többeket foglalkoztathat az a gondolat, hogy mihez kezdjenek az önkéntes nyugdíjpénztári...
Tegnap eladtam az összes T. Rowe Price részvényemet 122,075 dolláron, egy hónap alatt ment 7,18%-ot. Ha várok...
Kormányzati tényezők és a szellemi hátterük köreiben rendszeressé vált a magyar gazdaság nehézségei legfőbb...
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
