• Megjelenítés

Uniós források

Megszólalt a Miniszterelnökség a felcsúti kisvasút ügyében

A sajtóban megjelent hírekre reagálva másfél oldalas közleményt adott ki a Miniszterelnökség, amely az elmúlt évekbeli hasonló fejlesztésekkel igyekszik alátámasztani a 600 millió forintos turisztikai célú felcsúti kisvasút projekt fejlesztéspolitikai hátterét. A tárca hangsúlyozza, hogy "a felcsúti kisvasúttal kapcsolatban a híresztelésekkel ellentétben ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban", ami feltehetően a sajtóban megjelent brüsszeli vizsgálatra utal.

Elképesztő pályát jár be Magyarország

A 28 tagú európai közösségben csaknem példátlan az a folyamatos EU-támogatás gyorsulás, amelyet Magyarország az elmúlt években fel tudott mutatni és amellyel 2013-ben Európa-csúcsot is felállított - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Az adatokból jól látszik, hogy a magyar gazdaságra különösen nagy hatást gyakorolt az elmúlt években az EU-támogatások beáramlása, és ha a 2004-es csatlakozásunk óta vizsgáljuk az átlagos teljesítményt, akkor a gazdaság méretéhez képest legtöbb forrást lehívók versenyében a dobogó harmadik fokára állhatunk.

Jóval kevesebb EU-támogatás ömlik jövőre Magyarországra

A 2016-os magyar költségvetési törvénytervezet szerint 1401 milliárd forintnyi EU-támogatás, a GDP kereken 4 százaléka juthat a magyar gazdaságba jövőre, amelyből 862 milliárd forint ténylegesen Brüsszelből érkezhet, a többit a magyar büdzsének kell állnia - többek között ez derül ki a tegnap közzétett büdzsétervezetből. Ez jókora lassulást vetít előre az idei törvénytervezetben szereplő különlegesen magas, 2562 milliárd forintos EU-támogatási összeghez képest, és alacsonyabb, mint a Portfolio minapi durva becslésében megfogalmazott szám.

"Két végén égették a húszezreseket" - Brutális állami büntetés lehet a vége

Lesújtó megállapításokat tartalmaz összesen 30 egyetem és főiskola gazdálkodásáról egy friss állami számvevőszéki jelentés, amelynek következménye az is lehet, hogy 100 milliárd forintnyi, szabálytalanul felhasznált EU-támogatást kell visszafizetnie a magyar államnak - többek között erről beszélt a Heti Válasznak adott interjúban Domokos László.

Bukhat Brüsszelben a felcsúti kisvasút

Bár még alá sem írták a 600 milliós felcsúti kisvasút turisztikai célú fejlesztésével kapcsolatos EU-projekt támogatási szerződését, de azt már vizsgálni kezdte Brüsszel - mondták el az Európai Bizottság regionális politikáért felelős sajtóképviseletén a Figyelőnek. A vizsgálat oka, hogy a pályázati kiíráshoz például a megvalósíthatósági tanulmányt is mellékelni kell, illetve a lap szerint a vasút forgalmával kapcsolatos előrejelzések igencsak túlzók, így ezek is szemet szúrhattak és emiatt lehet, hogy nem is kap pénzt a projekt.

Elkaszált uniós projektek - Mi az igazság?

Több száz panasz érkezett az utóbbi időszakban az EU-pályázatok lebonyolításával foglalkozó hatóságokhoz, sokan idegesek, mert a nehezítések miatt nem tudják majd befejezni a projektjeiket a december 31-i határidőig - tudta meg kormányzati forrásból a Figyelő. Érdemesnek látjuk egy kicsit rendszerbe helyezni az ügyet, a felmerülő problémákat a 2007-2013-as uniós ciklus zárásához közeledve. A téma a források korlátozottsága miatt a projektek közötti versenyről is szól egy kicsit amellett, hogy a brüsszeli árgus szemek miatt a szabályosságra törekvés is nagyon fontos a kormánynak.

Valaki ügyeskedik a közbeszerzéssel? - Mostantól tisztábban láthatunk!

Néhány nappal azután, hogy a kormány megjelentette azt új közbeszerzési törvényjavaslatot a társadalmi egyeztetés céljából, az interneten elérhetővé vált egy magánszektorbeli, EU-pénzből finanszírozott közbeszerzési adatbázis, amely 2005-től tartalmazza a már lebonyolított több mint 100 ezer magyar közbeszerzést és mostantól napi szinten feltöltik ide az összes új közbeszerzés fontos adatait is. A közpénzkereső.hu, illetve angol változata, a tendertracking.eu oldalak így a transzparencia nyomán mérsékelhetik a korrupciós kockázatokat is, amelyek egy közelmúltbeli kutatás szerint az Európai Unió országai körében a legmagasabbak között van. Az új portál elemzése az átfogó adatbázisa segítségével úgy becsli, hogy 2013-ban a Közép 364 milliárd forintot nyerhetett a közbeszerzéseken.

Több százmilliárd forint tűnt el egy fontos állami listáról

Márciusról április közepére közel ötszázzal csökkent a késedelmesnek minősített, uniós finanszírozású állami projektek száma és vele párhuzamosan 879 milliárddal zuhant az érintett projektek összértéke, a késedelemmel érintett támogatási összeg pedig 156 milliárd forinttal. Mindezek igen jelentős változásoknak számítanak ilyen rövid idő alatt, így utánajártunk a háttérnek. Az már rögtön látszott, hogy az idő előrehaladása, a felpörgetett projektmegvalósítás és a nyíltan kommunikált kormányzati "korbács" fontos ok volt a lista szűkülésében, de a Miniszterelnökség válaszai alapján kiderült, hogy a menetközben leállított M4-es autópálya-építés, a MÁV 42 darab elővárosi motorvonat beszerzése, illetve az M0 fejlesztésével kapcsolatos fejlemények is jócskán változtattak a számokon. Az is kiderült, hogy az EU egyetlen centet sem ad a vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolására, noha egy 20 milliárdos nagyprojektről volt szó, így a projekt teljes költsége utólag a magyar büdzsét terheli.

Napelemes EU-támogatást nyert? - Többet kell fizetnie

Április 29-én egyszerre három olyan pályázati közlemény is megjelent a hivatalos kormányzati oldalon, amely a már futó napelemes fejlesztések kapcsán jelentős, a pályázók önrészének menetközbeni megemelkedését is kiváltó változásra hívta fel a figyelmet. A fejlemény lényege, hogy a beruházási igény nettó 500 000 Ft/kW fajlagos mértéket meghaladó részének finanszírozását a támogatást igénylőknek kell biztosítaniuk. A változások okának jártunk utána a Miniszterelnökség segítségével.

Tízmilliárdos EU-pénzt vitathatnak meg a magyar halgazdálkodók

Ma társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Miniszterelnökség a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) első változatát, amelynek kapcsán a tárca számít a szakmai és a civil szervezetek, illetve a program iránt érdeklődő magánszemélyek véleményére azért, hogy kialakulhassanak a 2014-2020-as időszak stratégiai dokumentumának végleges keretei.

Csepreghy: triplázódik az EU-s kutatás-fejlesztési források mérete

A kormány azt tervezi, hogy a 2020-ig terjedő uniós költségvetési időszakban 750 milliárd forintot, a korábbi háromszorosát fordítja a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység támogatására - mondta Csepreghy Nándor, a magyar kormány fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára egy mai kecskeméti eseményen.

Borul a nagy európai beruházási terv?

Két tárgyalási forduló után semmit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja az európai beruházási terv, köznyelben Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. Az EP képviselői a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat és ahelyett, hogy 8 milliárd eurót "lecsippentenének" az infrastruktúrafejlesztési és a kutatás-fejlesztési pénzügyi alapokból, inkább a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatnák vissza az EFSI alapba. Az elhúzódó vita az EFSI felállítási és így az első nagy európai beruházások elindulásának menetrendjét is csúsztathatják - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.

Heteken belül jöhet a tömeges mosógépcsere pályázata

Mintegy 20 ezer háztartás cserélheti le a mosógépet az Otthon melege energiahatékonysági program következő elemében - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára hétfőn az Országgyűlésben egy azonnali kérdésre válaszolva.

Ezekre nagyon oda kell figyelni, ha uniós pénzt nyert

Elkezdte az uniós támogatásokat kezelő hazai intézményrendszer a 2007-2013-as pénzügyi időszakban a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap finanszírozásával megvalósult Operatív Programok zárási folyamatát, amellyel kapcsolatban a támogatások kedvezményezettjeinek is fontos feladataik vannak, illetve figyelni kell a szabályokra és határidőkre a megnyert támogatások megszerzése érdekében. A főszabály szerint Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az EU felé, amelyeket a kedvezményezettek 2015. december 31-ig kifizettek, így fontos, hogy azok a bérek és járulékok, amelyek 2015 decemberében merülnek fel, és kifizetésükre 2016-ban kerül sor, már nem elszámolhatóak. További fontos szabályok és határidők is megtalálhatók a Miniszterelnökség által a hivatalos pályázati oldalon ma kiadott összefoglalóban.

Mit tud felmutatni Magyarország a fontos világversenyen?

Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.

Itt vannak az első befutók nagyon várt uniós pályázaton

Összesen 107 kis- és középvállalkozás adatait és az elnyert támogatás összegét tartalmazza az a lista, amely ma került ki a hivatalos kormányzati portálra a még tavaly ősszel meghirdetett két, sokak által nagyon várt gazdaságfejlesztési pályázat kapcsán.

Kétmilliárdos egyházi energetikai pályázat jelent meg

Ma megjelent a Széchenyi 2020 keretében megjelent az "Egyházi épületek 2014-2020 időszakban megvalósuló energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítése" című (KEOP - 7.13.0/15 kódszámú) felhívás 2 milliárd forintos keretösszeggel. A pályázatok benyújtása a pályázat megjelenésétől számított 30. naptól a kiírás felfüggesztéséig folyamatosan lehetséges.

Eldőlt: EU-pénzből indulhat a 600 milliós felcsúti vasútfejlesztés

Összesen 6,1 milliárd forinttal emelte meg Regionális Operatív Programok 21 prioritásának forráskeretét egy friss kormányhatározat, amelybe szokatlan módon azt is beleszerkesztették, hogy a marketingterv hiányosságai ellenére megkapta a kormány jóváhagyását a Felcsút és Alcsútdoboz közötti kisvasút-fejlesztés. A kiemeltté minősített 600 millió forintos vasútvonal fejlesztési projekt döntő részben uniós forrásból valósulhat meg.

Mi lesz Magyarországgal a csúcsra pörgetés után?

Régóta él az a félelem a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a csúcsra pörgetett idei uniós pénzkifizetés után jövőre nagy "zakkanás jön", mert a nemzetközi tapasztalatok alapján nehézkesen szokott indulni egy új EU-ciklus, mindezt pedig megsínyli majd a GDP-növekedésünk. Több olyan tényező is van azonban, amely abba az irányba mutat, hogy nem kell drasztikus növekedéslassulásra készülnünk, igaz ahogy az Európai Bizottság minapi előrejelzése rámutatott: elkerülhetetlen a gazdaság lassulása jórészt az EU-támogatások alacsonyabb felhasználása miatt. A kormány számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ez a lassulás minél kisebb legyen; ennek egyik jele egy friss kormányhatározat, amelynek már a címe is a 2016-os gazdaságélénkítést tartalmazza. A nagy kérdés persze a szándékok mellett mindig a megvalósítás, vagyis az, hogy képes lesz-e az intézményrendszer a 2007-2013-as források teljeskörű lehívása mellett az EU-támogatások 2016-os felfuttatására is koncentrálni.

Orbán szerint nem a németek pénzén élünk, pedig de!

"Mi nem a németek pénzén akarunk sikeresek lenni", mert nem szeretünk más pénzén élni - jelentette ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésén tartott csütörtöki beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Bár ez nagyon szépen hangzó gondolat, de a számok teljesen mást mutatnak. A 2007-2013-as uniós ciklus egyik legnagyobb haszonélvezője ugyanis éppen Magyarország volt, a legnagyobb befizető tagállam pedig Németország.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új aranyláz tombol az egészségügyben, most kell észnél lenni! - Interjú
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility