A napokban kihirdetjük a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) tavaly ősszel meghirdetett, "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című pályázat eredményeit, amelynek keretében közel 4 milliárd forint uniós támogatásban részesül száznál több kiscég, illetve mikrovállalkozás - ezt jelentette be egy mai budapesti esemény keretében Varga Mihály.
A pályázásra készülő kis- és középvállalkozások beruházásaik értékének 81 százalékát EU-pénzből tervezik megvalósítani, e forrás híján ezen beruházások 60 százaléka elmaradna - többek között ez derült ki a Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária által 500 cég mintáján végzett felmérésből. A kutatás rámutatott arra is, hogy tíz kkv-ból még csak hat hallott az új EU-s pályázati ciklusról, és minden negyedik vállalkozás tervezi is pályázat beadását. A pályázók 58 százaléka 50 millió forint alatti összegre pályázik majd; legtöbben technológiafejlesztésre, székhely- vagy telephelybővítésre, valamint kapacitásbővítésre fordítanák a pénzt.
Magyarország új, 2014-2020. közötti uniós költségvetési időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programjában (VP) kiemelt figyelmet kapnak a fiatal gazdálkodók, ami abban mutatkozik meg, hogy a VP-ben külön alprogramként szerepel a fiatal gazdák támogatása - mondta hétvégén a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsolt emellett azt is jelezte, hogy az előző uniós ciklus maradványpénzeiből 10 milliárd forintos keretösszeggel támogatást írnak ki május 18. - június 1. között, ezzel is segítve a fiatal gazdálkodók pályakezdését.
A 2014 és 2020 közötti ciklusban háromszázmilliárd forintnyi európai uniós pénz jut útfelújításra és - építésre - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A beszélgetésből az is kiderül, hogy az M0 északi szakaszának építésére a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban nem lesz pénz és az is látszik, hogy a kormány által az évtized végéig tervezett útfejlesztéseknek csak mintegy 40 százaléka jön uniós forrásból.
"Több száz bukóban lévő projekt van országszerte, ezek egy részének az a különlegessége, hogy nincs velük semmi baj, csak épp egy láthatatlan kéz leállítja őket" - fogalmaz a Figyelő e heti száma annak a többek által megfigyelt jelenségnek a kapcsán, hogy élő uniós projekteknél a Közreműködő Szervezetek újabb és újabb hiányosságokra, hibákra hivatkozva kérnek igazolásokat és módosításokat. A cikk szerint a magyarázat az lehet, hogy a kormány jócskán túlvállalta magát, pontosabban a 7 éves ciklusra elkölthető kerethez képest jóval több kötelezettségvállalást tett és most a projektek elkaszálásával, lassításával is igyekszik kijönni ebből a helyzetből, hogy ne a magyar büdzsét terhelje teljes egészében a túlvállalás hatása. Meglátásunk szerint ennél árnyaltabb az igazság.
"Az Európai Bizottság 2015. április 10-ei határozata rendszerszintű, súlyos szabálytalanságokat sorol fel és konkrét példákkal szemlélteti" a magyar pályázati rendszerben előforduló túlárazási szabálytalanságokat, ezért "a feltárt szabálytalanságok kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására kéri" mai nyílt levelében Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét a Transparency International Magyarország vezetője. Martin József Péter a levélben azt hangsúlyozza, hogy miközben a magyar pályázati rendszer bírálói nem vettek észre költségvetési csalás gyanúját felvető túlárazásokat, addig a brüsszeli vizsgálók igen, ezért azt kéri a minisztertől, hogy "kezdeményezze a túlárazott projektek kiválasztásában és az indokolatlan kifizetések jóváhagyásában közreműködők büntetőjogi felelősségre vonását". Azt is kéri a szervezet, hogy "a kormány a szabálytalanul megszerzett pályázati pénzeket érintő közbeszerzések miatt hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást." A TI Magyarország arra is figyelmeztet, hogy a szabálytalan pénzfelhasználás miatt akár 35 milliárd forintnyi uniós pénz végleg elveszhet az ország számára.
Szerdán megszülettek azok az utolsó szükséges döntések, amelyek nyomán rövid időn belül kiírhatók azok a kkv-knak szóló gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyeket a cégek képviselői már igencsak várnak - jelentette be a versenyképességi operatív programok zárásával és indításával kapcsolatos budapesti nemzetközi konferencia nyitó előadásában Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium uniós források felhasználásáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a 2020-ig szóló uniós források hatékony felhasználása többek között abban a gazdaságpolitikai célban segít, hogy az évtized végére 3% körülre csökkenjen a munkanélküliségi ráta, az ipar, illetve a kkv-szektor GDP-hez való hozzájárulása jelentősen növekedjen, a kkv-k exportárbevételének aránya pedig négyszeresére emelkedjen.
Az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának térségünkért felelős igazgatója jó példának nevezte azt a magyar stratégiát, amely a pénzügyi eszközként elérhető uniós források mértékét közel háromszorosára emeli az előző hétéves ciklushoz képest. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pedig ismét emlékeztetett arra, hogy idén 133 új uniós pályázat kiírása várható összesen 2704 milliárd forint keretösszeggel.
Szerdán elfogadta az illetékes testület a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatai kapcsán a kiválasztási szempontrendszert és eljárásrendet és ezzel az utolsó feltétel is teljesült a GINOP-os pályázatok meghirdetéséhez - közölte ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. Mindez tehát abba az irányba mutat, hogy a tárca tartani tudja a GINOP éves pályázati menetrendjében meghirdetett ütemet, amely szerint még áprilisban megjelenik egy 80 milliárdos kkv kapacitásbővítést, illetve egy 5 milliárdos külpiaci megjelenést támogató pályázat. Az év során pedig 68 pályázati felhívást tesz közzé 830 milliárd forint összértékben az NGM. Az éves pályázati menetrendről bővebben ebben a cikkünkben már részletesen írtunk.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) ma bejelentette az európai beruházási terv részeként azt az első négy beruházást, amelyet már azt megelőzően elkezd finanszírozni, hogy legkésőbb szeptemberig feláll az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI). Az EIB döntése szerint összesen legfeljebb 300 millió eurós finanszírozásban részesül egy Spanyolországban folytatandó egészségügyi kutatás, egy horvátországi repülőtér-fejlesztés, egy ír egészségügyi létesítmény kialakítása és egy Olaszországban megvalósítandó ipari innováció.
Ma elindította az átdolgozott, a közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit támogató Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) társadalmi egyeztetését a kormány.
Az Európai Bizottság szakemberei 53 pályázatot vizsgáltak meg a 2007-2013-as ciklus Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) ellenőrzése során és ebből 19 projekttel kapcsolatban találtak jellemzően túlárazási problémákat - írja a Világgazdaság a birtokába került dokumentum alapján. A lap szerint ezeket azonban nem szúrták ki a 2010 utáni pályázatok bírálói, így a magas, egyharmados problémás arány miatt gondolja úgy Brüsszel, hogy a projektek kiválasztási gyakorlatával kapcsolatban "jelentős rendszerszintű hiányosságok" vannak, és emiatt függesztette fel a pénzek kifizetését. A közbeszerzési gyakorlatban látható problémák miatt még zajlik a vizsgálat, tehát nem amiatt lépett most Brüsszel.
A Nemzetgazdasági Minisztérium változatlanul, továbbra is várja a nyertes pályázóktól a gazdaságfejlesztési pályázatok számláit, elszámolásait, hiánypótlásait, mivel a múlt heti fejlemény nem befolyásolja a projektek finanszírozását - hívta fel a figyelmet az európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkár.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a munkahelyvédelmi akcióterv korábban már belengetett kiterjesztéséről szóló törvénymódosítást. A változás július elsején már hatályba is lépne.
Miután április elején több területen lazította a 2007-2013-as uniós források felhasználási szabályait a kormány, illetve miután múlt pénteken Csepreghy Nándor a futó uniós projektek mielőbbi befejezését sürgette, ma megjelent a késedelmes állami projektek havonta frissülő adatbázisa. A Miniszterelnökség által a Portfolio-nak küldött részletes adatok alapján az látszik, hogy igen jelentősen, 491 darabbal esett a késedelmes projektek száma és ezzel párhuzamosan a késedelemmel érintett összeg is 156 milliárddal esett.
Miután vasárnap óta erős belpolitikai felhangot kapott Magyarországon annak a nemzetközi tendernek az eredménye, amelyen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cége tíz másik konzorciális partnerrel együtt végez egy európai szintű áttekintő elemzést, megtudta a BruxInfo a tender elnyerésének körülményeit Brüsszeltől. Kiderült, hogy már tavaly október óta érvényben van a megbízás, amelynek elnyeréséhez a legkedvezőbb ár és tartalom kellett.
A brüsszeli szóvivő azt is egyértelműsítette, hogy a konzorcium a megreformált kohéziós politika végrehajtásának első két éves tapasztalatairól szóló tanulmány elkészítésére nyert el megbízást, így az nem auditálja, illetve nem ellenőrzi a múltbeli magyar pályázati rendszer működését. Emiatt tehát nincs is köze a múlt héten ismertté vált másik brüsszeli fejleményhez, bizonyos GOP-os fejlesztési támogatások felfüggesztéséhez.
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt kéri az Európai Bizottságtól (EB), gondolja újra, hogy Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus cégét, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t bízza-e meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével. Ezt követően az Altus Zrt. is megszólalt.
A 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban több mint 34 milliárd eurónyi forrásból gazdálkodhat Magyarország - mondta Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár szombaton a Nyíregyházi Állatparkban.
A nyertes pályázók lehetőségeik szerint gyorsítsák fel projektjeik végrehajtását, mert ha kicsúsznak a saját maguk által vállalt határidőből, elesnek a támogatástól - figyelmeztetett az MTI-nek nyilatkozva Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.
"Azt várjuk a magyar hatóságoktól, hogy végezzék el a szükséges változtatásokat, hogy tisztázódjon a helyzet" - ezt mondta mai budapesti látogatása egyik állomásán a magyar támogatások minapi brüsszeli felfüggesztése kapcsán Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke. Ugyanezen az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az európai uniós források felhasználásának javuló hatékonyságát és láthatóságát emelte ki, közben pedig megszólalt az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság is.
A február végétől március elejéig lebonyolított társadalmi egyeztetés után a Széchenyi 2020 keretében ma megjelent a "Kikötői alapinfrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése" című (KÖZOP-2015-4.7 kódszámú) uniós pályázati felhívás. A keretösszeg 1 milliárd forint, amelyből idén várhatóan 17-25 darab pályázatot támogatnak majd. A pályázatok benyújtására 2015. április 17-től 2015. május 18-ig van lehetőség.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
