Az EU jelenleg 145 nagykövetséget működtet világszerte, de a költségnövekedés és az infláció miatt a diplomáciai hálózat átszervezése elkerülhetetlennek tűnik. A most, a Politico által megszerzett tervek szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnának a szomszédos és csatlakozásra aspiráló országok, a G20-ak, valamint az olyan instabil térségek, amelyek közvetlenül érinthetik az EU érdekeit.
Az átszervezés része lenne a Global Gateway projektnek, amely az EU válasza Kína globális kereskedelmi és infrastruktúra-fejlesztési kezdeményezéseire, például a Budapest–Belgrád vasútfejlesztést magában foglaló Övezet és Út programnak.
A tervezett átszervezések különösen Afrikát és Latin-Amerikát érinthetik érzékenyen, ahol több mint 30 országban csökkentenék a küldöttségek létszámát.
Még Brazília is a szerepel a listán. Bár a küldöttségek bezárását nem tervezik, a kisebb személyzettel működő irodák hatékonyságát sokan megkérdőjelezik. Egy EU-s tisztviselő úgy fogalmazott: „Ha csak egy delegációvezető és egy sofőr marad, az egyszerűen hiba.”
A reformok különösen érzékeny helyzetet teremtenek a kisebb tagállamok számára, amelyek gyakran az EU küldöttségeire támaszkodnak hírszerzésben és diplomáciai kapcsolatokban. Emellett a helyi személyzet jövője is bizonytalan:
közel 800 alkalmazottat érinthetnek az elbocsátások, amelyeket Kaja Kallas, az új uniós külügyi vezető kezelhet elsődleges kihívásként hivatalba lépése után.
Bár a tervezetet decemberben vitatják meg, a javaslatot már most ellenzik az EU Külügyi Szolgálatán belül. Egy a Politicónak nyilatkozó tisztviselő szerint a költségvetési korlátok szükségessé teszik az ötletek felvetését, de az ilyen jelentős reformok még „nincsenek készen”. A reform jövője Kallas és az új Európai Bizottság döntéseitől függ.
Címlapkép forrása: EU
