Uniós források

Brüsszelben sem értik a Miniszterelnökség mai jelzését

Nemcsak a Magyar Energiahatékonysági Intézet fogadta megdöbbenéssel a Miniszterelnökség mai nyilatkozatát arról, hogy "Brüsszel nem ad pénzt lakossági energetikai felújításra", hanem Brüsszelben sem értik, hogy mi az állítás háttere, hiszen a Bizottság által elfogadott Operatív Programokból kirajzolódik a forrás ezen pályázatokra is. Utóbbi reakciót a Portfolio Brüsszelben kapta egy névtelenséget kérő, magasrangú EU-forrástól, aki azt ígérte: részletesebben is utánanéz a témának. Amint ennek eredményét megkapjuk, természetesen azonnal beszámolunk róla.

Miért lehet jó Pest megye darabolása? - Három látványos ábra

Egy hete jelentette be a kormány, hogy dolgozik egy munkacsoport azon, hogy hogyan, milyen keretek között lehet szétválasztani Pest megyét az EU-támogatások nagyobb felhasználása érdekében. Mindez várhatóan csak a 2020-tól induló új uniós költségvetéssel párhuzamosan válhat valósággá, de addigra a közép-magyarországi régióban a közigazgatás terén is radikális változásokat okoz majd. Azt, hogy miért érdemes gondolkodni a lakosság legalább negyedét és a cégek százezreit érintő változáson, az alábbi három ábra elég jól megragadja. Az persze egyelőre óriási kérdés, hogy hogyan néz ki 2020 után az EU kohéziós politikája és mennyi pénzre számíthat majd így az ország, azaz egyáltalán "megéri-e" feldarabolni a megyét.

A Portfolio Uniós források hírszerkesztő munkatársat keres

A magyarországi gazdasági média vezető szereplője, a Portfolio az Uniós források rovat bővítése nyomán komoly szakmai ambíciókkal rendelkező munkatársat keres

UNIÓS FORRÁSOK HÍRSZERKESZTŐ


munkakör betöltésére. Az ideális jelölt már rendelkezik 1-2 éves szakmai tapasztalattal a fejlesztéspolitika és az uniós pályázatok területén és főállású hírszerkesztőként csatlakozik a Portfolio csapatához.

Úgy kell élni az EU-s pénzekkel, hogy anélkül is gyorsan nőhessünk

A 2014 és 2020 közötti európai uniós források a magyar gazdaság utolsó felkészülési lehetőségét jelentik a 2020 utáni időszakra, amikor már várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások - hangsúlyozta újra a kilátást egy miskolci nagyprojekt záró rendezvényén Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, illetve miniszter-helyettese emiatt azt szorgalmazta: a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen legalább akkora gazdasági növekedés az országban, mint most.

Karácsonyra még 4 havi bónusz jön a legkeményebb közszolgáknak

Három ponton is módosult az a februári kormányhatározat, amely a közszférában 3-8 hónapos plusz bérrel motiválja azt a néhány ezer kormánytisztviselőt, aki a 2007-2013-as EU-források teljeskörű lehívásán megfeszítetten dolgozik. Az egyik legfontosabb, hogy immár november 30. helyett december 15. lesz a teljesítmény mérésének alapja, de mivel a bónuszt is csak idén lehet kifizetni (mint a többi EU-forrást), így ezt az idei bérszámfejtésbe beszorítva még karácsony körül megjöhet a plusz pénz.

Több pénzt ítélt meg az EU a migrációs válság kezelésére

Elfogadta csütörtökön az európai uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa azt a költségvetési módosító javaslatot, amelynek révén az unió idén mintegy 400 millió euróval több kötelezettséget vállalhat a migrációs válság kezelése érdekében.

Magyar cégek exportbővítése: hárompilléres program indul

Három pillérre épülő szakmai programot indít el a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a hazai kis- és középvállalkozások exportjának bővítése érdekében. A szervezet a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektet a magas hozzáadott értékű magyar termékek és szolgáltatások nemzetközi piacszerzésére, illetve a hazai innovatív vállalkozások, startupok külpiacra juttatása is kiemelt figyelmet kap. Új elemként jelenik meg továbbá a határainkon kívül élő magyarok üzleti kapcsolatrendszerének erőteljesebb kiaknázása is - hívja fel a figyelmet közleményében az MNKH.

Három új pályázat is segíti a magyar startupok pezsgését

Magyarországon eddig hiányzott egy egységes "felhordó" rendszer, ami a kezdő vállalkozásokat eljuttatná a növekedés fázisába, illetve a kockázati tőkepiac szereplőihez, de ennek kialakítása most megkezdődik egy két pályázatból álló rendszer keretében - jelezte egy háttérbeszélgetésen Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke hozzátette, hogy az első fázisban gyorsan dönt majd egy szakértői testület, hogy néhány millió forint megítélhető-e az ötletgazdának, amely összegből kidolgozhatja a projektjét és megszerezheti a legelső visszajelzéseket. Ha ez sikerült, akkor egy másik pályázaton további mintegy 60 millió forintot kaphat a növekedéshez, inkubátorok közreműködésével. Ezen két pályázat mellett idén ősszel megjelenik egy olyan felhívás is, amely nem csak startup jellegű vállalkozásokat ösztönöz 10-130 millió forintot prototípus kifejlesztésére és piacra vitelére.

Gyökeres változás jön a K+F pályázatoknál - Mi a lényeg?

Az eddigi széttöredezett rendszer helyett egy egységes, átlátható kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati rendszer alakul ki Magyarországon, amely forrásokkal kapcsolatos szemléletben is gyökeres változást hoz - hangsúlyozta egy szerdai háttérbeszélgetés keretében Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke számos gyakorlati példával is alátámasztotta, hogy ez a változás mit jelent majd, és érzékeltette: a tét nem kicsi, hiszen a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás megfelelő, a fenntarthatóságra is koncentráló felhasználásáról van szó.

Megjelent 710 milliárdnyi vidékfejlesztési pályázat menetrendje

Megjelent a Magyar Közlönyben az 1300 milliárd forintos keretösszegű Vidékfejlesztési Program idei pályázati menetrendje, amely szerint idén 710 milliárd forintnyi pályázat meghirdetése várható. A legelső kiírás egyúttal tegnap már meg is jelent a kormány hivatalos pályázati oldalán: az 51,5 milliárd forintos keretű "Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása" című (VP-4-11.1.-11.2.-15 kódszámú) felhívás, amelyre november 7-től mindössze egy hónapon át lehet pályázni. Ezzel párhuzamosan az elsők között lehet pályázni a 159 milliárdos keretű Agrár-környezetgazdálkodási kifizetésre is (AKG, VP4-10.1.1-15).

Ha nagy lesz a tolongás, nőhet a vállalati K+F pályázat kerete

Ha annyira nagy lesz az érdeklődés az október 30-án megnyíló, 50 milliárdos vállalati K+F+I pályázat kapcsán, hogy egy-két nap alatt kimerülne a keret, akkor elképzelhető annak megemelése - reagált a Portfolio felvetésére egy mai háttérbeszélgetés keretében Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke hozzátette, hogy az Irányító Hatóságnak eleve van lehetősége egy húsz százalékos keretemelésre saját hatáskörben, de akár az is elképzelhető, hogy a GINOP - egyébként éppen tegnap este frissített - éves fejlesztési kerete módosuljon. Pálinkás hangsúlyozta, hogy a feszes ütemterv ellenére sem fog a Hivatal miatt késést szenvedni a pályázatok elbírálása, ugyanakkor elismerte, hogy kezdetben lehetnek még kapacitáskorlátok ezen pályázatok szakmai értékelése során. Pálinkás fontosnak tartja, hogy szigorú "szakmai szűrést" végezzenek, ugyanakkor rögzítette: a támogatási döntéseket azonban nem ők hozzák.

Elárulta a kormány az átgyúrt fejlesztési menetrendet!

Megjelent tegnap este a gazdaságfejlesztési pályázatok azon átgyúrt menetrendje, amelyre a szakma már három hónapja várt és kiderült, hogy a GINOP idén meghirdetendő teljes pályázati keretösszege mintegy 902,5 milliárd forint. Ez 156 milliárddal több, mint a tavaszi első hivatalos verzióban láthattuk, de megegyezik azzal, mint amit az NGM múlt héten már jelzett. Az új éves fejlesztési keret sok helyen csak visszaigazolja azt, amit az élet már menetközben produkált, nevezetesen azt, hogy számos pályázat megjelent. Kiderül azonban belőle az is, hogy idén egyáltalán nem lesznek energetikai pályázatok, feltehetően szoros összefüggésben Lázár János múlt csütörtöki bejelentésével, illetve az intézményrendszerben rebesgetett változásokkal. Az alábbiakban csak röviden mutatjuk be a menetrendet.

Félmillió menekült: ezt kell tennie Európának

"A migráció nem csak egy maroknyi EU-tagállam felelőssége, hanem egész Európáé. Szükséges a szolidaritás a tagállamok között a probléma megoldásához." - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marianne Thyssen a már több mint félmillió európai menekült kapcsán. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja rámutatott, hogy az uniós tagállamoknak legkésőbb kilenc hónapon belül lehetővé kell tenniük a menekültek számára a munkaerőpiaci hozzáférést. Az uniós biztos meggyőződése azonban az, hogy minél hamarabb történik ez meg, annál jobb mind a menekülteknek, mind a befogadó társadalomnak. Elmondása szerint sok a magasan képzett menekült, igaz szintén sok az olyan, akinek alapvető írás- és olvasási nehézségei vannak, amelyet mind-mind figyelembe kell venni az emberek integrálásakor. Írásos interjúnk egyszerre jelenik meg a Portfolio angol és magyar oldalán.

Hatalmas árvízvédelmi pályázat jelent ma meg

Megjelent ma a kormány hivatalos pályázati oldalán az "Árvízvédelmi fejlesztések" című kiemelt felhívás, amelynek keretösszege 169,2 milliárd forint.

Mennyibe fájhat a büdzsének az EU-pénzek teljes lehívása?

A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus 8800-8900 milliárd forintos kifizetett összeg mellett zárulhat le, amiből árfolyamváltozással együtt 8500-8600 milliárd forint lehet a teljes, Brüsszeltől kapott keretösszeg, "az efölötti részt a nemzeti költségvetés terhére fizeti ki a kormány" - írta meg ma a Magyar Idők Csepreghy Nándorra, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárára hivatkozva. Ebből elsőre az adódik, hogy a magyar költségvetésnek akár 200-300 milliárdos hiánynövelő tétellel is szembe kell néznie az EU-források teljes lehívásának következményeként, de a Portfolio tudomása szerint félrevezető eredményre vezet ez a logika.

Pest megye leválhat Budapestről

Egy-két éven belül el kell indítani azt a folyamatot, amelynek eredményeként Pest megye leválhat Budapestről, a régiós határok újragondolásával - mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Nagy változások az EU-pályázatoknál - Ezek az első tanulságok!

Érdemes komolyan venni a kormány által kitűzött gazdaságfejlesztési célokat, illetve az új uniós pályázatok korábbiaktól eltérő szabályrendszerét, mert az értékelés során ezeket nagyon szigorúan veszik az elbírálók részben a valódi eredményekre összpontosító kiírások, részben a várható külső vizsgálatok miatt - lényegében ez a kép rajzolódik ki az egy éve indult új uniós pályázati ciklus eddigi üzeneteiből és fejleményeiből. Az biztos, hogy ezt az új rendszert és a vele járó változásokat minden szereplőnek tanulnia kell még, amiben a kiírók felől az aktív, előremutató kommunikáció is segíteni fog. Ez ugyanis - egyebek mellett - csökkentheti a "bepróbálkozó", a feltételeknek nem megfelelő és ezért bizonyára elutasításra kerülő pályázatok számát. A cél eléréséhez azonban a szemléletnek, az uniós pénzhez való hozzáállásnak is változnia kell, hiszen az előző ciklus gyakorlatához viszonyítva sokkal fókuszáltabbak lettek/lesznek a gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyek kapcsán nem érdemes trükközéssel próbálkozni.

Nyílt levélben kéri Lázárt öt szakmai szervezet

Múlt hét végéig kettő, ma pedig nyílt levél formájában már öt szakmai szervezet adott ki közösen egy állásfoglalást, amelyben arra kérik Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy legyen állami, illetve uniós támogatás a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításához. Az öt szervezet képviselői megjegyzik, hogy értetlenül állnak Lázárnak éppen a Portfolio konferenciáján tett bejelentése előtt, hiszen előtte számos kormányzati lépés, illetve döntés és megszólalás mutatott abba az irányba, hogy lesznek lakossági energiahatékonysági pályázatok a 2014-2020-as programozási ciklusban. Az öt szervezet ezért és a Lázár által megjelölt 2% feletti gazdasági növekedés elérése érdekében egyeztetésre hívja a kormány képviselőit, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassák, illetve a lehetséges utakat bemutassák. Az alábbiakban az öt szervezet levelét tesszük közzé.

Nagy változások jönnek az 1000 milliárdos EU-s pénz elköltésében

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program büdzséje 2020-ig 953 milliárd forint, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programra pedig 35 milliárd forintot lehet fordítani, a két programot pedig próbálják összefésülni a következő évekbeli tevékenységek során - többek között ezt mondta el a Magyar Hírlapnak adott, ma megjelent interjúban Köpeczi-Bócz Tamás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztésért felelős államtitkára rámutatott, hogy az EFOP kapcsán nagy változás a párhuzamosságok kiszűrésére törekvés, illetve az, hogy a projektgazdák helyett a résztvevőknek juttatják a forrásokat. Az RSZTOP kapcsán pedig három területen terveznek beavatkozásokat.

Kis forrásvesztésre és csúszó pályázatokra számít a szakma

A választ adók többsége szerint lesz némi forrásvesztés a 2007-2013-as uniós pénzekből, illetve a kormány tervével szemben nem sikerül 2017 nyaráig meghirdetni az összes új uniós pályázatot - ez derült ki a Budapest Economic Forum közönségszavazásainak eredményeiből.

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.